Egyetemi oktatók: „szakmai alapokon működő, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító tankönyvkiadási rendszerre van szükség”
Fotó: Haáz Vince
Szakmai alapokon működő, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító, átlátható és következetes tankönyvkiadási rendszer megteremtését szorgalmazzák a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tagozatán oktató tanárok, akik nyílt levélben forgalmazzák meg álláspontjukat, javaslataikat.
2019. május 04., 15:282019. május 04., 15:28
„A minőségi magyar közoktatás biztosításához minőségi, korszerű tankönyvekre van szükség. Ezért károsnak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a romániai magyar tankönyvek kiadása az 1989-es változást követő időszakban egyre gazdátlanabb, átgondolatlanabb és kiszámíthatatlanabb” – írják a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levelükben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tagozatán oktató tanárok. Mint írják, az elmúlt évtizedekben elképesztő gyakorisággal változott a tankönyvkiadást szabályozó törvényhozási háttér: mára odáig fajult a helyzet, hogy három egymást követő tanév tankönyvei három teljesen eltérő szabályozás alapján készülnek, hiszen
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkacsoportja a közvitára bocsátott törvénytervezetekhez és alkalmazási módszertanokhoz minden alkalommal javaslatcsomagot nyújtott be a kisebbségi oktatást érintő diszkriminatív és szakmai munkát ellehetetlenítő előírások módosítására, ezeket a szakmai jelzéseket azonban egy alkalommal sem vette figyelembe a szaktárca – részletezi a közlemény. Arra is kitér, hogy jelenleg a romániai tankönyvkiadást a 2018. január 28./3103-as miniszteri rendelet szabályozza a hozzá tartozó három módszertannal. Ez az új szabályozás tulajdonképpen a 2013–17 között érvényben lévő helyzet visszaállítását jelenti, amelynek értelmében magánkiadók pályázhatnak kész tankönyvekkel az oktatási minisztérium és a hozzá tartozó Értékelési és Vizsgabizottság (CNEE) által kiírt közbeszerzésen. Az említett időszakban
a kiadóknak nem érte meg anyagilag a kis példányszámú kisebbségi tankönyvek megjelentetése, hiszen minden címhez igen költséges, 8–10 ezer eurós kiadással járó digitális tankönyvet is előírt a licit. Az eredetileg román nyelven íródott tankönyvek magyar (és más kisebbségi nyelvű) fordításai sem készültek el, részben anyagi okokból, részben a felelősök mulasztásai miatt. Az említett miniszteri rendelet életbelépésével ugyanennek a helyzetnek a visszatérése van ismét kilátásban – hívják fel a figyelmet az egyetemi tanárok.
A köztes időszakban (a 2017–18-as tanévben) a Liviu Marian Pop volt tanügyminiszter által kezdeményezett tankönyvtörvény szabályozta a tankönyvkiadást, amely szerint az oktatási minisztérium alá tartozó Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP) rendelkezett kizárólagos jogkörrel a romániai tankönyvek kiadásában. A 2017 decemberében meghirdetett kiírás szerint szerzők/szerzőcsoportok pályázhattak az oktatási minisztériumban, a nyertes kéziratokat pedig az EDP adta ki. A (közben alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján működő) kiadó számos botrányos tankönyvet adott ki egyetlen tanév alatt, amiről a román és magyar sajtó többször is cikkezett, és
A jelenleg érvényben lévő, Ecaterina Andronescu tanügyminiszter által jegyzett módszertan úgy rendelkezik, hogy idén legtöbb 75 nap áll rendelkezésre a tankönyvek előállítására a közbeszerzés meghirdetésétől kezdve. A licitet idén március 19-én hirdették meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (SEAP: Sistemul Electronic de Achiziţii Publice) keresztül, benyújtási határidőként az április 22-ét jelölve meg. Vagyis 75 nap helyett a szerzőknek alig több mint 30 napot hagyva a teljes nyomtatott és a struktúrájában teljes digitális tankönyv elkészítésére.
„Ennyi idő csupán a kiadói munkálatokra lenne elegendő, viszont ez azt feltételezi, hogy a szerzőknek a terjedelmi és egyéb feltételek ismerete nélkül kell elkészíteniük a kéziratot: boltívet tervezni előreláthatatlan számú és formájú téglákból. A szűkös határidő a szakmailag megalapozott, koncepciózus munkát lehetetleníti el. Amint a fentiekből kitűnik, a rendelkezések gyakori változása, ellentmondása vagy épp be nem tartása miatt lehetetlen a tervezés, tankönyvek és tankönyvcsaládok fejlesztése, s ez által a kompetencia alapú tantervek következetes alkalmazása” – hangsúlyozzák a pedagógusok.
A hatályos miniszteri rendelet három alternatív tankönyvet tesz lehetővé minden tantárgyból (feltéve, hogy azok elérik a 95-ös pontszámot a szakmai elbírálás során). A meghirdetett tankönyvlicit követelményeit tartalmazó tenderfüzet (Caiet de sarcini) értelmében a kiadóknak nyomdakész tankönyvvel és struktúrájában teljes digitális változattal kell pályázniuk. Abban a formában, ahogy ez a tenderfüzetben szerepel, a digitális változat szakmailag igen csekély hozzáadott értéket jelent több tantárgy esetében, előállítása azonban tankönyvenként több mint 10 ezer eurós költség.
A többségi tankönyvek több tízezres példányszámánál ez nem kockázat, azonban kis (pár ezres) populáció esetén ez minden kiadónak veszteséges vállalkozás: a tankönyvek nyomott közbeszerzési ára miatt
Ezt a problémát felismerve, a nemzeti kisebbségek kérték a digitális változat kötelezőségének eltörlését, és ez meg is történt. Így ez minden kisebbségre érvényes, kivéve a magyart: a magyar kisebbség érdekképviselete nem kérte ezt – olvasható a közleményben.
A tankönyvlicit idei, új kiírásának megjelenése előtt az EDP bizonyos kisebbségi szerzőcsoportokat megkeresett (telefonon), és felkérte őket, hogy a kiadóval közreműködve írjanak tankönyvet. Magyarán: az adott piaci helyzetben, visszaélve azzal, hogy neki nem jelent anyagi kockázatot egy tankönyvprojekt, hiszen adófizetői pénzekből működik, önkényesen kijelölhette azokat a szerzőket, akik esélyt kaphattak idén tankönyvírásra. Tette ezt több mint egy hónappal azelőtt, hogy a magánkiadók számára ismertté váltak volna a technikai feltételek, vagy hogy a törvény megjelent volna. A BBTE oktatói szerint
ezáltal a többi szerzőcsoport versenyben való részvételi lehetőségét megszüntetik, még mielőtt szakmai bírálatra kerülhetnének az alternatívák.
A romániai magyar tankönyvkiadás problématérképe az elmúlt években átláthatatlanná kuszálódott. A nyílt levél aláírói az idei helyzet megoldásához kérik a digitális tankönyvváltozat mint pályázati feltétel eltörlését a magyar kisebbség tankönyveinek esetében is, az antikonkurenciális helyzet felszámolását, az önkényesen kiválasztott, közpénzből pályáztatás nélkül finanszírozott, jogtalanul előnybe hozott tankönyvek minisztériumi pályáztatásának megakadályozását, és új, minden potenciális tankönyvszerző számára egyenlő feltételeket biztosító verseny kiírását a magyar nyelvű tankönyvek esetében.
„Biztosítani kell a megfelelő időintervallumot a tankönyvek megírásához, szerkesztéséhez, a fordításokhoz és a fordítások kompetens nyelvi és szaknyelvi ellenőrzéséhez. El kellene kerülni, sőt meg kellene tiltani azt a most kialakuló gyakorlatot, hogy az idő rövidsége miatt ugyanannak a tankönyvnek fejezetenként más fordítója legyen. Ez nyelvileg már eleve kompromittálja a tankönyvet” – vélik az egyetemi tanárok. Kifejtették, a jövőre vonatkozóan a szakmai közösség igénye továbbra is egy szakmai alapokon működő, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító, átlátható és következetes tankönyvkiadási rendszer megteremtése. Meggyőződésük, hogy
Így abban az esetben, ha az EDP adja ki a magyar tankönyveket, az egyetlen járható út a (kihelyezett, szakmai alapon szervezett, felelős és felelősségre vonható) magyar szerkesztőség létrehozása. Mivel kiadótól függetlenül nincs megoldva a tankönyvek nyelvi és szakmai ellenőrzése, illetve hibák esetén a felelősség vállalása, a tankönyv forgalomból való kivonása/javítása sem, erre szintén megoldást nyújthatna egy szerkesztőség. A levelet aláírták a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának oktatói, ezen belül a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék, a Magyar Irodalomtudományi Intézet és a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet munkatársai, illetve a Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézet oktatói. A közlemény teljes szövege a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék honlapján olvasható: http://hunlang.lett.ubbcluj.ro.
Őzgidát szabadítottak ki egy portáról a Máramaros megyei rendőrök, az orgazda ellen eljárást indítottak.
Wittner Mária 1956-os szabadságharcos emléke előtt tisztelegtek, kiállítást is megnyitottak Marosvásárhelyen.
Templomokat lehet meglátogatni egy új kezdeményezés keretében, amit a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) indított a múzeumok éjszakája mintájára.
A súlyos pénzbüntetés és a hatósági tilalom ellenére továbbra is üzemeltettek egy homok- és kavicsbányát az Arad megyei Újpanád (Horia) környékén. A környezetvédelmi felügyelőség újabb bírságot szabott ki, és elrendelte a tevékenység felfüggesztését.
Napjaink Európájában – így Romániában és Magyarországon is – nincs fontosabb kérdés, mint a népesedés ügye, hogy mi, magyarok, románok, európai emberek, be tudjuk-e lakni ezt a földet – jelentette ki Kövér László házelnök Kolozsváron.
Beiktatták tisztségébe pénteken Soós Zoltánt, Marosvásárhely újraválasztott polgármesterét, és a helyi közgyűlés is megalakult, melyben az RMDSZ-nek van a legtöbb képviselője. Soós a parttalan vitáktól hangos képviselő-testület támogatását kérte.
A brassói regionális kórház projektjét az USR-s önkormányzat „túlméretezte”, amikor módosított az eredeti terven – jelentette ki Brassóban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter.
Az új, szakmai kutatások fényében fogalmaz meg javaslatokat a kisebbségi diákok románnyelv-oktatására összpontosító, szakmai szempontú beadvány, amellyel az oktatási minisztériumhoz fordult a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ).
Köröz a rendőrség egy ismeretlen gépkocsivezetőt, aki csütörtök este halálra gázolt egy 67 éves gyalogost Aranyosegerbegy (Viişoara) község területén, majd elhajtott a baleset helyszínéről.
Újabb három F-16 Fighting Falcon típusú vadászgép szállt le csütörtökön az aranyosgyéresi légi támaszponton azok közül, amelyeket Norvégiától vásárolt Románia – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!