EJEB: nem muszáj magyarul tanulni, így nem diszkriminatív a romániai érettségi

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

Az Emberi Jogok Európai Bírósága visszautasította keddi ülésén azoknak a magyar nemzetiségű román állampolgároknak a keresetét, akik diszkriminációnak nevezték, hogy az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákoknak kettővel több vizsgán kell számot adniuk tudásukról az érettségi során román társaikhoz képest. A témában érkezett hat panaszt elutasító döntést különben az EJEB öt bírája szavazta meg, ketten – Paczolay Péter (Magyarország) és Iulia Moţoc (Románia) ellene voksoltak.

Krónika

2020. október 14., 09:242020. október 14., 09:24

2020. október 14., 15:082020. október 14., 15:08

A hat panaszos az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, 2000. november 4-én elfogadott tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvének első cikkelyére hivatkozva minősítette hátrányos megkülönböztetésnek a valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanuló diákok érettségi vizsgáját.

Azzal érveltek, hogy a románul tanuló diákokhoz hasonlóan kell szóbeli és írásbeli vizsgát tenniük román nyelv és irodalomból, de emellett anyanyelv és irodalomból is van egy szóbeli és egy írásbeli vizsgájuk, így kevesebb idejük marad felkészülni, kevesebb idejük van pihenni két vizsga között, amivel csökken annak az esélye, hogy leérettségizzenek.

Az említett cikkely a megkülönböztetés általános tilalmát írja elő, eszerint a törvényben meghatározott jogokat nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez való tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

EJEB: nincs jogsértés

A panaszok vizsgálata nyomán az EJEB bírói úgy határoztak, nem áll fenn az említett cikkely előírásainak megsértése.

Az Adevărul.ro portál által idézett érvelésük szerint a kisebbségi diákok két plusz vizsgáját egy olyan jogszabály alapján tartják meg, amelynek célja a nemzeti kisebbségek védelme, és amely kötelezi a román államot arra, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben valaki szeretne, tanulhasson anyanyelvén.

Idézet
A panaszos diákokat valóban arra kényszerítették, hogy kettővel több vizsgát tegyenek, mint azok, akik románul tanulnak. Ez azonban közvetlen és elkerülhetetlen következménye azon tudatos és önkéntes döntésüknek, hogy más nyelven tanuljanak, mint ahogy annak is, hogy az állam biztosítja számukra ezt a lehetőséget. Ennek kapcsán a Bíróság megállapítja, hogy a törvény elismer egy jogot, de nem rendel el egy kötelezettséget, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákoknak anyanyelvükön kellene tanulniuk”

– áll a strasbourgi bíróság indoklásában.

A bírák a továbbiakban azt is megállapítják, hogy nem tartozik az ő hatáskörükbe sem az érettségi témáinak, sem a vizsgák menetrendjének a meghatározása, ez az állam feladata.

Idézet
Figyelembe véve a sajátos körülményeket, a Bíróság nincs meggyőződve arról, hogy a panaszosok által elszenvedett kellemetlenségek annyira jelentősek lettek volna, hogy megsértsék az Egyezmény 12. kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikkelyét”

– idézi a hírportál a döntést.

Közös magyar és román álláspont?

Paczolay Péter és Iulia Moţoc ugyanakkor amellett, hogy nem szavazta meg az elutasítást, különvéleményt is megfogalmazott.

A két bíró elvben egyetért a többség döntésével, miszerint a romániai érettségi megszervezése nem részesíti hátrányos megkülönböztetésben a magyar diákokat. Ám az idézett cikk szerint úgy vélik, hogy a panaszokat nem is kellett volna elfogadnia az EJEB-nek,

vagy azért, mert nem merítették ki hazájukban az összes jogi lehetőséget, vagy mert nem akkor fordultak panasszal a strasbourgi bírósághoz, amikor kellett volna, vagyis az érettségi menetrendjének közzétételét követő hat hónapban.

Idézet
Ha valaki panaszkodni akar arra, hogy diszkriminatív az érettségi megszervezése, akkor kell megtennie, amikor nyilvánosságra hozzák a menetrendet, és az esetleges következményeket, a feltételezett hátrányos megkülönböztetést, meg lehet előzni, nem pedig egy évvel később, miután a diákoknak nem sikerült a vizsgájuk.  Ez ellen érvelni azt jelentené, hogy az állam csak a magyar diákok egy kisebbségét diszkriminálja, pontosabban azokat, akiknek nem sikerült a vizsgájuk, azokat viszont nem, akik átmentek”

– áll a portál által idézett különvéleményben.

Frissítés

Árus félretájékoztatást jelez, fellebbezésre készülnek

Csakhogy Árus Zsolt szerdán a Blog.sic.hu oldalon közzétett reakciójában többek között jelezte, az Adevărul újságírója figyelmetlenül olvasta az ítéletet, „félretájékoztat”, mert a döntéssel egyet nem értő két bíró, a román és a magyar nem fejtette ki részletesen álláspontját. „Ugyanis az újságíró által idézettek három másik bíró különvéleményéből valók, akik álláspontja az volt, hogy formai okból nem kellett volna a panaszokat befogadni. Ez még ez első lépés volt, amiben a másik négy bíró álláspontja győzött, azt követte a panaszok érdemi vizsgálata és a határozat, amit 5-2 arányban hoztak meg, s a két ellenszavazat a román és a magyar bírótól származik. A lényeg ellenben az, hogy ezt az ítéletet nem tudjuk és nem fogjuk elfogadni, hanem a Nagykamarához fogunk fordulni és kérjük ennek a döntésnek a felülvizsgálatát” – írta Árus Zsolt.

Előzmények

Mint ismeretes, a magyarság elleni jogsértések miatt számos esetben panaszt tevő gyergyószentmiklósi Árus Zsolt még 2018-ban megfogalmazta, hogy a magyar és más nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok hátrányos helyzetben vannak a románokhoz képest, mert az érettségin ugyanannyi idő alatt több vizsgát kell sikeresen teljesíteniük. Mivel a Gyergyószéki Székely Tanács (SZNT) elnökének panasza a hazai intézményeknél nem járt eredménnyel, és az Emberi Jogok Európai Bíróságán sem léphetett fel, mert nem személyesen érinti a jogsértés,

arra kérte azokat a fiatalokat, akiknek a román vizsga miatt nem sikerült az érettségijük, hogy maguk indítsanak keresetet Strasbourgban. 

A Székely Figyelő Alapítvány és az Erdélyi Magyar Ifjak szervezet is arra biztatta ezért a románból sikertelenül érettségiző fiatalokat, hogy nyújtsanak be panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságán a diszkriminatív érettségi vizsgarendszer miatt.

Több végzős élt ezzel a lehetőséggel, és végül 2019 márciusában hat fiatal kapott értesítést arról, hogy ügyüket a strasbourgi bíróság befogadta.

Most ezeket a panaszokat utasították el a strasbourgi bírák.

7 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 19., szombat

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet
2025. április 19., szombat

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr

Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.

Életet mentett a családjához hazautazó Fehér megyei rendőr
2025. április 19., szombat

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte

Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.

Elmaradt a húsvéti roham: üres szálláshelyek, leárazások, zárva tartó panziók Erdély-szerte
2025. április 19., szombat

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen

Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Lángra kapott, húsz hektáron ég a száraz növényzet Maroshévízen
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst
2025. április 18., péntek

Ne csak húsvétkor együnk bárányhúst

2025. április 18., péntek

A CFR megható gesztussal próbálta enyhíteni az U-szurkolók által bántalmazott fiatalok traumáját (Videó)

Szívet melengető gesztussal reagált a kolozsvári CFR a közelmúltban történt erőszakos, magyarellenes incidensre.

A CFR megható gesztussal próbálta enyhíteni az U-szurkolók által bántalmazott fiatalok traumáját (Videó)
2025. április 18., péntek

Halálos baleset történt az egyik erdélyi megyében

Egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek egy péntekre virradóra történt közúti balesetben a Krassó-Szörény megyei Toplec település térségében.

Halálos baleset történt az egyik erdélyi megyében
2025. április 17., csütörtök

Magyarországiak szenvedtek halálos balesetet Romániában

Két magyarországi gépjármű ütközött össze csütörtök délután a tornyai határátkelő közelében, Arad megyében. A balesetben életét vesztette egy 76 éves magyarországi illetőségű féri, női utasa könnyebb sérüléseket szenvedett.

Magyarországiak szenvedtek halálos balesetet Romániában
2025. április 17., csütörtök

Többéves késés után végre elkészül egy alagút a páneurópai vasútvonalon (videóval)

Az eredetileg háromévesre tervezett munka kezdete után hét és fél évvel elkészülhet végre egy vasúti alagút a IV-es számú páneurópai közlekedési folyosó Arad megyei szakaszán.

Többéves késés után végre elkészül egy alagút a páneurópai vasútvonalon (videóval)
2025. április 17., csütörtök

Húsvétkor nem fogunk fázni, de megázhatunk

Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Húsvétkor nem fogunk fázni, de megázhatunk
Húsvétkor nem fogunk fázni, de megázhatunk
2025. április 17., csütörtök

Húsvétkor nem fogunk fázni, de megázhatunk