Élményfürdő simulhat a festői tájba Felsőbányán, amelyet ma is beleng a magyar túrázómúlt és bányásznosztalgia

Az akvapark  46 millió euróból valósulhat meg •  Fotó: Látványterv

Az akvapark 46 millió euróból valósulhat meg

Fotó: Látványterv

Korszerű idegenforgalmi célponttal növelhetik a gyönyörű tájairól, élő hagyományairól, kulturális és vallási műemlékeiről nevezetes Máramaros vonzerejét: a megyei tanács élményfürdőt tervez építeni Felsőbányán. A turisztikai hírnevét még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megalapozó egykori erdélyi bányaváros most 46 millió eurós beruházás révén kerülhet fel a modern akvaparkokkal rendelkező fürdőhelyek térképére. A merész terveknek haszonélvezője lehet Felsőbánya magyarsága is, amely bár fogyatkozik, de idén több egyéb, magyar vonatkozású beruházásnak is örvendezhetett.

Páva Adorján

2023. október 29., 09:562023. október 29., 09:56

A Máramaros Megyei Tanács tájékoztatása szerint az akvapark terve a 2021–2027 közötti fejlesztési stratégia része. Az idegenforgalom fellendítése céljából megálmodott élményfürdő valamennyi korosztály számára létesül, időjárástól függetlenül igénybe vehetik majd a kikapcsolódni vágyók.

A kültéri részleg négy medencét foglal magában, egyik a hét csúszdát igénybe vevők „landolási” pontja lesz. A komplexum fedetlen részén kereskedelmi egységek, teraszok, sportpályák, zöldövezetek is helyet kapnak majd.

•  Fotó: Látványterv Galéria

Fotó: Látványterv

Az akvapark háromszintes (földszint és két emelet) főépületében élmény-, úszó-, gyerek, és felnőttmedence, két csúszda, szaunát, sós vizű medencét és törökfürdőt magában foglaló wellness, öltözők, csomagmegőrzők, étkezde és egyéb kereskedelmi egységek, sporttermek (fitness, crossfit, fallabda) is helyet kapnak majd. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fogyatékosok számára is megfelelő körülmények biztosítására, illetve a megújulóenergia-források használatára a meleg víz és az elektromos energia előállítása során.

•  Fotó: Látványterv Galéria

Fotó: Látványterv

A megyei tanács által július végén elfogadott megvalósíthatósági tanulmány szerint – amely az akkori bejelentés szerint még 39 millió eurós költségvetéssel számolt – az összesen 13 hektáron elterülő élményfürdő kültéri részlegén legtöbb kétezren, a fedett egységben legtöbb ezren tartózkodhatnak egyszerre. A vendégeket 556 férőhelyes parkoló, bent 94 öltözőfülke és 1010 csomagmegőrző szekrény szolgálja ki.

•  Fotó: Látványterv Galéria

Fotó: Látványterv

A beruházás jelenleg tervezett összértéke 232 142 309 lej, azaz mintegy 46,4 millió euró, az összeg nagy részét európai uniós forrásokból, a regionális operatív programon keresztül kívánják finanszírozni.

Szerződéskötés után 36 hónap áll a majdani kivitelező rendelkezésére, az építési engedély kibocsátása után 28 hónap alatt kell megépítenie az élményfürdőt.

Amely – ha valóban megvalósul – nagyot dobhat Felsőbánya turisztikai látványosságokban amúgy sem szűkölködő, viszont nem eléggé kiaknázott idegenforgalmán. A Nagybányától 9 kilométerre keletre, a Gutin-hegység lábánál, a Zazar folyó mentén fekvő kisváros a természetjárók körében leginkább a környékbeli tavak miatt nevezetes.

A Kék-tó a világon ritkaságszámba menő, színét változtató látványosság.

Egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét, mely a fényviszonyoktól függően változik. Ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz. A Bódi-tó szintén különleges látványt nyújt, a Fekete-hegy libegőjéről is megcsodálható. A környéken sípályákat is kialakítottak, amely a hideg időszakban vonzza a téli sportok szerelmeseit.

A Kék-tó kéken •  Fotó: Laculalbastru.ro Galéria

A Kék-tó kéken

Fotó: Laculalbastru.ro

Bár Felsőbánya – amint magyar elnevezése is mutatja – az idők folyamán elsősorban bányáiról vált nevezetessé, az idegenforgalom terén sem számít „kezdőnek”, mégpedig a 19. század végén egész Magyarországon, így Erdélyben is közkedveltté vált természetjárásnak és -felfedezésnek köszönhetően. Amint a Bányavidék.ro portál településismertetőjében olvashatjuk, a két bányaváros, Nagybánya és Felsőbánya múltjában sok a közös vonás.

Felsőbánya első fennmaradt kiváltságlevelét – mint Nagybánya esetében is – Nagy Lajos adta (1347), aki ezzel a bányászat szabadabb fejlődését igyekszik biztosítani. A település lakosságának fő foglalkozása a 19. századig a bányászat volt (az 1800-as években mintegy 75 kitermelőhely működött párhuzamosan). Volt időszak, amikor Felsőbánya Nagybányánál is népesebb település volt, a 19. század második felében azonban a bányászat hanyatlásával népessége is rohamosan csökkenni kezdett (1857-ben 6069, 1880-ban 5758, 1890-ben 4816 lakos).

A Kék-tó zölden •  Fotó: Laculalbastru.ro Galéria

A Kék-tó zölden

Fotó: Laculalbastru.ro

A századforduló előtti években azonban rohamos fejlődésnek indult a helyi turizmus, főleg a Magyarországi Kárpát-egyesület Keleti-Kárpátok Osztálya tevékenységének köszönhetően.

A Felsőbányai Hírlapban már 1897 februárjában újságcikk sürgette nyaralók építését – olvasható a Bányavidék.ro portál egy másik írásában. Felsőbánya néhány hónap leforgása alatt valóságos nyaralóteleppé nőtte ki magát, miközben megtörtént az első konkrét kezdeményezés egy Gutin-vidéki turistaszervezet létrehozása érdekében is. A huszadik század első másfél évtizedében a Gutin-vidéki turizmus örvendetes fejlődésnek indult, Felsőbánya központi szerepe tovább erősödött.

Bár Felsőbánya az 1910-ben megjelent Magyar Fürdőkalauzba is bekerült, nem elsősorban uszodája, valamint hideg és meleg fürdője révén, hanem mindenekelőtt regényes fekvésénél, szépségeinél fogva ajánlották a pihenni vágyóknak. „Hazánkban kevés vidék van, mely természeti szépségekben oly gazdag volna, mint aminővel Felsőbánya város és környéke pazarul meg van áldva… A környék szebbnél-szebb … kirándulóhelyekkel bővelkedik … az ősrégi bányaváros belső területén számtalan kies fekvésű nyaralásra, üdülésre kiválóan alkalmas kerti házak kaphatók bérbe teljes ellátással, vagy anélkül” – idézi a Magyar Fürdőkalauzt a Bányavidék.

Az első világháború azonban véget vetett a szervezett természetjáró mozgalomnak, mely később különböző formában és intenzitással „talált magára”. A bányavidéki turistamozgalom erkölcsi-szellemi hagyományait az 1991-ben újjáalakult Erdélyi Kárpát-egyesület nagybányai Gutin Osztálya igyekezett őrizni, gazdagítani.

A Bódi-tó a Fekete-hegy libegőjéből nézve •  Fotó: Bányavidék.ro Galéria

A Bódi-tó a Fekete-hegy libegőjéből nézve

Fotó: Bányavidék.ro

A századfordulón még magyar többségű Felsőbányán a 20. században jelentősen megnőtt a népesség, ám az elmúlt évtizedekben – mint sok más helyen – csökkenésnek indult: a 2021-es adatok szerint 14 329-en lakják, ami több mint ezerfős visszaesést jelent.

Eközben nemcsak számban, hanem arányaiban is csökkent a magyarság: míg 2011-ben a 2600 fő 18 százalékot tett ki, ma már az 1670 lélek csupán 11,6 százalékot jelent a hivatalos adatok szerint – tehát mintha szinte csak magyarok tűntek volna el a kisvárosból.

Ettől függetlenül a megmaradt közösség nem adja fel. Jó példák erre a magyar kötődésű beruházások. Idén írták alá a szerződést Felsőbánya híres római katolikus templomának felújítására, a bukaresti európai alapok minisztériuma 2,4 millió eurós támogatás nyújt erre. A felsőbányai Nagyboldogasszony istenháza Máramaros legnagyobb temploma, egyben a szatmári egyházmegye legnagyobb katolikus hajléka, a környék egyik legfontosabb Mária-zarándokhelye, „a bányavidék és a bányászok büszkesége”. Szintén idén örvendezett a magyarság annak, hogy az 1910-ben felállított Stoll-kutat felújították, és ismét kikerült a település központjába.

Felsőbánya ma már nem a bányászatból, hanem a turizmusból akar „megélni” •  Fotó: Wikipédia/Cristi Galéria

Felsőbánya ma már nem a bányászatból, hanem a turizmusból akar „megélni”

Fotó: Wikipédia/Cristi

A helyi magyarság Retró Bányásznapokat is szervez, ugyanis – bár a kitermelés a kommunizmus ideje alatt erőltetett menetben zajlott, a rossz munkakörülmények pedig több áldozatot szedtek – az idősek nosztalgiával emlékeznek vissza a lakosság egykori, több évszázados fő foglalkozására (az utolsó bányát 2007-ben zárták be).

Politikai fronton az RMDSZ három tanácsost ad a 17 fős városi testületbe. A 2020-as helyhatósági választásokon a szövetség a korábbi polgármestert, a függetlenként induló román jelöltet, Dorin-Vasile Paşcát támogatta, aki alulmaradt a Nemzeti Liberális Pártot képviselő Sebastian-Alin Bîrdával szemben. Utóbbinak azonban meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással: a korrupcióellenes ügyészség a nyáron vádat emelt ellene egy meleg ételt szállító cég szerződtetése ügyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk

Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.

Egyre több erdélyi megyében jelennek meg sakálok, nem szabad közelíteni hozzájuk
2025. július 18., péntek

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal

Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.

Kábítószercsempész erdélyi bűnbanda bukott le Spanyolországból ,,importált” nagy mennyiségű kannabisszal
2025. július 18., péntek

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők

Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.

Egy ukránt hipotermiás állapotban hoztak le, egy másikat még keresnek a máramarosi hegyimentők
2025. július 18., péntek

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja

Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.

HPV: magyarul is felvilágosítják a fiatalokat Kolozs megyében, módosul az ingyenes oltásra jogosultak korcsoportja
2025. július 17., csütörtök

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc

Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.

Merész újragondolás: polipos töltött káposztát kínál egy erdélyi étteremlánc
2025. július 17., csütörtök

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei

Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.

Négy gyerek életét mentették meg a tragikusan elhunyt nagyváradi kisfiú szervei
2025. július 16., szerda

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen

A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.

Melegvíz nélkül marad húszezer háztartás a partiumi megyeszékhelyen
2025. július 16., szerda

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése

Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.

Iskolakezdésre beüzemelik a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, tovább késik a Korond-patak elterelése
2025. július 16., szerda

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek

Több mint egy kilogramm kokaint fedeztek fel a román határrendészek egy Nagylakon keresztül az országba érkező autóban elrejtve.

Több mint egy kiló kokaint találtak egy gépkocsiban a határrendészek
2025. július 16., szerda

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül

Több Hargita megyei településen szünetel az áramszolgáltatás a viharos időjárás miatt – számolt be szerda délután a katasztrófavédelmi felügyelőség.

Több mint ezer székelyföldi háztartás maradt áram nélkül