Fotó: Veres Nándor
Az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította keddi ülésén azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak a keresetét, akik diszkriminációnak nevezték, hogy az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákoknak kettővel több vizsgán kell számot adniuk tudásukról az érettségi során román társaikhoz képest. A témában érkezett hat panaszt elutasító döntést különben az EJEB öt bírája szavazta meg, ketten – Paczolay Péter (Magyarország) és Iulia Moţoc (Románia) ellene voksoltak.
2020. október 14., 09:242020. október 14., 09:24
2020. október 14., 15:082020. október 14., 15:08
A hat panaszos az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, 2000. november 4-én elfogadott tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkelyére hivatkozva minősítette hátrányos megkülönböztetésnek a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok érettségi vizsgáját.
Az említett cikkely a megkülönböztetés általános tilalmát írja elő, eszerint a törvényben meghatározott jogokat nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
A panaszok vizsgálata nyomán az EJEB bírói úgy határoztak, nem áll fenn az említett cikkely előírásainak megsértése.
Az Adevărul.ro portál által idézett érvelésük szerint a kisebbségi diákok két plusz vizsgáját egy olyan jogszabály alapján tartják meg, amelynek célja a nemzeti kisebbségek védelme, és amely kötelezi a román államot arra, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben valaki szeretne, tanulhasson anyanyelvén.
– áll a strasbourgi bíróság indoklásában.
A bírák a továbbiakban azt is megállapítják, hogy nem tartozik az ő hatáskörükbe sem az érettségi témáinak, sem a vizsgák menetrendjének a meghatározása, ez az állam feladata.
– idézi a hírportál a döntést.
Paczolay Péter és Iulia Moţoc ugyanakkor amellett, hogy nem szavazta meg az elutasítást, különvéleményt is megfogalmazott.
vagy azért, mert nem merítették ki hazájukban az összes jogi lehetőséget, vagy mert nem akkor fordultak panasszal a strasbourgi bírósághoz, amikor kellett volna, vagyis az érettségi menetrendjének közzétételét követő hat hónapban.
– áll a portál által idézett különvéleményben.
Árus félretájékoztatást jelez, fellebbezésre készülnek
Csakhogy Árus Zsolt szerdán a Blog.sic.hu oldalon közzétett reakciójában többek között jelezte, az Adevărul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet, „félretájékoztat”, mert a döntéssel egyet nem értő két bíró, a román és a magyar nem fejtette ki részletesen álláspontját. „Ugyanis az újságíró által idézettek három másik bíró különvéleményéből valók, akik álláspontja az volt, hogy formai okból nem kellett volna a panaszokat befogadni. Ez még ez első lépés volt, amiben a másik négy bíró álláspontja győzött, azt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amit 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik. A lényeg ellenben az, hogy ezt az ítéletet nem tudjuk és nem fogjuk elfogadni, hanem a Nagykamarához fogunk fordulni és kérjük ennek a döntésnek a felülvizsgálatát” – írta Árus Zsolt.
Mint ismeretes, a magyarság elleni jogsértések miatt számos esetben panaszt tevő gyergyószentmiklósi Árus Zsolt még 2018-ban megfogalmazta, hogy a magyar és más nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos helyzetben vannak a románokhoz képest, mert az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell sikeresen teljesíteniük. Mivel a Gyergyószéki Székely Tanács (SZNT) elnökének panasza a hazai intézményeknél nem járt eredménnyel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem léphetett fel, mert nem személyesen érinti a jogsértés,
A Székely Figyelő Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet is arra biztatta ezért a románból sikertelenül érettségiző fiatalokat, hogy nyújtsanak be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán a diszkriminatív érettségi vizsgarendszer miatt.
Most ezeket a panaszokat utasították el a strasbourgi bírák.
Bűnrészesség gyanújával őrizetbe vettek a rendőrök egy 47 éves férfit annak a három szentandrási testvérnek az ügyében, akiket eltűntnek nyilvánítottak, majd négy nappal később Szerbiában találták meg őket az eltűnésüket bejelentő apjukkal együtt.
Elkészült az első két olyan játszótér, amelyet kimondottan a házi kedvenceknek alakítottak ki – jelentette be a kedden a nagyváradi városháza.
Felettesei közreműködésével hamis orvosi igazolással betegszabadságot kért, majd annak jóváhagyása után Afrikában tevékenykedett zsoldosként három Bihar megyei csendőr a korrupcióellenes hatóság szerint.
A közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) december 16-ig várja az ajánlatokat az A8-as autópálya Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti szakaszának megtervezésére és kivitelezésére – közölte kedden Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Az ügyészek nem szállítottak meggyőző bizonyítékokat arra nézvést, hogy a Ioan Crișan aradi üzletember három évvel ezelőtti meggyilkolásával gyanúsított személyek esetében valóban fennáll az alapos gyanú – szögezte le az ügyben eljáró bíró.
Autóbalesetben életét vesztette kedd reggel két személy a 76-os országúton a Bihar megyei Biharpoklos térségében.
A június 9-i helyhatósági választásokon nyertes Arad megyei RMDSZ-es polgármesterjelöltek letették hivatali esküjüket, és hétfőn három olyan településen is megalakultak a képviselőtestületek, amelyeket magyar polgármesterek irányítanak.
Meleg marad az idő a következő napokban, a hőmérsékleti csúcsértékek 19-20 Celsius-fok körül alakulnak a régiók többségében, november első napjaiban azonban lehűlés várható.
A Román Vasúttársaság (CFR) hétfőn tesztelte, hogy a IV. páneurópai folyosó korszerűsített vasútvonala elbírja-e az óránkénti 176 kilométeres sebességet.
Kolozsváron lesz látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 évét bemutató vándorkiállítás.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás