HIRDETÉS
Szinte nap mint nap érkeznek hírek lefülelt álorvosokról a Matteo Politi/Matthew Mode nevű, azóta előzetes letartóztatásba helyezett olasz csaló lebukása óta. A február elején Bukarestben kirobbant botrány nyomán országszerte átfogó ellenőrzéseket rendeltek el, és
miközben az illetékes hatóságok folyamatosan egymásra hárítják a felelősséget, újabb és újabb szélhámosságok derülnek ki.
A kürtösi határátkelőnél elfogott olasz parkolóőr után – aki plasztikai sebésznek adta ki magát, és műtétet is végzett egy bukaresti magánklinikán – többek között egy Ilfov megyei kőműves-álfogorvos is lebukott, illetve egy 30 éves nőről kiderült, hogy tíz éven keresztül minimális képesítés nélkül dolgozott a bukaresti sürgősségi kórház nőgyógyászati részlegén. Csütörtökön pedig vizsgálatot indított a rendőrség egy 39 éves nagyváradi nő ellen, aki a gyanú szerint orvosi képzettség nélkül végzett arcesztétikai beavatkozásokat. A több magánklinika működési engedélyének felfüggesztését is eredményező botrány kapcsán szakembereket kérdeztünk, mi állhat az „álorvosjelenség” elterjedése mögött.
Vass Levente, a képviselőház egészségügyi bizottságának titkára szerint az alapvető gond az, hogy az egészségügyi szaktárca, a Romániai Orvosi Kamara és az egészségbiztosítási pénztár közül egyik intézmény sem rendelkezik átfogó, teljes adatbázissal. Ezek vagy hiányosak, vagy részleges információkat tartalmaznak.
– állítja a Maros megyei orvos-politikus.
A parlamenti képviselő szerint az álorvosok megjelenése miatt a legnagyobb felelősség az orvosi kamarát terheli. Kérdésünkre, hogy a kamara, esetleg a minisztérium vagy a biztosítási pénztár miként tudná kiszűrni a külföldről érkező álorvosokat, Vass Levente elmondta, hogy a feladat nem annyira bonyolult, mint amilyennek tűnik, különösképpen az uniós tagállamokban. Ugyanis minden országnak van egy oklevéligazoló intézménye, onnan könnyűszerrel lehet adatokat igényelni.
Vass Levente állításával szemben Seres Lucia a Kónikának leszögezte:
az orvosi kamarának nincs felelőssége a romániai álorvosbotrányokban, hiszen az eddig leleplezettek közül senkinek sem volt kamarai tagsága, illetve a szervezet által kiállított nyilvántartási engedélye.
A Kovászna megyei orvosi kamara elnöke kifejtette, a hatályos törvények szerint Romániában csak olyan orvos dolgozhat, aki a kamara tagja, és akinek a kamara kiállítja a praktizálási engedélyt. „Mielőtt munkába áll, minden orvosnak kérnie kell ezt a bizonylatot. A kamara úgy állítja ki az engedélyt, hogy ellenőrzi az oklevelek érvényességét. Viszont ha nem kérik a testülettől a jóváhagyást, a kamara nem is szerez tudomást arról, ha valaki dolgozik” – részletezte az orvos. Hozzátette, nem az orvosi kamara feladata, hogy ellenőrizze, rendben vannak-e a gyakorló orvosok dokumentumai. „Mi nem keresgélünk az országban, a kórházakban, magánklinikákon, hogy ki akar orvosként dolgozni, vagy ki praktizál. A rendszer úgy működik, hogy aki orvosként akar dolgozni, jelentkezik a kamaránál” – mondta Seres Lucia. Hangsúlyozta,
a munkáltató felelőssége, hogy mielőtt alkalmaz egy orvost, kérje, sőt számonkérje a szükséges dokumentumokat:
a tanulmányok elvégzését igazoló okleveleken kívül a kamarai tagságot és a tevékenység elkezdéséhez szükséges nyilvántartási engedélyt. Az eddig leleplezett álorvosok közül egyik sem volt kamaratag, és nem rendelkeztek a kamara által kiállított praktizálási engedéllyel – ezeket a munkaadónak kellett volna kérnie tőlük. Ha a kamarától kérik ezeket a dokumentumokat, lehetőségünk lett volna ellenőrizni az okleveleket, de ilyen körülmények között a kamara nem is szerzett tudomást arról, hogy dolgoznak, tehát a testületet nem terheli felelősség – szögezte le a Kovászna megyei kamara elnöke.
Benedek István orvosprofesszor, aki régebben állami egészségügyi intézményt, jelenleg magán járóbeteg-rendelőt vezet, kizártnak tartja, hogy álorvosok szivárogjanak be a Maros megyei rendszerbe. Mint részletezte, a magyar nemzetiségű diplomások miatt az itteni szakintézmények a lehető legtüzetesebben ellenőrzik az iratokat.
– fejtette ki.
Benedek szerint ugyanakkor nem kell álorvosnak lennie valakinek ahhoz, hogy „hülyítse” a kollégáit meg a betegeit. A professzor gyanúsan magasnak tartja azon kollégák számát, akik úgy térnek haza külföldről, hogy „Romániát akarják megmenteni”. „Az ilyen mellveregető embereknél kellene megnézni, hogy amíg külföldön volt, mit csinált: kórházban dolgozott vagy éppenséggel taxisofőrként kereste a kenyerét” – vélekedett Benedek István.
Vass Levente ugyanakkor egy másik furcsa, szintén visszás ügyre is felhívta a figyelmet. Mint mondta, míg egyesek áldiplomával dolgozhatnak, a hazatelepedni vágyókat hónapokig járatják okleveleik honosítása érdekében. A képviselő munkaasztalán van egy hazaköltözni készülő sebész dossziéja, akit már több mint egy éve hintáztatnak a román hatóságok, és még mindig nem kezdhette el a munkáját Erdélyben.
