Erdély minden részéből érkeztek résztvevők a szovátai gazdafórumra
Fotó: Pelsőczy Csaba/Agrárminisztérium
Szovátán tartotta ötödik találkozóját a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fóruma. A csütörtöki rendezvényre Erdély minden részéből meghívták a gazdaszervezetek képviselőit, mezőgazdasági szakembereket és a magyarországi társszervezeteket. A magyar kormányt Nagy István agrárminiszter képviselte. A népes gazdafórum a magyar uniós elnökségre való készülődés jegyében megfogalmazta a román és az uniós agrárpolitikával kapcsolatos elvárásait. Becze István főszervezővel, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével beszélgettünk.
2024. március 22., 21:142024. március 22., 21:14
2024. március 23., 06:422024. március 23., 06:42
– Melyik gazdaszervezetek képviselői hivatalosak a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumára?
– Ahhoz, hogy egy gazdaszervezet részt vehessen a fórumon, képviselője együttműködési nyilatkozatot kell aláírjon a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületével, onnantól fogva szeretettel várjuk rendezvényeinkre. Az első egyeztető fórumot 2018-ban szerveztük meg a zágoni Mikes-kúriában, Háromszéken, azóta évi rendszerességgel összehívjuk a gazdaszervezetek képviselőit. Idén kivételes alkalom volt, mert
Sok polgármester, parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakember is eljött. A magyar kormányt Nagy István mezőgazdasági miniszter képviselte.
– Stratégiaalkotó szerepe van, ahol bemutatjuk az évi cselekvési tervünket, illetve a fórum keretében a mezőgazdaság minden ágazatát átfogó nyolc szekcióülésen a gazdák képviselői szakemberekkel közösen átbeszélik a legfontosabb teendőket: mire kell odafigyelni, min kell változtatni ahhoz, hogy a gazdaszervezet és a falugazdászhálózat jól működjön.
Nagy István agrárminiszter az erdélyi magyar gazdák érdekeit is képviseli Brüsszelben
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Mitől volt rendkívüli a Szovátán megtartott idei találkozó?
– A szovátai fórum kiemelt jelentőségét az adta, hogy felkérés érkezett a budapesti Agrárminisztérium részéről. A magyar szaktárca tudni akarja, hogy az erdélyi gazdák részéről milyen módosító javaslatok érkeznek a közös uniós agrárpolitikával (KAP) kapcsolatban, amit az uniós magyar elnökség képviselni fog az év második felében, Brüsszelben.
Arra kerestük a választ, hogy a követelések közül miben illetékesek a bukaresti, illetve az európai uniós hatóságok. Az idei fórumnak kiemelt jelentőséget adott, hogy Romániában többrendbeli választások elé nézünk. Fontos, hogy a Brüsszelbe küldött erdélyi magyar EP-, valamint a Bukarestbe kerülő parlamenti képviselők és szenátorok olyan feladatlistát kapjanak, amit tág körben tárgyalt és elfogadott a romániai magyar gazdatársadalom.
– Mennyire különbözőek az Erdély-szerte élő gazdák elvárásai az uniós és a hazai agrárpolitikával szemben?
– Erdély egy országnyi terület, ezért sokszor nehéz egységes álláspontokat összehozni. Úgy érzem, ez csütörtökön, Szovátán mégis sikerült. A hegyvidéknek kicsit más az érdeke és a problémája, mint az alföldnek – más a Partiumnak és más a Székelyföldnek –, de azért vannak közös pontok, amiket sikeresen megtaláltunk. Az erdélyi gazdák számára (is) a legnagyobb probléma az Európai Unió által megkövetelt zöld átállás.
Mértékadó kimutatások szerint a mezőgazdasági termelés a klímaváltozás okai között mindössze két százalékkal szerepel. Az Európai Bizottság meg akarja szüntetni, le akarja építeni az állattenyésztést, és drasztikusan csökkentené a húsfogyasztást. Ez óriási érvágás lenne a székelyföldi gazdatársadalom számára.
Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke házigazdaként köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– Az idei gazdatüntetések mennyire bírták jobb belátásra az Unió vezetőit?
– A gazdamegmozdulások jól mutatják, hogy nagy a baj. Az európai döntéshozók valamilyen szinten visszakoznak, de továbbra is éberségre van szükség, nehéz időszak elé nézünk. Vincze Loránt EP-képviselő a találkozón úgy fogalmazott, hogy új mandátuma során a mezőgazdasági szakbizottságban szeretne tevékenykedni, így első kézből kapnánk információkat. Szoros együttműködés épült ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK), ugyanakkor szövetségesünk a budapesti Agrárminisztérium.
– És mit várnak el a román kormánytól?
– A székelyföldi növénytermesztő és állattartó gazdák számára nagy kihívás a vadkár. Korábban ígéretet kaptuk, hogy megkönnyítik a kártésítési procedúrát, ezzel szemben bürokratikusabb lett, a gazdák számára nagyon megnehezítették az igénylést.
Javaslatcsomagon dolgozunk, ami szakterületenként tartalmazza a gazdák elvárásait.
A nyolc szekcióülés egyikében a kertészeti ágazatban dolgozók osztották meg tapasztalataikat
Fotó: Székely Gazdaszervezetek Egyesülete
– A tanácskozáson szóba került a szövetkezés kérdése is. Erdélyben már észlelhető elmozdulás e téren, de még távol állunk a két világháború közötti szövetkezeti mozgalomtól. Miként lehet ide eljutni?
– A pozitív elmozdulás annak köszönhető, hogy több pályázati kiírás esetében plusz pontot hoz a szövetkezeti tagság. Ez önmagában azonban még nem jelent akkor felhajtó erőt, hogy látványos sikert érjünk el, ehhez a szövetkezetekre méretezett támogatáspolitika szükséges. Azt szeretnénk elérni, hogy a szövetkezetek ne ugyanolyan feltételek mellett jussanak finanszírozáshoz, mint a nagyüzemek.
Azt látjuk, hogy a működő tejszövetkezetek esetében nem csökkent olyan mértékben a tej felvásárlási ára, mint a nagyüzemekben. Ez azt mutatja, hogy a szövetkezetek jobban tudnak idomulni a piaci körülményekhez.
Kihívásokkal teli időszakot élünk, azonban jó hír, hogy nem vagyunk egyedül, számíthatunk egymásra – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Szovátán, az 5. Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyeztető Fórumán.
Fehér megye legdurvább magyarellenes kampánya ellenére 50 százalék fölötti eredménnyel újrázott a 22 százalékban magyarok lakta Székelykocsárd község polgármestere, Csegezi Edit Zsuzsanna, aki magyar szórványiskolát működtet az aranyosszéki faluban.
A Temes megyei ítélőtábla kedden jogerősen felmentette a hivatali visszaélésre való felbujtás vádja alól a temesvári járványkórház orvosát, Virgil Mustát, akit három kollégájával együtt egy Covid-tesztekkel kapcsolatos ügyben állított bíróság elé a DNA.
Még a délelőtt 9 és 11 óra közt tartott vizsga lejárta előtt megjelentek a sajtóban a kisérettségi keddi romántételei, az ügyben eljárás indul.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Boldogasszony tenyerén című előadásával hétfőn hivatalosan elrajtolt Nagyváradon a 12. Szent László Napok, amely változatos programokkal várja közönségét a következő hat nap során.
Sokan próbálnak kibújni a jogerős szabadságvesztés letöltése elől. Van, aki hónapokig bujkál ismerősöknél, mások külföldre menekülnek. Szilágy megyében az elmúlt napokban három elítéltet tartóztattak le.
Öt diakónust szentelnek pappá szombaton a Gyulafehérvári Főegyházmegyében – közölte a közösségi oldalon a Gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Római Katolikus Papnevelő Intézet (Seminarium Incarnatæ Sapientiæ).
2022. február 24. – beleégett tudatunkba a dátum, ami gyökeresen megváltoztatta az életünket, hiszen azt követően, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, már semmi sem olyan, mint régen volt.
Nem ütközik törvénybe az Országos Választási Iroda szerint, ha egy urnabiztos nyilvánosságra hozza egy választópolgárról, élt-e szavazati jogával. A Krónika a Csoma Botond és Tőkés László között kirobbant vita kapcsán kérte ki a BEC álláspontját.
A szokásosnál valamivel korábban kezdődött az aratás Arad megyében. A korai csapadék, majd a nyáriasan meleg tavasz miatt hamarabb értek be a kalászosok, így a repcét, árpát már vágják a kombájnok, de napokon belül a búza betakarításának is nekifognak.
Francia hatóságok által körözött személyautót szűrtek ki a forgalomból a magyar rendőrök a Csanádpalota-Nagylak magyar-román határátkelőnél. Idén ez már a sokadik bűneset.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!