Amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron: akadályozza a városvezetés a Híd utcai városkapu feltárását

Hiába találták meg a régészek Kolozsvári középkori városkapuját, nem lesz elegendő idejük az értékes lelet tanulmányozására. A kincses város polgármesteri hivatala a munkálatok sürgős voltára hivatkozva ugyanis nem engedélyezi a mélyreható kutatást. Az eljárás nem új keletű, Emil Boc polgármester és csapata évek óta keresztbe tesz a szakmának, amikor a különböző infrastrukturális beruházások kapcsán esély adódna a középkori városmag feltárására.

„Ezt látjuk a Híd utcai kapunál is: meg kell álljon a régész egy bizonyos szinten, anélkül, hogy mélyebbre áshatna.

– fogalmazott a Krónikának Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember, aki Nagyszeben volt főépítészeként részt vett hasonló munkában.

Csakhogy amit lehetett Szebenben, nem lehet Kolozsváron. „Városfüggő, hogy mennyi figyelmet szentelnek erre. Szebenben eleve úgy indultak a tervek, hogy a teljes belvárosban csillapítjuk a gépkocsiforgalmat, és megjelöljük a volt várfalakat, vártornyokat. Kolozsváron ez nem történt meg” – jelentette ki a szakember, aki korábban a Román Építészkamara erdélyi fiókját is vezette.

Ígéretek szerint az északi kapu megjelölése lesz az első lépés ebbe az irányba. Guttmann Szabolcs rámutatott: a kincses városban már csak amiatt is fontos lenne a régészeti feltárás, mivel az egykori római városra ráépült a középkori.

Mert a régészek nem tehetik azt, amit kellene, nem kapják meg az ehhez szükséges megrendelést a városvezetéstől” – tette hozzá.

A Híd utcai középkori kaputorony alapjairól csütörtökön 3 dimenziós felvételeket készítettek a szakemberek, de időhiány miatt hamarosan be kell temetniük az árkokat. A felfedezés várható volt: a legtöbb városban a 20. század elején lebontották a középkori kaputornyokat, hogy megoldják a közlekedést és összekössék az erődített várost az utólag fejlesztett új várossal.

„Ezeket ledöntötték, de a járószint alatt megvannak az alapok. Mivel nem voltak részletes felmérések, a szakemberek számára inkább az okozhat meglepetést, hogy mekkora volt az egykori kaputorony.

Úgy illik, hogy ezeket be is jelöljék. Nagyszebenben mind bejelöltük” – vont újra párhuzamot az egykori szász város szakszerűen helyreállított belvárosa, és a kolozsvári tessék-lássék munkálatok között.

Rámutatott, az egykori városkaput akár a Híd utcai forgalmas útszakaszon is meg lehet jelölni más színezetű kővel, téglával. Ezzel is tudatosítani lehet a város különböző fejlődési korszakait, főként olyan helyeken, ahol sétálóövezeteket is kialakítanak. A nyugati trend is ez,

Münchenben például visszaépítették a tornyokat az eredeti helyszínre, hogy a belvárosban pozitívan diszkriminált gyalogosforgalmat elkülönítsék a már csak várfalon kívüli autósforgalomtól.

Kolozsváron azonban még messze vagyunk a sétálóövezettől, a Híd utcában csak forgalomlassítást vezetnek be. „Jó lenne, ha legalább megjelölnék, hogy a városatyáknak is jelezze: innen kezdődik az erődített város” – mondta Guttmann Szabolcs, aki szerint idővel Kolozsvár is eljut oda, hogy a gyalogos pozitív diszkriminációt élvez majd a belvárosban, főként észak-déli vonalon.

Az eddigi tapasztalat nem reménykeltő: azon szakaszokon, ahol sétálóövezettel helyettesítették az autósforgalmat, szélesítették a járdákat, a kövezés előtt alapvető feltétel lett volna a teljes régészeti feltárás.

A régészek beavatkozását azonban sokszor azzal hárítja el a városvezetés, hogy emlékeztet: a 90-es években feszültséget keltett az ásatás. „Ami hamis kijelentés, mert

És engedjük meg a régészeknek, hogy tárják fel, miként tevődik egymásra egy római kori város egy rendhagyó koraközépkori várossal” – magyarázta a műépítész. Emlékeztetett, eddig csak „a Funar-gödrökben” van bemutatva a múlt, de ezek épphogy nem támasztják alá a szakma azon feltevését, miszerint a különböző korokban az utcák és a közterek egymásra tevődnek.

Az urbanisták, építészek, régészek, történészek nagyon kíváncsiak erre, de ahhoz, hogy kiderüljön, a felújítások alatt folyamatosan dolgozniuk kellene. Erre alig van lehetőség, hiába van Kolozsváron a legnevesebb szakembergárda.

Egyértelmű, hogy a műemléki jóváhagyáshoz ezek a beruházások föltételezik a régészeti kutatást. De a kutatás helyett általában egy régészeti felügyelettel kipipálják a problémát. A felügyelet annyi, amennyit a Híd utcában látunk. A kutatás az lenne, hogy megismerjük, mi van 2 méter mélyen, a mostani burkolat alatt” – fogalmazott Guttmann.

Elmondta, Nagyszebenben turisztikai szempontból hatalmas hozadéka lett a szakszerűen helyreállított városképnek.

– osztotta meg kételyeit a műemlékvédő. Rámutatott, az állandó sürgős munkák miatt a szakmai szempontok egyre inkább háttérbe szorulnak, a főtéri, belvárosi járdaszélesítéseknek a meglévő infrastruktúrákat sem javították fel. „Azért, hogy ne legyen régészeti probléma, nem ássunk le.”

Guttmann Szabolcs ezzel magyarázza, hogy a kövezés előtt nem cserélték ki a régi csapadékvíz- és szennyvízcsatornákat, és bár közterület, a lakókra bízták a munkát. „Isten ments, hogy egy lekövezett járdát mindenki felásson, hogy levezesse a szennyvízvízcsatornáját” – jelentette ki.

Az elmulasztott munkának az lett a következménye, hogy a pincék beáznak, a házaknak az alapjait mossa az esővíz. „Még ilyen szinten állunk. Csak a látványra összpontosítanak, ami nem látszik, azt minél hamarabb kipipálják.

A szakma ezt mindig elmondja, de ahhoz, hogy a hozzáállás radikálisan megváltozzon, sok bajnak, búnak kell történnie” – vélte a szakember. Sikerként értékelve, hogy unszolásukra a Főtér nyugati oldalán utólag sikerült orvosolni a bajt, máshol azonban továbbra is a szőnyeg alá van seperve.

FRISSÍTVE – Megtalálták Kolozsvár középkori városkapuját

Értékes leletre bukkantak a régészek a kolozsvári Híd (utóbb Wesselényi, románul Regele Ferdinand) utca felújítását megelőző feltárások során: megtalálták a középkori város északi kaputornyát.