Élményfürdő simulhat a festői tájba Felsőbányán, amelyet ma is beleng a magyar túrázómúlt és bányásznosztalgia

Az akvapark  46 millió euróból valósulhat meg •  Fotó: Látványterv

Az akvapark 46 millió euróból valósulhat meg

Fotó: Látványterv

Korszerű idegenforgalmi célponttal növelhetik a gyönyörű tájairól, élő hagyományairól, kulturális és vallási műemlékeiről nevezetes Máramaros vonzerejét: a megyei tanács élményfürdőt tervez építeni Felsőbányán. A turisztikai hírnevét még az Osztrák–Magyar Monarchia idején megalapozó egykori erdélyi bányaváros most 46 millió eurós beruházás révén kerülhet fel a modern akvaparkokkal rendelkező fürdőhelyek térképére. A merész terveknek haszonélvezője lehet Felsőbánya magyarsága is, amely bár fogyatkozik, de idén több egyéb, magyar vonatkozású beruházásnak is örvendezhetett.

Páva Adorján

2023. október 29., 09:562023. október 29., 09:56

A Máramaros Megyei Tanács tájékoztatása szerint az akvapark terve a 2021–2027 közötti fejlesztési stratégia része. Az idegenforgalom fellendítése céljából megálmodott élményfürdő valamennyi korosztály számára létesül, időjárástól függetlenül igénybe vehetik majd a kikapcsolódni vágyók.

A kültéri részleg négy medencét foglal magában, egyik a hét csúszdát igénybe vevők „landolási” pontja lesz. A komplexum fedetlen részén kereskedelmi egységek, teraszok, sportpályák, zöldövezetek is helyet kapnak majd.

•  Fotó: Látványterv Galéria

Fotó: Látványterv

Az akvapark háromszintes (földszint és két emelet) főépületében élmény-, úszó-, gyerek, és felnőttmedence, két csúszda, szaunát, sós vizű medencét és törökfürdőt magában foglaló wellness, öltözők, csomagmegőrzők, étkezde és egyéb kereskedelmi egységek, sporttermek (fitness, crossfit, fallabda) is helyet kapnak majd. A tervezők külön figyelmet fordítottak a fogyatékosok számára is megfelelő körülmények biztosítására, illetve a megújulóenergia-források használatára a meleg víz és az elektromos energia előállítása során.

•  Fotó: Látványterv Galéria

Fotó: Látványterv

A megyei tanács által július végén elfogadott megvalósíthatósági tanulmány szerint – amely az akkori bejelentés szerint még 39 millió eurós költségvetéssel számolt – az összesen 13 hektáron elterülő élményfürdő kültéri részlegén legtöbb kétezren, a fedett egységben legtöbb ezren tartózkodhatnak egyszerre. A vendégeket 556 férőhelyes parkoló, bent 94 öltözőfülke és 1010 csomagmegőrző szekrény szolgálja ki.

•  Fotó: Látványterv Galéria

Fotó: Látványterv

A beruházás jelenleg tervezett összértéke 232 142 309 lej, azaz mintegy 46,4 millió euró, az összeg nagy részét európai uniós forrásokból, a regionális operatív programon keresztül kívánják finanszírozni.

Szerződéskötés után 36 hónap áll a majdani kivitelező rendelkezésére, az építési engedély kibocsátása után 28 hónap alatt kell megépítenie az élményfürdőt.

Amely – ha valóban megvalósul – nagyot dobhat Felsőbánya turisztikai látványosságokban amúgy sem szűkölködő, viszont nem eléggé kiaknázott idegenforgalmán. A Nagybányától 9 kilométerre keletre, a Gutin-hegység lábánál, a Zazar folyó mentén fekvő kisváros a természetjárók körében leginkább a környékbeli tavak miatt nevezetes.

A Kék-tó a világon ritkaságszámba menő, színét változtató látványosság.

Egy régi bánya tárnáinak beomlása következtében keletkezett 1920-ban, és a vízében feloldott réz szulfát (rézgálic) adja a színét, mely a fényviszonyoktól függően változik. Ha fúj a szél és a nap sugarai egy bizonyos szögben érik a felszínt, akkor gyönyörű kék színre vált a víz. A Bódi-tó szintén különleges látványt nyújt, a Fekete-hegy libegőjéről is megcsodálható. A környéken sípályákat is kialakítottak, amely a hideg időszakban vonzza a téli sportok szerelmeseit.

A Kék-tó kéken •  Fotó: Laculalbastru.ro Galéria

A Kék-tó kéken

Fotó: Laculalbastru.ro

Bár Felsőbánya – amint magyar elnevezése is mutatja – az idők folyamán elsősorban bányáiról vált nevezetessé, az idegenforgalom terén sem számít „kezdőnek”, mégpedig a 19. század végén egész Magyarországon, így Erdélyben is közkedveltté vált természetjárásnak és -felfedezésnek köszönhetően. Amint a Bányavidék.ro portál településismertetőjében olvashatjuk, a két bányaváros, Nagybánya és Felsőbánya múltjában sok a közös vonás.

Felsőbánya első fennmaradt kiváltságlevelét – mint Nagybánya esetében is – Nagy Lajos adta (1347), aki ezzel a bányászat szabadabb fejlődését igyekszik biztosítani. A település lakosságának fő foglalkozása a 19. századig a bányászat volt (az 1800-as években mintegy 75 kitermelőhely működött párhuzamosan). Volt időszak, amikor Felsőbánya Nagybányánál is népesebb település volt, a 19. század második felében azonban a bányászat hanyatlásával népessége is rohamosan csökkenni kezdett (1857-ben 6069, 1880-ban 5758, 1890-ben 4816 lakos).

A Kék-tó zölden •  Fotó: Laculalbastru.ro Galéria

A Kék-tó zölden

Fotó: Laculalbastru.ro

A századforduló előtti években azonban rohamos fejlődésnek indult a helyi turizmus, főleg a Magyarországi Kárpát-egyesület Keleti-Kárpátok Osztálya tevékenységének köszönhetően.

A Felsőbányai Hírlapban már 1897 februárjában újságcikk sürgette nyaralók építését – olvasható a Bányavidék.ro portál egy másik írásában. Felsőbánya néhány hónap leforgása alatt valóságos nyaralóteleppé nőtte ki magát, miközben megtörtént az első konkrét kezdeményezés egy Gutin-vidéki turistaszervezet létrehozása érdekében is. A huszadik század első másfél évtizedében a Gutin-vidéki turizmus örvendetes fejlődésnek indult, Felsőbánya központi szerepe tovább erősödött.

Bár Felsőbánya az 1910-ben megjelent Magyar Fürdőkalauzba is bekerült, nem elsősorban uszodája, valamint hideg és meleg fürdője révén, hanem mindenekelőtt regényes fekvésénél, szépségeinél fogva ajánlották a pihenni vágyóknak. „Hazánkban kevés vidék van, mely természeti szépségekben oly gazdag volna, mint aminővel Felsőbánya város és környéke pazarul meg van áldva… A környék szebbnél-szebb … kirándulóhelyekkel bővelkedik … az ősrégi bányaváros belső területén számtalan kies fekvésű nyaralásra, üdülésre kiválóan alkalmas kerti házak kaphatók bérbe teljes ellátással, vagy anélkül” – idézi a Magyar Fürdőkalauzt a Bányavidék.

Az első világháború azonban véget vetett a szervezett természetjáró mozgalomnak, mely később különböző formában és intenzitással „talált magára”. A bányavidéki turistamozgalom erkölcsi-szellemi hagyományait az 1991-ben újjáalakult Erdélyi Kárpát-egyesület nagybányai Gutin Osztálya igyekezett őrizni, gazdagítani.

A Bódi-tó a Fekete-hegy libegőjéből nézve •  Fotó: Bányavidék.ro Galéria

A Bódi-tó a Fekete-hegy libegőjéből nézve

Fotó: Bányavidék.ro

A századfordulón még magyar többségű Felsőbányán a 20. században jelentősen megnőtt a népesség, ám az elmúlt évtizedekben – mint sok más helyen – csökkenésnek indult: a 2021-es adatok szerint 14 329-en lakják, ami több mint ezerfős visszaesést jelent.

Eközben nemcsak számban, hanem arányaiban is csökkent a magyarság: míg 2011-ben a 2600 fő 18 százalékot tett ki, ma már az 1670 lélek csupán 11,6 százalékot jelent a hivatalos adatok szerint – tehát mintha szinte csak magyarok tűntek volna el a kisvárosból.

Ettől függetlenül a megmaradt közösség nem adja fel. Jó példák erre a magyar kötődésű beruházások. Idén írták alá a szerződést Felsőbánya híres római katolikus templomának felújítására, a bukaresti európai alapok minisztériuma 2,4 millió eurós támogatás nyújt erre. A felsőbányai Nagyboldogasszony istenháza Máramaros legnagyobb temploma, egyben a szatmári egyházmegye legnagyobb katolikus hajléka, a környék egyik legfontosabb Mária-zarándokhelye, „a bányavidék és a bányászok büszkesége”. Szintén idén örvendezett a magyarság annak, hogy az 1910-ben felállított Stoll-kutat felújították, és ismét kikerült a település központjába.

Felsőbánya ma már nem a bányászatból, hanem a turizmusból akar „megélni” •  Fotó: Wikipédia/Cristi Galéria

Felsőbánya ma már nem a bányászatból, hanem a turizmusból akar „megélni”

Fotó: Wikipédia/Cristi

A helyi magyarság Retró Bányásznapokat is szervez, ugyanis – bár a kitermelés a kommunizmus ideje alatt erőltetett menetben zajlott, a rossz munkakörülmények pedig több áldozatot szedtek – az idősek nosztalgiával emlékeznek vissza a lakosság egykori, több évszázados fő foglalkozására (az utolsó bányát 2007-ben zárták be).

Politikai fronton az RMDSZ három tanácsost ad a 17 fős városi testületbe. A 2020-as helyhatósági választásokon a szövetség a korábbi polgármestert, a függetlenként induló román jelöltet, Dorin-Vasile Paşcát támogatta, aki alulmaradt a Nemzeti Liberális Pártot képviselő Sebastian-Alin Bîrdával szemben. Utóbbinak azonban meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással: a korrupcióellenes ügyészség a nyáron vádat emelt ellene egy meleg ételt szállító cég szerződtetése ügyében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek

Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.

Jelentős csúszásban a Korond-patak elterelése Parajdon, hárítják a felelősséget az illetékesek
2025. június 30., hétfő

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Közel 40 fok és viharos időjárás vár ránk
2025. június 30., hétfő

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét

A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.

BBTE-kutatás: a digitalizáció nem segíti az autóipar nyereségességét
2025. június 30., hétfő

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök

Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.

Orvhalász bűnbandára csaptak le a rendőrök
2025. június 30., hétfő

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián

Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.

Mintegy 1500 helyre várják a felvételizőket a Sapientián
2025. június 30., hétfő

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon

Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.

Minden megvolt az ünnephez a nagyváradi Szent László Napokon
2025. június 30., hétfő

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg

Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.

Rendőrségi razzia Bihar megyében: több száz szabálytalankodó sofőrt bírságoltak meg
2025. június 30., hétfő

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala

Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.

Újranyílt az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb túraútvonala
2025. június 30., hétfő

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron

Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.

HPV-fertőzést megelőző koalíció alakult Kolozsváron
2025. június 29., vasárnap

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”

Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.

Jelentések helyett a valóság: „igen, Parajdon valakik hibáztak”