Az állam szárnyai alatt maradhatnak a kis repterek, nagyot nőne több erdélyi légikikötő

Megjáratnák. A kisebb erdélyi repterek utasszám-növekedést remélnek  a fejlesztésektől •  Fotó: Haáz Vince

Megjáratnák. A kisebb erdélyi repterek utasszám-növekedést remélnek a fejlesztésektől

Fotó: Haáz Vince

A bukaresti fejlesztési minisztérium közvitára bocsátotta a kis forgalmú repterek állami támogatásának meghosszabbításáról szóló rendelettervezetet. A 2019-ben hozott, a koronavírus-járvány által „megerősített” intézkedés ez év végén érvényét vesztené, de a segélycsomagra továbbra is igényt tartanak. Az érintett erdélyi légikikötők javarészében közben nagy fejlesztések zajlanak. Nagyvárad tavaly „kirepült”, Marosvásárhely pedig idén máris „kinőtte” az évente 200 ezer utas alatti forgalmat lebonyolító repülőterek szűkös fészkét. Szatmárnémetiben is folyamatban a bővítés, akárcsak Aradon, ám utóbbi városban még mindig olyan kicsi a forgalom, hogy felvetődik a kérdés: ilyen körülmények között minek.

Páva Adorján

2023. október 25., 18:392023. október 25., 18:39

Adrian Veştea fejlesztési miniszter augusztusban részt vett a romániai reptérigazgatók éves találkozóján, amelyen bejelentette: fel vannak készülve, hogy meghosszabbítsák a kisebb létesítmények állami támogatását. Az elmúlt években a nagyobb repterek is kaphattak mentőövet, ám azt a pandémia okozta válságra hivatkozva folyósíthatták.

Mára a légi forgalom visszaállt, sőt a romániai utasszámok már a járvány előtti, 2019-es adatokat is lepipálják. A kis, regionális érdekeltségű, az illető térség fejlődését szolgáló létesítmények azonban jelezték: továbbra is rászorulnak a külső segítségre, és most úgy tűnik, meghallgatásra találtak az elmúlt öt évben pénzt folyósító fejlesztési tárca új vezetőjénél. A minisztérium ugyanis nemrég közvitára bocsátotta a tervezetet, mely 2026 decemberéig meghosszabbítja a vonatkozó rendelet hatályát.

Eszerint az érintett légikikötők a következő három évben összesen 202 millió lejes támogatásban részesülnek, ugyanannyiban, mint 2019-től 2023-ig, azaz öt éven keresztül. Ráadásul a kedvezményezettek száma is csökkenhet.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A fejlesztési minisztérium – még a régi rendelet értelmében – idén több mint 45 millió lejt szánt a 200 ezer utasnál kevesebbet fogadó reptereknek, amelyek a korábbi adatok szerint kilencen voltak. A 2022-es adatok szerint azonban Craiova (476 613 fő) és Nagyvárad (208 541) „kinőtt” közülük, így a legutóbbi hivatalos, a tavalyi állapotokat tükröző számok hétfősre szűkítik a támogatást kapók mezőnyét: már csak Marosvásárhely, Konstanca, Nagybánya, Szatmárnémeti, Arad, Bukarest-Băneasa és Tulcea légikikötője számíthat központi mentőövre. Amely a következő három évben összesen 65 és 68 millió lej közötti összegeket jelent.

Ugyanakkor az idei adatok azt mutatják, hogy Vásárhely is kirepült a „kicsik” fészkéből: a Romániai Repülőterek Egyesületének összesítése szerint már a 2023. január–szeptemberi időszakban túlteljesített (201 047 utas).

Mint ismeretes, a vidrátszegi légikikötőben jelentős fejlesztések zajlanak: bővítik az utasterminált és a repülőgép-parkolót, építik a tűzoltóállomást a reptéren. Az első két munkálat összértéke több mint 25 millió euró. Peti András reptérigazgató a nyáron több mint 300 ezer fősre becsülte az idei utaslétszámot, amely a jelenlegi beruházások révén 700 ezresre, majd akár egymilliósra is nőhet – persze ha az érdeklődés tartja a lépést a fejlesztésekkel. Amelyek egyetlen problémája, hogy késnek – a különböző engedélyek kibocsátása, bürokratikus akadályok miatt –, ez pedig azért jelenthet hatványozott gondot, mert nagyrészt szigorú határidőkhöz kötött uniós pályázati pénzekről van szó.

Utasszám alakulása az idei első kilenc hónapban •  Fotó: Airportaar.ro Galéria

Utasszám alakulása az idei első kilenc hónapban

Fotó: Airportaar.ro

Ugyanebben a cipőben jár Nagyvárad és Szatmárnémeti is, ahol szintén jelentős beruházások vannak folyamatban, nehezen tartható idei év végi határidőkkel. A Körös-parti város esetében az új utasterminál bővítési munkálatai csak június utolsó hetében kezdődtek el. A beépített területet a jelenlegi 2925 négyzetméterről mintegy 12 500 négyzetméteresre bővítik, amely lehetővé teszi majd óránként 400 utas fogadásának a lebonyolítását. Emellett a kifutópályát is meghosszabbítják a több mint 66 millió eurós összberuházás révén.

A munkálatok kényelmetlenségeket okoznak Váradon és Vásárhelyen is – az utasokat konténerekben kialakított ideiglenes „terminálokban” fogadják –,

ám nem valószínű, hogy a forgalom csak emiatt mutat csökkenő tendenciát a bihari megyeszékhelyen, ahol az idei első kilenc hónapban csupán 131 360 fordult meg, tehát idén ismét 200 ezer alá csökkenhet a vendéglétszám.

A szatmári reptéren is megy a munka (archív felvétel) •  Fotó: Szatmár Megyei Tanács Galéria

A szatmári reptéren is megy a munka (archív felvétel)

Fotó: Szatmár Megyei Tanács

Eközben Szatmáron a forgalom jelentős növekedését várják a megye egyik legnagyobb infrastrukturális beruházását jelentő reptérfejlesztéstől. A 2022-ben 60 568 főt „repítő” létesítményben idén szeptemberig 44 ezren fordultak meg, de az összesen 80 millió eurót felemésztő fejlesztések – új terminált építenek, felújítják a teljes kifutópályát és a jelenlegi terminálokat – megduplázzák a fogadókapacitást, és utat nyitnak új járatok érkezésének. Azonban itt is az a probléma, hogy a munkálatok kifuthatnak a decemberi határidőből.

•  Fotó: Szatmár Megyei Tanács Galéria

Fotó: Szatmár Megyei Tanács

Fejlesztések zajlanak a máramarosi nemzetközi repülőtéren is, ahol mintegy 27 millió eurós beruházás révén óránként 450 fősre növelnék az utasfogadásszámot egy új terminál megépítésével, a bővítés révén 12 209 négyzetméteres területet biztosítva e célra. Eredetileg Nagybányán is idén decemberig kellene befejezni a munkálatokat. Itt tavaly 76 363 utazó fordult meg, idén szeptemberig pedig már meg is haladták ezt (77 156).

A reptérfejlesztési nagyüzem a regionális mobilitást elősegítő európai uniós támogatásoknak köszönhető, melyek „sült galambként” érkeztek, azonban a romániai pályázók, illetve az illetékes hatóságok túlnyomó része „tátott szájjal” maradt érkezésük után is, és az utolsó utáni pillanatokra maradt a kivitelezés.

Közben megragadták az alkalmat Aradon is, ahol szintén több millió eurót hívtak le fejlesztési célokra. A Maros-parti városban őszre halasztották a munkálatokat, hogy ne zavarja az utasforgalmat – amely túlnyomórészt csak a nyári charter járatoknak köszönhető, hiszen mentrend szerinti nincs. Nem csoda, hogy 2022-ben csupán 16 633-an vették igénybe, és az idei első kilenc hónapban csak 14 352-en.

Ilyen körülmények között felmerül, megéri-e nemzetközi repteret működtetni. Amely költségeinek csupán 16 százalékát „termeli ki” a létesítmény, a csaknem 12 millió lejes idei költségvetés túlnyomó részét önkormányzati és központi állami költségvetésből kénytelenek fedezni.

Aradon rengeteg közpénzt emészt fel a reptér fenntartása •  Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Arad Galéria

Aradon rengeteg közpénzt emészt fel a reptér fenntartása

Fotó: Facebook/Aeroportul Internațional Arad

A helyi szinten ellenzékben politizáló Szociáldemokrata Párt a megyei tanács idei büdzséfeltöltésekor meg sem szavazta a támogatást, mondván: nem lehet a végtelenségig pénzt pumpálni egy olyan létesítménybe, amelynek „semmilyen stratégiája nincs” új járatok bevonzására. Mint ismeretes, az aradi reptér érvényesülését szinte ellehetetleníti, hogy a jóval nagyobb temesvári légikikötő (ahol tavaly csaknem 1,2 millió, idén szeptemberig 1 millió 45 ezer utas fordult meg) csupán mintegy 50 kilométerre található, és a váradi sincs messze (120 km).

Egyébként az aradinál jóval kisebb forgalmat lebonyolító reptér is sóvárogva vár az állami támogatásra: Tulcea légikikötője 360 tavalyi és 264 idei utassal „büszkélkedik”.

A Bukarest-Băneasa repteret 2022-ben 9624 ügyfél választotta, idén viszont már több mint 50 ezres forgalmat tudhat magáénak. Az idei első kilenc hónapban az „éllovas” bukaresti Otopeni reptér több mint 11 millió utast fogadott, a kolozsvári pedig 2,5 milliót. A harmadik helyezett Iași 1,75 millión állt, a temesvári előtt.

Az idei listán már megjelent Brassó is a júniusban megnyitott létesítményével, amely már meghaladta az 50 ezres utasszámot. A vidombáki légikikötő minden bizonnyal számíthat állami támogatásra, főleg annak ismeretében, hogy a jelenlegi fejlesztési miniszter „szerelemgyereke”: a nyáron kinevezett Adrian Veştea azt megelőzően a Brassó Megyei Tanács elnökeként bábáskodott felette.

korábban írtuk

Repülnek a milliárdok a reptérfejlesztésekre, Erdélyben is nagy erőkkel bővítik a „gépmadárfészkeket”
Repülnek a milliárdok a reptérfejlesztésekre, Erdélyben is nagy erőkkel bővítik a „gépmadárfészkeket”

Jelentős beruházások zajlanak a romániai repterek túlnyomó többségében, hiszen a fejlődni kívánó nagyvárosok, térségek számára kulcsfontosságú a légi összeköttetés biztosítása a világ számos más pontjával, turisták, cégek, üzletemberek számára.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 30., vasárnap

Megkezdődtek az előkészületek az időközi helyhatósági választásokra

Vasárnap elkezdődött a választási időszak a május 4-i időközi helyhatósági választásokra, amelyeket 14 megye 19 településén szerveznek a polgármester, valamint – Bihar megyében – a megyei tanácselnök megválasztására.

Megkezdődtek az előkészületek az időközi helyhatósági választásokra
2025. március 30., vasárnap

Életveszélyessé vált az erdélyi nagyváros közúti hídja

A helyiek szerint éjszaka nincs bátorságuk átkelni azon a közúti hídon, amely a brassói régi kerülőúton található, mert olyan rossz állapotba került, hogy már életveszélyessé vált.

Életveszélyessé vált az erdélyi nagyváros közúti hídja
2025. március 29., szombat

Crin Antonescu: Orbán Viktor egy személyiség, egy hang, egy minta

Crin Antonescu, a kormánykoalíció államfőjelöltje szombaton Kolozsváron úgy fogalmazott: Orbán Viktor legutóbbi állásfoglalásai közül sokat nem oszt, de hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök „Európa egyik személyisége, egy hang, egy minta”.

Crin Antonescu: Orbán Viktor egy személyiség, egy hang, egy minta
2025. március 29., szombat

Bűnvádi feljelentést tett a magyarsága miatt is megfenyegetett rendező

Bűnvádi feljelentést tett és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordul Botond Nagy színházi rendező, aki a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházban az Ilja próféta című, nagy port kavart előadást állította színpadra.

Bűnvádi feljelentést tett a magyarsága miatt is megfenyegetett rendező
2025. március 28., péntek

Magyar sportszemélyiségeket avattak Kolozs megye díszpolgárává

Kolozs megye díszpolgári címével tüntették ki Uray Zoltán erdélyi magyar biológust, radiológust, vívót és Bogdán László atlétát, nyugalmazott egyetemi tanárt pénteken kora délután Kolozsváron.

Magyar sportszemélyiségeket avattak Kolozs megye díszpolgárává
2025. március 28., péntek

Évente 50 ezer pácienst lát majd el egész Erdélyből Kolozsvár leendő gyermekkórháza

Átadta a munkaterületet a kivitelező cég képviselőinek pénteken a Kolozs megyei önkormányzat, így hosszú előkészítést követően elindul Kolozsvár új, egyúttal legnagyobb egészségügyi intézményének megépítése.

Évente 50 ezer pácienst lát majd el egész Erdélyből Kolozsvár leendő gyermekkórháza
2025. március 28., péntek

Narancs riasztást adtak ki a heves esők miatt, különösen Dél-Erdélyben nem ajánlatos otthon hagyni az esernyőket

Újabb narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a várható nagy mennyiségű csapadék és erős szél miatt.

Narancs riasztást adtak ki a heves esők miatt, különösen Dél-Erdélyben nem ajánlatos otthon hagyni az esernyőket
2025. március 27., csütörtök

Háromdimenziósan szkennelték a Medve-barlangot, virtuálisan is látogatható lesz

Premier, hogy 3D-sen szkennelték a Románia legszebb barlangjának tartott Medve-barlangot: ennek köszönhetően lehetőség nyílik a földalatti környezetnek a legnagyobb pontossággal történő dokumentálására.

Háromdimenziósan szkennelték a Medve-barlangot, virtuálisan is látogatható lesz
2025. március 27., csütörtök

Nicușor Dant magányos farkasnak, Crin Antonescut kisebbik rossznak nevezte az RMDSZ politikusa

Nicușor Dan egy magányos farkas, aki államfőként nem fogja tudni jó irányban megváltoztatni az országot – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere.

Nicușor Dant magányos farkasnak, Crin Antonescut kisebbik rossznak nevezte az RMDSZ politikusa
2025. március 27., csütörtök

Önálló állam-e a Székelyföld? A magyar prefektustól vár választ az EMSZ

Barabási Antal Szabolcstól, Maros megye nemrég hivatalába lépett prefektusától vár választ az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) arra, hogy a hivatalos román álláspont szerint „önálló, más állam-e” a Székelyföld.

Önálló állam-e a Székelyföld? A magyar prefektustól vár választ az EMSZ