– szögezte le Árus Zsolt.

A jogvédő sajnálatosnak tartja, hogy az EJEB lényegében magáévá tette a román kormány álláspontját, miszerint ha egy gyerek úgy dönt, magyar iskolába iratkozik, ezzel együtt jár, hogy pluszvizsgákat kell letennie. Tévesen úgy értelmezte a bíróság, hogy a diákok azért tettek panaszt, mert magyar nyelvből kell pluszban vizsgázniuk, miközben a panasz egyértelműen arról szólt, hogy számukra a román a pluszvizsga, és ezt meg is indokolták.

– szögezte le Árus Zsolt.

Ugyanakkor a jogvédő a Krónikának azt is jelezte, az EJEB döntéséről beszámoló Adevărul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet, „félretájékoztat”, mert a döntéssel egyet nem értő két bíró, a román és a magyar nem fejtette ki részletesen álláspontját. A bukaresti portál szerint ugyanis Paczolay Péter és Iulia Moţoc különvéleményt fogalmazott meg: a két bíró elvben egyetért a többség döntésével, miszerint a romániai érettségi megszervezése nem részesíti hátrányos megkülönböztetésben a magyar diákokat. Ám úgy vélik, hogy a panaszokat nem is kellett volna elfogadnia az EJEB-nek, vagy azért, mert nem merítették ki hazájukban az összes jogi lehetőséget, vagy mert nem akkor fordultak panasszal a strasbourgi bírósághoz, amikor kellett volna, vagyis az érettségi menetrendjének közzétételét követő hat hónapban.

Csakhogy a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke jelezte, a döntés kiközlésében egyértelműen olvasható, hogy két különvélemény fogalmazódott meg. A magyar és a román bíró annyit közöl, nem értenek egyet azzal, hogy a bíróság elutasította a panaszt, ám ezt nem fejtik ki – Árus szerint mindez úgy is értelmezhető, hogy szerintük fennáll a diszkrimináció ténye.

Ám a másik négy bíró álláspontja győzött, ezt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amelyet 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik. Utóbbiak azonban nem fejtették ki részletesen álláspontjukat, ám az Adevărul.ro portál cikkében összemosták ellenszavazatukat az előző különvéleménnyel.