Az akvapark 46 millió euróból valósulhat meg
Fotó: Látványterv
Korszerű idegenforgalmi célponttal növelhetik a gyönyörű tájairól, élő hagyományairól, kulturális és vallási műemlékeiről nevezetes Máramaros vonzerejét: a megyei tanács élményfürdőt tervez építeni Felsőbányán. A turisztikai hírnevét még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megalapozó egykori erdélyi bányaváros most 46 millió eurós beruházás révén kerülhet fel a modern akvaparkokkal rendelkező fürdőhelyek térképére. A merész terveknek haszonélvezője lehet Felsőbánya magyarsága is, amely bár fogyatkozik, de idén több egyéb, magyar vonatkozású beruházásnak is örvendezhetett.
2023. október 29., 09:562023. október 29., 09:56
A Máramaros Megyei Tanács tájékoztatása szerint az akvapark terve a 2021–2027 közötti fejlesztési stratégia része. Az idegenforgalom fellendítése céljából megálmodott élményfürdő valamennyi korosztály számára létesül, időjárástól függetlenül igénybe vehetik majd a kikapcsolódni vágyók.
A kültéri részleg négy medencét foglal magában, egyik a hét csúszdát igénybe vevők „landolási” pontja lesz. A komplexum fedetlen részén kereskedelmi egységek, teraszok, sportpályák, zöldövezetek is helyet kapnak majd.
Fotó: Látványterv
Az akvapark háromszintes (földszint és két emelet) főépületében élmény-, úszó-, gyerek, és felnőttmedence, két csúszda, szaunát, sós vizű medencét és törökfürdőt magában foglaló wellness, öltözők, csomagmegőrzők, étkezde és egyéb kereskedelmi egységek, sporttermek (fitness, crossfit, fallabda) is helyet kapnak majd. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fogyatékosok számára is megfelelő körülmények biztosítására, illetve a megújulóenergia-források használatára a meleg víz és az elektromos energia előállítása során.
Fotó: Látványterv
A megyei tanács által július végén elfogadott megvalósíthatósági tanulmány szerint – amely az akkori bejelentés szerint még 39 millió eurós költségvetéssel számolt – az összesen 13 hektáron elterülő élményfürdő kültéri részlegén legtöbb kétezren, a fedett egységben legtöbb ezren tartózkodhatnak egyszerre. A vendégeket 556 férőhelyes parkoló, bent 94 öltözőfülke és 1010 csomagmegőrző szekrény szolgálja ki.
Fotó: Látványterv
Szerződéskötés után 36 hónap áll a majdani kivitelező rendelkezésére, az építési engedély kibocsátása után 28 hónap alatt kell megépítenie az élményfürdőt.
Amely – ha valóban megvalósul – nagyot dobhat Felsőbánya turisztikai látványosságokban amúgy sem szűkölködő, viszont nem eléggé kiaknázott idegenforgalmán. A Nagybányától 9 kilométerre keletre, a Gutin-hegység lábánál, a Zazar folyó mentén fekvő kisváros a természetjárók körében leginkább a környékbeli tavak miatt nevezetes.
Egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét, mely a fényviszonyoktól függően változik. Ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz. A Bódi-tó szintén különleges látványt nyújt, a Fekete-hegy libegőjéről is megcsodálható. A környéken sípályákat is kialakítottak, amely a hideg időszakban vonzza a téli sportok szerelmeseit.
A Kék-tó kéken
Fotó: Laculalbastru.ro
Bár Felsőbánya – amint magyar elnevezése is mutatja – az idők folyamán elsősorban bányáiról vált nevezetessé, az idegenforgalom terén sem számít „kezdőnek”, mégpedig a 19. század végén egész Magyarországon, így Erdélyben is közkedveltté vált természetjárásnak és -felfedezésnek köszönhetően. Amint a Bányavidék.ro portál településismertetőjében olvashatjuk, a két bányaváros, Nagybánya és Felsőbánya múltjában sok a közös vonás.
Felsőbánya első fennmaradt kiváltságlevelét – mint Nagybánya esetében is – Nagy Lajos adta (1347), aki ezzel a bányászat szabadabb fejlődését igyekszik biztosítani. A település lakosságának fő foglalkozása a 19. századig a bányászat volt (az 1800-as években mintegy 75 kitermelőhely működött párhuzamosan). Volt időszak, amikor Felsőbánya Nagybányánál is népesebb település volt, a 19. század második felében azonban a bányászat hanyatlásával népessége is rohamosan csökkenni kezdett (1857-ben 6069, 1880-ban 5758, 1890-ben 4816 lakos).
A Kék-tó zölden
Fotó: Laculalbastru.ro
A Felsőbányai Hírlapban már 1897 februárjában újságcikk sürgette nyaralók építését – olvasható a Bányavidék.ro portál egy másik írásában. Felsőbánya néhány hónap leforgása alatt valóságos nyaralóteleppé nőtte ki magát, miközben megtörtént az első konkrét kezdeményezés egy Gutin-vidéki turistaszervezet létrehozása érdekében is. A huszadik század első másfél évtizedében a Gutin-vidéki turizmus örvendetes fejlődésnek indult, Felsőbánya központi szerepe tovább erősödött.
Bár Felsőbánya az 1910-ben megjelent Magyar Fürdőkalauzba is bekerült, nem elsősorban uszodája, valamint hideg és meleg fürdője révén, hanem mindenekelőtt regényes fekvésénél, szépségeinél fogva ajánlották a pihenni vágyóknak. „Hazánkban kevés vidék van, mely természeti szépségekben oly gazdag volna, mint aminővel Felsőbánya város és környéke pazarul meg van áldva… A környék szebbnél-szebb … kirándulóhelyekkel bővelkedik … az ősrégi bányaváros belső területén számtalan kies fekvésű nyaralásra, üdülésre kiválóan alkalmas kerti házak kaphatók bérbe teljes ellátással, vagy anélkül” – idézi a Magyar Fürdőkalauzt a Bányavidék.
Az első világháború azonban véget vetett a szervezett természetjáró mozgalomnak, mely később különböző formában és intenzitással „talált magára”. A bányavidéki turistamozgalom erkölcsi-szellemi hagyományait az 1991-ben újjáalakult Erdélyi Kárpát-egyesület nagybányai Gutin Osztálya igyekezett őrizni, gazdagítani.
A Bódi-tó a Fekete-hegy libegőjéből nézve
Fotó: Bányavidék.ro
A századfordulón még magyar többségű Felsőbányán a 20. században jelentősen megnőtt a népesség, ám az elmúlt évtizedekben – mint sok más helyen – csökkenésnek indult: a 2021-es adatok szerint 14 329-en lakják, ami több mint ezerfős visszaesést jelent.
Ettől függetlenül a megmaradt közösség nem adja fel. Jó példák erre a magyar kötődésű beruházások. Idén írták alá a szerződést Felsőbánya híres római katolikus templomának felújítására, a bukaresti európai alapok minisztériuma 2,4 millió eurós támogatás nyújt erre. A felsőbányai Nagyboldogasszony istenháza Máramaros legnagyobb temploma, egyben a szatmári egyházmegye legnagyobb katolikus hajléka, a környék egyik legfontosabb Mária-zarándokhelye, „a bányavidék és a bányászok büszkesége”. Szintén idén örvendezett a magyarság annak, hogy az 1910-ben felállított Stoll-kutat felújították, és ismét kikerült a település központjába.
Felsőbánya ma már nem a bányászatból, hanem a turizmusból akar „megélni”
Fotó: Wikipédia/Cristi
A helyi magyarság Retró Bányásznapokat is szervez, ugyanis – bár a kitermelés a kommunizmus ideje alatt erőltetett menetben zajlott, a rossz munkakörülmények pedig több áldozatot szedtek – az idősek nosztalgiával emlékeznek vissza a lakosság egykori, több évszázados fő foglalkozására (az utolsó bányát 2007-ben zárták be).
Politikai fronton az RMDSZ három tanácsost ad a 17 fős városi testületbe. A 2020-as helyhatósági választásokon a szövetség a korábbi polgármestert, a függetlenként induló román jelöltet, Dorin-Vasile Paşcát támogatta, aki alulmaradt a Nemzeti Liberális Pártot képviselő Sebastian-Alin Bîrdával szemben. Utóbbinak azonban meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással: a korrupcióellenes ügyészség a nyáron vádat emelt ellene egy meleg ételt szállító cég szerződtetése ügyében.
Nagyvárad szomszédságában szombaton felavatták az agglomerációs körgyűrű első szakaszát, amelynek az a szerepe, hogy a bihari megyeszékhely mellett a környező településeket is ki lehessen kerülni.
Romániában jelenleg a népességfogyás jelenti a legnagyobb kihívást – jelentette ki szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje.
Leszállópályának nézett egy lucernaföldet a pilóta, ezért következett be idén tavasszal repülőbaleset Fehér megyében.
Civil szervezet próbál meg keresztbe feküdni a veszélyes medvék kilövése előtt Kovászna megyében.
Alexandru Rafila egészségügyi miniszter követendő példának nevezte pénteken a nagyváradi kórházak összevonását, mert szerinte ez az intézkedés nemcsak az orvosi teljesítményt növelte, hanem a bevételeket is.
Az Európai Bizottság pénteken engedélyezte, hogy Románia 790 millió euró (3,9 milliárd lej) állami finanszírozást nyújtson négy versenyképtelen szénbánya (Lónyatelep, Lupény, Livazény, Zsilyvajdejvulkán) bezárásához.
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter Csíkszeredában.
Az iskola névadójára emlékeztek pénteken az aradi magyar főgimnáziumban. Idén a Magyar Szórvány Napján szervezték meg a Csiky-napot, jelezve: az iskola a nyelv és identitás megőrzésének fontos színtere.
Gábos Zoltán fizikus születésének 100. évfordulóját ünnepelték a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) pénteken, szobrot is avattak az emlékére.
A jelek szerint egy gyermek csontjai kerültek elő Temesváron a városközponthoz közel zajló építkezés során.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!