Az akvapark 46 millió euróból valósulhat meg
Fotó: Látványterv
Korszerű idegenforgalmi célponttal növelhetik a gyönyörű tájairól, élő hagyományairól, kulturális és vallási műemlékeiről nevezetes Máramaros vonzerejét: a megyei tanács élményfürdőt tervez építeni Felsőbányán. A turisztikai hírnevét még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megalapozó egykori erdélyi bányaváros most 46 millió eurós beruházás révén kerülhet fel a modern akvaparkokkal rendelkező fürdőhelyek térképére. A merész terveknek haszonélvezője lehet Felsőbánya magyarsága is, amely bár fogyatkozik, de idén több egyéb, magyar vonatkozású beruházásnak is örvendezhetett.
2023. október 29., 09:562023. október 29., 09:56
A Máramaros Megyei Tanács tájékoztatása szerint az akvapark terve a 2021–2027 közötti fejlesztési stratégia része. Az idegenforgalom fellendítése céljából megálmodott élményfürdő valamennyi korosztály számára létesül, időjárástól függetlenül igénybe vehetik majd a kikapcsolódni vágyók.
A kültéri részleg négy medencét foglal magában, egyik a hét csúszdát igénybe vevők „landolási” pontja lesz. A komplexum fedetlen részén kereskedelmi egységek, teraszok, sportpályák, zöldövezetek is helyet kapnak majd.
Fotó: Látványterv
Az akvapark háromszintes (földszint és két emelet) főépületében élmény-, úszó-, gyerek, és felnőttmedence, két csúszda, szaunát, sós vizű medencét és törökfürdőt magában foglaló wellness, öltözők, csomagmegőrzők, étkezde és egyéb kereskedelmi egységek, sporttermek (fitness, crossfit, fallabda) is helyet kapnak majd. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fogyatékosok számára is megfelelő körülmények biztosítására, illetve a megújulóenergia-források használatára a meleg víz és az elektromos energia előállítása során.
Fotó: Látványterv
A megyei tanács által július végén elfogadott megvalósíthatósági tanulmány szerint – amely az akkori bejelentés szerint még 39 millió eurós költségvetéssel számolt – az összesen 13 hektáron elterülő élményfürdő kültéri részlegén legtöbb kétezren, a fedett egységben legtöbb ezren tartózkodhatnak egyszerre. A vendégeket 556 férőhelyes parkoló, bent 94 öltözőfülke és 1010 csomagmegőrző szekrény szolgálja ki.
Fotó: Látványterv
Szerződéskötés után 36 hónap áll a majdani kivitelező rendelkezésére, az építési engedély kibocsátása után 28 hónap alatt kell megépítenie az élményfürdőt.
Amely – ha valóban megvalósul – nagyot dobhat Felsőbánya turisztikai látványosságokban amúgy sem szűkölködő, viszont nem eléggé kiaknázott idegenforgalmán. A Nagybányától 9 kilométerre keletre, a Gutin-hegység lábánál, a Zazar folyó mentén fekvő kisváros a természetjárók körében leginkább a környékbeli tavak miatt nevezetes.
Egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét, mely a fényviszonyoktól függően változik. Ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz. A Bódi-tó szintén különleges látványt nyújt, a Fekete-hegy libegőjéről is megcsodálható. A környéken sípályákat is kialakítottak, amely a hideg időszakban vonzza a téli sportok szerelmeseit.
A Kék-tó kéken
Fotó: Laculalbastru.ro
Bár Felsőbánya – amint magyar elnevezése is mutatja – az idők folyamán elsősorban bányáiról vált nevezetessé, az idegenforgalom terén sem számít „kezdőnek”, mégpedig a 19. század végén egész Magyarországon, így Erdélyben is közkedveltté vált természetjárásnak és -felfedezésnek köszönhetően. Amint a Bányavidék.ro portál településismertetőjében olvashatjuk, a két bányaváros, Nagybánya és Felsőbánya múltjában sok a közös vonás.
Felsőbánya első fennmaradt kiváltságlevelét – mint Nagybánya esetében is – Nagy Lajos adta (1347), aki ezzel a bányászat szabadabb fejlődését igyekszik biztosítani. A település lakosságának fő foglalkozása a 19. századig a bányászat volt (az 1800-as években mintegy 75 kitermelőhely működött párhuzamosan). Volt időszak, amikor Felsőbánya Nagybányánál is népesebb település volt, a 19. század második felében azonban a bányászat hanyatlásával népessége is rohamosan csökkenni kezdett (1857-ben 6069, 1880-ban 5758, 1890-ben 4816 lakos).
A Kék-tó zölden
Fotó: Laculalbastru.ro
A Felsőbányai Hírlapban már 1897 februárjában újságcikk sürgette nyaralók építését – olvasható a Bányavidék.ro portál egy másik írásában. Felsőbánya néhány hónap leforgása alatt valóságos nyaralóteleppé nőtte ki magát, miközben megtörtént az első konkrét kezdeményezés egy Gutin-vidéki turistaszervezet létrehozása érdekében is. A huszadik század első másfél évtizedében a Gutin-vidéki turizmus örvendetes fejlődésnek indult, Felsőbánya központi szerepe tovább erősödött.
Bár Felsőbánya az 1910-ben megjelent Magyar Fürdőkalauzba is bekerült, nem elsősorban uszodája, valamint hideg és meleg fürdője révén, hanem mindenekelőtt regényes fekvésénél, szépségeinél fogva ajánlották a pihenni vágyóknak. „Hazánkban kevés vidék van, mely természeti szépségekben oly gazdag volna, mint aminővel Felsőbánya város és környéke pazarul meg van áldva… A környék szebbnél-szebb … kirándulóhelyekkel bővelkedik … az ősrégi bányaváros belső területén számtalan kies fekvésű nyaralásra, üdülésre kiválóan alkalmas kerti házak kaphatók bérbe teljes ellátással, vagy anélkül” – idézi a Magyar Fürdőkalauzt a Bányavidék.
Az első világháború azonban véget vetett a szervezett természetjáró mozgalomnak, mely később különböző formában és intenzitással „talált magára”. A bányavidéki turistamozgalom erkölcsi-szellemi hagyományait az 1991-ben újjáalakult Erdélyi Kárpát-egyesület nagybányai Gutin Osztálya igyekezett őrizni, gazdagítani.
A Bódi-tó a Fekete-hegy libegőjéből nézve
Fotó: Bányavidék.ro
A századfordulón még magyar többségű Felsőbányán a 20. században jelentősen megnőtt a népesség, ám az elmúlt évtizedekben – mint sok más helyen – csökkenésnek indult: a 2021-es adatok szerint 14 329-en lakják, ami több mint ezerfős visszaesést jelent.
Ettől függetlenül a megmaradt közösség nem adja fel. Jó példák erre a magyar kötődésű beruházások. Idén írták alá a szerződést Felsőbánya híres római katolikus templomának felújítására, a bukaresti európai alapok minisztériuma 2,4 millió eurós támogatás nyújt erre. A felsőbányai Nagyboldogasszony istenháza Máramaros legnagyobb temploma, egyben a szatmári egyházmegye legnagyobb katolikus hajléka, a környék egyik legfontosabb Mária-zarándokhelye, „a bányavidék és a bányászok büszkesége”. Szintén idén örvendezett a magyarság annak, hogy az 1910-ben felállított Stoll-kutat felújították, és ismét kikerült a település központjába.
Felsőbánya ma már nem a bányászatból, hanem a turizmusból akar „megélni”
Fotó: Wikipédia/Cristi
A helyi magyarság Retró Bányásznapokat is szervez, ugyanis – bár a kitermelés a kommunizmus ideje alatt erőltetett menetben zajlott, a rossz munkakörülmények pedig több áldozatot szedtek – az idősek nosztalgiával emlékeznek vissza a lakosság egykori, több évszázados fő foglalkozására (az utolsó bányát 2007-ben zárták be).
Politikai fronton az RMDSZ három tanácsost ad a 17 fős városi testületbe. A 2020-as helyhatósági választásokon a szövetség a korábbi polgármestert, a függetlenként induló román jelöltet, Dorin-Vasile Paşcát támogatta, aki alulmaradt a Nemzeti Liberális Pártot képviselő Sebastian-Alin Bîrdával szemben. Utóbbinak azonban meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással: a korrupcióellenes ügyészség a nyáron vádat emelt ellene egy meleg ételt szállító cég szerződtetése ügyében.
Az eredetileg bejelentett időponthoz képest kissé megkésve, de hétfő este végre meghirdette a jegyértékesítést a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtérről induló járataira a Fly Lili légitársaság.
A 2020. óta Szilágy, Maros és főként Szatmár megyében megszervezett eddigi hét, Picnic in the Vineyard nevet viselő borpiknik idei első kiadására Avasújvárosban kerül sor május 11-én 11 órától.
Lassan eléri a 2600 eurós átlagárat a kolozsvári lakások négyzetmétere, a Compariimobiliare.ro statisztikája szerint idén áprilisban 2594 euróba került egy négyzetméter, ami 28 euróval volt már több, mint februárban.
Többször támadt lövétei jószágokra az a medve, amelyet hétfőn hajnalban már nem is tudtak elkergetni a hatóságok, így kénytelenek voltak kiadni a kilövéshez szükséges parancsot. Felsősófalván egy súlyosan sérült bocsot kellett elaltatni.
Az ukrán–román határon a Máramarosi-havasokban átszökött két ukrán állampolgárt keresnek hétfőn a hegyimentők és a határrendészek.
„Újuljatok meg!” – ezzel a mottóval szervezik meg idén a csíksomlyói pünkösdi búcsút, amelynek programját a hétvégén közölték a szervezők.
Kigyulladt több garázs Csíkszentmártonban vasárnap, a tűzoltók a lángok elterjedésének megakadályozásán dolgoznak – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Leégett egy fatemplom a Fehér megyei Havasgáld községhez tartozó Ghioncani faluban vasárnapra virradóan. A tűz oka feltehetően egy égve hagyott gyertya volt.
Meghalt egy furgon sofőrje vasárnap reggel, miután elütötte egy vonat a 14-es főúton, a vasúti átjárónál, mert figyelmen kívül hagyta a jelzőlámpa tilos jelzését – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
Egy 47 éves, akut iszkémiás stroke-ot elszenvedett beteget szombaton SMURD-helikopterrel szállítottak a kolozsvári megyei sürgősségi kórházból Suceavába, hogy eltávolítsák a vérrögöt az érintett agyi érből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!