A megyei fejlesztési biztos a Békés megyei önkormányzat csütörtöki ülésén elmondta: a tervek szerint a békési vízrendszert összekötnék több észak- és dél-alföldi település vízrendszerével, így egy nagy regionális hálózat jönne létre. A terület ellátásának biztonsága érdekében szükség lesz az aradi vízbázis plusz vízmennyiségének a felhozatalára. A munka előkészítését már elkezdték, a tervek szerint központi, állami beruházásként zajlana – tette hozzá.

Az aradi vízátvételi rendszer kiépítésének gondolata évekkel ezelőtt merült fel, az európai uniós vízminőségi paramétereknek megfelelés érdekében. Az Alföldvíz Zrt. az aradi vízbázist találta meg, amely tisztítás nélkül képes biztosítani a megfelelő minőségű ivóvizet – tájékoztatta Csák Gyula, cég vezérigazgatója az MTI-t.

A projekt romániai területén zajló előkészítő munkákra és a kivitelezésre 2011 áprilisában megalapították az Aqua Trans Mures romániai-magyar leányvállalatot. A társaság működését a megállapodás szerint 50-50 százalékban fedezi a magyar, illetve a román állam. A projekt kivitelezését azonban teljes egészében magyar forrásból kívánták biztosítani, erre a magyar fél tagi kölcsön formájában 1,5 milliárd forintot biztosított. A vegyesvállalat meg is szerezte 49 évre a Maros hordalékkúpon lévő 95 kútból 20 kitermelési jogát.

A projekt azonban a vártnál lassabban haladt, és időközben Békés megyében ivóvízminőség-javító projekt indult, amely uniós támogatásban részesült. A 38 milliárd forintból megvalósított program 2015 végén lezárult, általa hatvanhat településen már az uniós előírásoknak megfelelő a vízminőség. Az aradi vízbázis projekt eközben folytatódott, 2015 novemberében Románia területén megindult a kivitelezés, amely jelenleg 85 százalékos, várhatóan az év végéig befejeződik. A munkálatokhoz további 658 millió forintot biztosítani kell – jegyezte meg Csák Gyula.

Tájékoztatása szerint a magyar szakaszon körülbelül 8-9 kilométernyi vezetéket és a kapcsolódó irányító és fogadó berendezéseket kellene megépíteni, hogy az aradi víz eljusson a kevermesi vízműig. Ez az Alföldvíz számításai szerint körülbelül egymilliárd forintos beruházási költség lenne.
Csák Gyula szerint a magyar szakaszon még hiányzó rendszer 1,5 év alatt megépíthető. Ellenkező esetben Magyarország szerződést szeg, emiatt Románia nemzetközi peres eljárást indíthat vele szemben.

Az Alföldvíz Zrt.-t több mint 130 önkormányzat alkotja, legnagyobb részvényesei 32,8 százalékos részesedéssel Békéscsaba és 28 százalékkal a magyar állam. A vállalat közgyűlése május 31-én lesz, az MTI információi szerint ekkor döntés születhet a cég többségi állami tulajdonba kerüléséről.