Az Abrudbányai Magyar Egyesület alapítói
Fotó: Facebook/Abrudbányai Magyar Egyesület
Nyelvoktatási programmal, közösségi napokkal és farsangi bálok szervezésével őrzi az identitást az Abrudbányai Magyar Egyesület, amelyet Magyar Örökség Díjban részesítettek az anyaországban. Az elismerésről és a Fehér megyei kisváros szórványmagyarságának életéről Kopenetz Loránd Márton, a szervezet elnöke beszélt a Krónikának.
2021. október 01., 21:462021. október 01., 21:46
2021. október 02., 14:102021. október 02., 14:10
A magyarság megmaradásáért tett példaértékű küzdelméért az Abrudbányai Magyar Kulturális Egyesület Magyar Örökség díjban részesült. A díjat 1995 óta olyan magyar intézményeknek és csoportoknak ítélik, amelyek tevékenységükkel a magyar kultúra, gazdaság, sport, illetve tudomány területeit gazdagították és őrizték meg. A kitüntetésről a Magyar Örökség és Európa Egyesület bírálóbizottsága döntött, a Fehér megyei szervezet munkásságát pedig Szőcs Gyula-Kálmán szülész-nőgyógyász főorvos, az Abrudbányai Magyar Egyesület magyarországi képviselője méltatta a díjátadón.
A magyarságért tett példaértékű küzdelméért tüntették ki az Abrudbányai Magyar Egyesületet
Fotó: Facebook/Abrudbányai Magyar Egyesület
A díjat Demeter László történész-muzeológus, az egyesülettel régi kapcsolatot ápoló zsűritag adta át – Kopenetz Loránd Márton meghatottan gondol vissza az eseményre. Kettejük ismeretsége a székely-szórvány kapcsolatot is jelenti egyben, a 2015-ös évtől kezdődően ugyanis több gyerektábort is szerveztek, amelyek során első ízben a székely diákok érkeztek Abrudbányára román nyelvet tanulni, majd az abrudbányaiak látogattak Barótra feleleveníteni – vagy éppen elsajátítani – a magyar nyelvet. Tudniillik
Az egyesület néhány éve délutáni nyelvoktatási programot is indított, mert fontosnak tartják, hogy a magyar anyanyelvű gyerekek hallhassák, gyakorolhassák azt. Kopenetz Loránd Márton elmondta, a fiatal generáció mellett a felnőtteknek legalább ennyire szükségük van a programra, hiszen a többségük vegyes házasságban él, az eltelt évtizedek során pedig lassan-lassan kiszorult a magyar nyelv használata Abrudbányáról, a kisebbség csak a templomi szertartás keretében találkozhat vele. „Legfontosabb célunk, hogy a magyar nyelv valamilyen módon ismét használatba kerüljön” – szögezte le.
Kopenetz Loránd Márton és Demeter László a díjátadó gálán
Fotó: Facebook/Abrudbányai Magyar Egyesület
A díjátadó gála különben a budapesti Magyar Tudományos Akadémia dísztermében zajlott, amelyen közel harminc abrudbányai lakos, illetve a helyi tanács tagjai is megjelentek. „Számunkra a díj különleges jelentőséggel bír: egyszerre jelenti a munkánk gyümölcsét, amellyel bebizonyítottuk, hogy a szórványban is lehet eredményeket elérni. Sokan »felszámolnák« a szórványt, de ha az elesik, akkor Székelyföld már könnyű préda” – osztotta meg lapunkkal az egyesület elnöke. Viccesen megjegyezte, hogy
Az oklevélen is említett példaértékű munkásság kapcsán az egyesület elnöke kiemelte, hogy az eredmények nem jönnek maguktól: szisztematikusan kell dolgozni, a terveket alaposan át kell gondolni, illetve igazodni a meghatározott ütemtervhez. A magyarság megmaradását szolgáló munka első lépését az egyesület létrehozása jelentette, Kopenetz Loránd szerint ugyanis enélkül nem lehet érdemben tenni egy közösségért. Ugyanakkor a különböző események szervezésébe fektetett energián túl a kivitelezéshez pénzre is szükség van. Az egyesületi forma lehetővé tette a kirándulások és a rendezvények megvalósításához szükséges pályázati keret és a támogatói rendszer kiépítését.
Kopenetz Loránd Márton
Fotó: Makkay József
A többséggel való viszonyt illetően fontosnak vélte megjegyezni, hogy az első néhány abrudbányai közösségi napot román vállalkozók anyagi támogatása révén sikerült megvalósítani. Emellett a református templom orgonájának felújítását és a katolikus templom falkutatásait is a helyi tanács pénzéből végezték, amely gesztusokat sokatmondónak talál. Mint mondta, az abrudbányai románság teljes mértékben ki volt békülve a főtéren rendezett közösségi napokkal, mint ahogy a rendezvény miatti forgalomkorlátozás sem okozott részükről ellenvetést.
„Nagyon lényeges – és ezt mindenkinek üzenem –, hogy meg kell szüntetni a többséggel szembeni háborús állapotot, és meg kell találni azokat, akik szövetségesek lehetnek, hiszen így lényegesen könnyebb” – emelte ki a református és katolikus gondnokként is tevékenykedő Kopenetz Loránd Márton. Egyesületi és gondnoki tisztségein kívül egyébként immár második ciklus óta tagja a helyi tanácsnak, illetve az abrudbányai RMDSZ elnöke is egyben.
Ladányi Sándor református lelkész és Kopenetz Loránd főgondnok
Fotó: Makkay József
Az egyesület elnöke arról is beszámolt, hogy a trianoni békeszerződés idején 400–500 körül volt az Abrudbányán élő magyarság létszáma, 1923-ra azonban már felére csökkent, mivel rengeteg tisztségviselő nem volt hajlandó letenni a hűségesküt az új államnak, inkább kiköltöztek Magyarországra. Mint felidézte, abban az időben volt bányabiztosság, telekkönyvi hivatal és egyéb intézmény, melynek tisztségviselői javarészt a békeszerződés után elköltöztek.
Hozzátette, az utóbbi évek gazdasági helyzete miatt néhányan külföldön vállalnak munkát, de a közösségi rendezvényekre rendszerint visszajárnak. Azt is megosztotta, hogy a lelkészen kívül mindenki vegyes házasságban él, ezt azonban sokan nem tekintik hátránynak. „A kultúránk ápolása nagyon fontos számunkra, és a magyar egy erős és vonzó kultúra. Volt rá példa, hogy az általunk szervezett magyarórákon román gyerekek is részt vettek” – tette hozzá.
Abrudbánya főterén a római katolikus és az unitárius templom tornya
Fotó: Makkay József
Az Abrudbányai Magyar Egyesület egyébként – egyéves bírósági huzavonát követően – 2007-ben lett bejegyezve, amelynek alapító tagjai Gábor Ferenc egykori lelkész és felesége, Gábor Krisztina, illetve Kopenetz Loránd Márton, az egyesület elnöke. „Fiatalok voltunk, és még mertünk álmodni” – emlékszik vissza.
Ezek közül az egyik a magyar közösség napja, melyet minden évben június utolsó szombatján tartanak, és különböző előadókat, kórusokat, kvartetteket vonultatnak színpadra.
„A rendezvényt négy alkalommal a főtéren rendeztük meg. Ez a megjelenés szükséges volt, hiszen megmutattuk, hogy vagyunk, létezünk és tenni akarunk. Minden évben színvonalasra próbáljuk szervezni a közösségi napot” – tette hozzá. A másik főrendezvény a farsangi bál, amelyre a harmincöt fős magyarság mellett a többség is szép számban megjelenik: rendszerint 200–250 résztvevő fordul meg a bálon. A környék elitje jár a bálra, hiszen nincs más esemény, ahol keringőzni lehet, és ilyen magas színvonalú a kínálat.
A református templom Abrudbánya főterén
Fotó: Makkay József
Kopenetz Loránd Márton a magyarországi Dabas városával kiépített testvérkapcsolatról is beszámolt, amely rendszeresen lehetővé teszi a gyermekek számára az anyaországba való látogatást.
Ennek a legegyszerűbb módja pedig gyerekek által történik, hiszen ők még nincsenek a politikai ideológiák által beoltva, és még látják, hogy nem a bőrszín vagy a nemzeti hovatartozás, hanem az ember számít” – egészítette ki. Elmondta továbbá, hogy a város bejáratához tervezett többnyelvű tábla is hamarosan elkészül, illetve a jövőben az Abrudbányára látogató magyar turisták igényeinek is eleget akarnak tenni magyar nyelvű turisztikai ismertetők révén.
Hetvenöt éves korában, gyors lefolyású, súlyos betegség következtében szerda este elhunyt Almási Vince, az Arad megyei Kisiratos község volt polgármestere.
Felszámolták a temesvári C.D. Loga Főgimnáziumban kialakult norovírusgócpontot, a fertőzés forrását azonban nem azonosították – közölte csütörtökön Cornelia Bubatu, a Temes megyei közegészségügyi igazgatóság (DSP) sajtószóvivője.
Három év, illetve két év 6 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a marosvásárhelyi törvényszék Cătălin Cherecheș volt nagybányai polgármester anyósát és apósát.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szerda délután iktatta a Központi Választási Irodánál (BEC) az európai parlamenti választásokon induló jelöltek listáját.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy marosvásárhelyi rendőrt és egy másik gyanúsított személyt drogkereskedelem miatt.
Rendőrök üldöztek Nagylakon egy lopott autót, amelyet egy 15 éves gyerek vezetett két másik, vele egykorú gyerek társaságában.
Sikeres karriert és közösségi szerepvállalást megalapozó képzéssel várja a Kolozsváron tanuló és egyetemre készülő diákokat a Mathias Corvinus Collegium (MCC). A szervezet díjmentesen nyújt ingyenes kollégiumot a hallgatóknak.
Életét vesztette szerda reggel egy 40 éves besztercei férfi, miután lezuhant egy épülő tömbház hetedik emeletéről, 15 méteres magasságból.
A Bukarestben megszökött elítéltet „biztosan” elszállította valaki Nagyváradig, ahol végül a hajnali órákban elfogták, de ez nem jelenti azt, hogy segítséget kapott – nyilatkozta Bogdan Despescu belügyi államtitkár szerdán.
Április 10-re virradóra, tragikus körülmények között elhunyt Bíró István, a Madéfalvi Református Missziói Egyházközség lelkipásztora – jelentette be Facebook-oldalán az Erdélyi Református Egyházkerület.
szóljon hozzá!