Amint arról beszámoltunk, a Hargita megyei bányavárosban az elmúlt években drasztikusan csökkent a gyermeklétszám, így a fejkvótaalapú finanszírozás már nem elegendő az oktatási rendszer fenntartására, az önkormányzat pedig nem tudja kiegészíteni az iskolák költségvetését. A költségek csökkentése érdekében januárban úgy döntöttek, átszervezik az oktatási hálózatot, és ősztől az eddigi három helyett csak két jogi személyiségű tanintézet lesz a városban: egyik keretében működik a szakközépiskola és az óvodák, a másik keretében pedig Geo Bogza név alatt a két általános iskola.

Az önkormányzati döntést követően elkezdődött az újonnan létrejövő általános iskola megtervezése. Ennek keretében előbb két magyar osztály öszszevonása került szóba, amit a pedagógusok, szülők tiltakozása nyomán végül elvetettek, majd kiderült, hogy a néhány román osztály mellett a magyar osztályokat befogadó 1-es iskolából a következő tanévben a felső tagozatos magyar diákokat a Geo Bogza iskolaépületébe költöztetnék át.

A magyar pedagógusok és szülők nem értettek egyet a lépéssel, úgy vélték, az eddig egy helyen tanuló magyar iskolások szétválasztása a magyar közösség szétdarabolását jelentené, és a majdani beolvasztásának veszélyét hordozza magában. A tiltakozás nyomán fogalmazódott meg egy kisebbségi magyar iskola létrehozásának ötlete, a kezdeményezés aláírásgyűjtésben és a tanintézet igénylésében konkretizálódott. Az oktatási tárcától azonban még nem kaptak választ a szülők, így következő tanévtől biztos, hogy nem indulhat be az iskola. Mint megtudtuk, ennek ellenére nem adják fel a kisebbségi iskola létrehozásának tervét, tovább lobbiznak ennek érdekében.

Helyben maradnak a magyar gyerekek

Közben RMDSZ-es és román önkormányzati képviselők kezdeményezésére kérték, hogy ősztől maradhasson meg a három önálló jogi személyiségű tanintézet, azonban a Hargita megyei tanfelügyelőség elutasította ezt. Az indoklás szerint a következő tanévre már jóvá van hagyva az iskolahálózat, eszerint a városban ősztől két jogi személyiségű iskola indulhat.

Székely Ágnes pedagógus, önkormányzati képviselő elmondta, a régi helyzet fenntartását áthidaló megoldásnak tekintették arra az időszakra, amíg sikerül beszerezni a kisebbségi iskola indításához szükséges engedélyt. Brezovszky György polgármester szerdán munkatársunknak elmondta, az iskolák és óvodák két jogi személyiséggé való összevonása érvényben marad, azonban a magyar diákok eddigi helyükön, azaz az 1-es iskolában maradhatnak.

Tanévkezdés előtt vannak még súlyos, eldöntendő kérdések a balánbányai oktatást illetően – mutatott rá az elöljáró. Mint mondta, a szakközépiskolába nagyon kevés gyerek iratkozott be, így azon törik a fejüket, hogyan tudnának még diákokat odavonzani ahhoz, hogy ősztől el tudjon indulni az egy román és egy magyar osztály. Az állások számát is csökkenteni kell, összesen 19-et kell lefaragni, erre is keresik a megoldást, tette hozzá a polgármester.

Lehetőségek és veszélyek

A balánbányai magyar oktatás helyzetét a Hargita megyei önkormányzat elnöki kabinetjének elemzőcsoportja is megvizsgálta. Ferencz S. Alpár, az önkormányzat oktatási szakbizottsági elnöke elemzését, továbbá Bartolf Hedvig megyei főtanfelügyelő kiegészítéseit is tartalmazó jelentésből kiderül, hogy a balánbányai, románokból és magyarokból álló szülői közösség elképzelései nem egységesek, míg ugyanis egyes szülők a kisebbségi iskolát, illetve a korábbi iskolahálózat fenntartását kérték, addig a tanfelügyelőség olyan beadványt is kapott, amelynek szerzői a két jogi személyiségű iskola mellett szálltak síkra.

Amint a július 21-én közzétett elemzés mellékletéből kiderül, mindhárom balánbányai iskola túllépte idén a költségvetését, az 1-es iskola például 195 százalékkal haladta meg. Amint azonban rámutatnak, a finanszírozási problémákat és az állások csökkentésének szükségességét figyelembe véve az iskolaösszevonás gazdasági hatása nem lesz jelentős, azonban felgyorsíthatja a magyar oktatás elsorvadását, és közösségi jogokat sért. Az elemzőcsoport azt javasolja, hogy míg nem érkezik válasz az oktatási tárcától a kisebbségi iskola létrehozására vonatkozóan, állítsák vissza az 1-es iskola jogi személyiségét, és pótolják a hiányzó gyermeklétszámot a két óvodával, ha ezt a tanfelügyelőség is jóváhagyja.

Ferencz S. Alpár több lehetséges átszervezési változatot is javasolt, ezek közül kettő kisebbségi iskola létrehozására vonatkozik két különböző formában. A dokumentum szerint a tanfelügyelőség is a kisebbségi iskola létrehozására lát nagyobb esélyt, ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a fejkvótás finanszírozási rendszerben ennek az iskolának is gondjai lennének, és az évfolyamonként egy-egy osztályból álló iskolában a pedagógusoknak is nagyon nehéz lesz majd katedrát biztosítani.