Egyetemi oktatók: „szakmai alapokon működő, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító tankönyvkiadási rendszerre van szükség”
Fotó: Haáz Vince
Szakmai alapokon működő, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító, átlátható és következetes tankönyvkiadási rendszer megteremtését szorgalmazzák a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tagozatán oktató tanárok, akik nyílt levélben forgalmazzák meg álláspontjukat, javaslataikat.
2019. május 04., 15:282019. május 04., 15:28
„A minőségi magyar közoktatás biztosításához minőségi, korszerű tankönyvekre van szükség. Ezért károsnak és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a romániai magyar tankönyvek kiadása az 1989-es változást követő időszakban egyre gazdátlanabb, átgondolatlanabb és kiszámíthatatlanabb” – írják a szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levelükben a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának magyar tagozatán oktató tanárok. Mint írják, az elmúlt évtizedekben elképesztő gyakorisággal változott a tankönyvkiadást szabályozó törvényhozási háttér: mára odáig fajult a helyzet, hogy három egymást követő tanév tankönyvei három teljesen eltérő szabályozás alapján készülnek, hiszen
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének munkacsoportja a közvitára bocsátott törvénytervezetekhez és alkalmazási módszertanokhoz minden alkalommal javaslatcsomagot nyújtott be a kisebbségi oktatást érintő diszkriminatív és szakmai munkát ellehetetlenítő előírások módosítására, ezeket a szakmai jelzéseket azonban egy alkalommal sem vette figyelembe a szaktárca – részletezi a közlemény. Arra is kitér, hogy jelenleg a romániai tankönyvkiadást a 2018. január 28./3103-as miniszteri rendelet szabályozza a hozzá tartozó három módszertannal. Ez az új szabályozás tulajdonképpen a 2013–17 között érvényben lévő helyzet visszaállítását jelenti, amelynek értelmében magánkiadók pályázhatnak kész tankönyvekkel az oktatási minisztérium és a hozzá tartozó Értékelési és Vizsgabizottság (CNEE) által kiírt közbeszerzésen. Az említett időszakban
a kiadóknak nem érte meg anyagilag a kis példányszámú kisebbségi tankönyvek megjelentetése, hiszen minden címhez igen költséges, 8–10 ezer eurós kiadással járó digitális tankönyvet is előírt a licit. Az eredetileg román nyelven íródott tankönyvek magyar (és más kisebbségi nyelvű) fordításai sem készültek el, részben anyagi okokból, részben a felelősök mulasztásai miatt. Az említett miniszteri rendelet életbelépésével ugyanennek a helyzetnek a visszatérése van ismét kilátásban – hívják fel a figyelmet az egyetemi tanárok.
A köztes időszakban (a 2017–18-as tanévben) a Liviu Marian Pop volt tanügyminiszter által kezdeményezett tankönyvtörvény szabályozta a tankönyvkiadást, amely szerint az oktatási minisztérium alá tartozó Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP) rendelkezett kizárólagos jogkörrel a romániai tankönyvek kiadásában. A 2017 decemberében meghirdetett kiírás szerint szerzők/szerzőcsoportok pályázhattak az oktatási minisztériumban, a nyertes kéziratokat pedig az EDP adta ki. A (közben alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján működő) kiadó számos botrányos tankönyvet adott ki egyetlen tanév alatt, amiről a román és magyar sajtó többször is cikkezett, és
A jelenleg érvényben lévő, Ecaterina Andronescu tanügyminiszter által jegyzett módszertan úgy rendelkezik, hogy idén legtöbb 75 nap áll rendelkezésre a tankönyvek előállítására a közbeszerzés meghirdetésétől kezdve. A licitet idén március 19-én hirdették meg az Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren (SEAP: Sistemul Electronic de Achiziţii Publice) keresztül, benyújtási határidőként az április 22-ét jelölve meg. Vagyis 75 nap helyett a szerzőknek alig több mint 30 napot hagyva a teljes nyomtatott és a struktúrájában teljes digitális tankönyv elkészítésére.
„Ennyi idő csupán a kiadói munkálatokra lenne elegendő, viszont ez azt feltételezi, hogy a szerzőknek a terjedelmi és egyéb feltételek ismerete nélkül kell elkészíteniük a kéziratot: boltívet tervezni előreláthatatlan számú és formájú téglákból. A szűkös határidő a szakmailag megalapozott, koncepciózus munkát lehetetleníti el. Amint a fentiekből kitűnik, a rendelkezések gyakori változása, ellentmondása vagy épp be nem tartása miatt lehetetlen a tervezés, tankönyvek és tankönyvcsaládok fejlesztése, s ez által a kompetencia alapú tantervek következetes alkalmazása” – hangsúlyozzák a pedagógusok.
A hatályos miniszteri rendelet három alternatív tankönyvet tesz lehetővé minden tantárgyból (feltéve, hogy azok elérik a 95-ös pontszámot a szakmai elbírálás során). A meghirdetett tankönyvlicit követelményeit tartalmazó tenderfüzet (Caiet de sarcini) értelmében a kiadóknak nyomdakész tankönyvvel és struktúrájában teljes digitális változattal kell pályázniuk. Abban a formában, ahogy ez a tenderfüzetben szerepel, a digitális változat szakmailag igen csekély hozzáadott értéket jelent több tantárgy esetében, előállítása azonban tankönyvenként több mint 10 ezer eurós költség.
A többségi tankönyvek több tízezres példányszámánál ez nem kockázat, azonban kis (pár ezres) populáció esetén ez minden kiadónak veszteséges vállalkozás: a tankönyvek nyomott közbeszerzési ára miatt
Ezt a problémát felismerve, a nemzeti kisebbségek kérték a digitális változat kötelezőségének eltörlését, és ez meg is történt. Így ez minden kisebbségre érvényes, kivéve a magyart: a magyar kisebbség érdekképviselete nem kérte ezt – olvasható a közleményben.
A tankönyvlicit idei, új kiírásának megjelenése előtt az EDP bizonyos kisebbségi szerzőcsoportokat megkeresett (telefonon), és felkérte őket, hogy a kiadóval közreműködve írjanak tankönyvet. Magyarán: az adott piaci helyzetben, visszaélve azzal, hogy neki nem jelent anyagi kockázatot egy tankönyvprojekt, hiszen adófizetői pénzekből működik, önkényesen kijelölhette azokat a szerzőket, akik esélyt kaphattak idén tankönyvírásra. Tette ezt több mint egy hónappal azelőtt, hogy a magánkiadók számára ismertté váltak volna a technikai feltételek, vagy hogy a törvény megjelent volna. A BBTE oktatói szerint
ezáltal a többi szerzőcsoport versenyben való részvételi lehetőségét megszüntetik, még mielőtt szakmai bírálatra kerülhetnének az alternatívák.
A romániai magyar tankönyvkiadás problématérképe az elmúlt években átláthatatlanná kuszálódott. A nyílt levél aláírói az idei helyzet megoldásához kérik a digitális tankönyvváltozat mint pályázati feltétel eltörlését a magyar kisebbség tankönyveinek esetében is, az antikonkurenciális helyzet felszámolását, az önkényesen kiválasztott, közpénzből pályáztatás nélkül finanszírozott, jogtalanul előnybe hozott tankönyvek minisztériumi pályáztatásának megakadályozását, és új, minden potenciális tankönyvszerző számára egyenlő feltételeket biztosító verseny kiírását a magyar nyelvű tankönyvek esetében.
„Biztosítani kell a megfelelő időintervallumot a tankönyvek megírásához, szerkesztéséhez, a fordításokhoz és a fordítások kompetens nyelvi és szaknyelvi ellenőrzéséhez. El kellene kerülni, sőt meg kellene tiltani azt a most kialakuló gyakorlatot, hogy az idő rövidsége miatt ugyanannak a tankönyvnek fejezetenként más fordítója legyen. Ez nyelvileg már eleve kompromittálja a tankönyvet” – vélik az egyetemi tanárok. Kifejtették, a jövőre vonatkozóan a szakmai közösség igénye továbbra is egy szakmai alapokon működő, a kisebbségek számára esélyegyenlőséget biztosító, átlátható és következetes tankönyvkiadási rendszer megteremtése. Meggyőződésük, hogy
Így abban az esetben, ha az EDP adja ki a magyar tankönyveket, az egyetlen járható út a (kihelyezett, szakmai alapon szervezett, felelős és felelősségre vonható) magyar szerkesztőség létrehozása. Mivel kiadótól függetlenül nincs megoldva a tankönyvek nyelvi és szakmai ellenőrzése, illetve hibák esetén a felelősség vállalása, a tankönyv forgalomból való kivonása/javítása sem, erre szintén megoldást nyújthatna egy szerkesztőség. A levelet aláírták a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarának oktatói, ezen belül a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék, a Magyar Irodalomtudományi Intézet és a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet munkatársai, illetve a Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Pedagógiai és Alkalmazott Didaktika Intézet oktatói. A közlemény teljes szövege a Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék honlapján olvasható: http://hunlang.lett.ubbcluj.ro.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb 30 nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Az RMDSZ a hétvégi egyeztetések során „megvédte a magyar iskolákat, osztályokat” – tájékoztat hétfői közleményében a szövetség.
A Brassó megyei Zernyesten működő medverezervárumba szállítják azt a három bocsot, amelyek anyját kilőtték, miután végzett egy olaszországi motorossal a Transzfogarasi úton.
Csíksomlyón szolgálni egy szerzetesnek prémium – válaszolta Böjte Csaba testvér a Krónikának, amikor arról faggattuk, hogyan fogadja a dévai plébániáról az ősi Mária-kegyhelyre való áthelyezését, ahol lelkészként folytatja szolgálatát.
Tetemes károkat okozott az ítéletidő hétfőn délután számos szilágysági településen. A vihar Zsibó városában háztetőket sodort le, fákat csavart ki tövestül, ugyanakkor Máramarosban és a Székelyföldön is tomboltak az elemek.
Letartóztattak Kolozsváron egy matematikatanárt két tanítványa – egy 14 és egy 15 éves lány – szexuális bántalmazásáért.
Hétfőn és kedden még országszerte kitart a kánikula, szerdától azonban több mint tíz fokkal is visszaesik a nappali csúcshőmérséklet, és zivatarokra is számítani lehet.
Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga hőségriasztásokat.
Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!