Az Úzvölgyi civil akciócsoport petíciónak is szánt közleményében üdvözli, hogy Dormánfalva elállt a temetőben felállított román emlékhely május 17-i felszentelésétől. Mi sem építünk Caracal legközepibe neogótikus katedrálist, pláne közpénzen, hogy megmásítsuk az eredeti városképet és elraboljuk a város történetét. Fel kellene végre fogni, hogy Románia a romániai magyar kisebbségé is, ez a kisebbség őshonos itt, és abba kellene végre hagyni azt a többségi gyakorlatot, hogy idővel minden területet románként definiálunk újra, fittyet hányva jóérzésre, törvényekre, nemzetközi megállapodásokra és szakmaiságra” – szerepel a felhívásban.

Az aktivisták egyúttal bírálják az RMDSZ-t a történtek miatt, bízva abban, hogy az alakulat előljárói a május 26-i európai parlamenti választások után is ugyanígy, éjjel-nappal őrködni fognak az úzvölgyi temetőben, nem csak most, a kampányfinisben. Hozzáteszik, azt is remélik, hogy a többi magyar párt „most már magára talál, és alázatos munkával megmutatja, hogy merre az arra”.

Ezzel egy időben egyébként az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) politikusai, önkormányzati képviselői, továbbá civilek és hagyományőrzők 24 órás őrséget hirdettek csütörtök estétől az úzvölgyi katonai temetőben. Az MPP azzal indokolta a temetőőrzést, hogy nem bíznak abban, miszerint a sírkertben kialakított román parcella felavatásának tervezett időpontját valóban elhalasztja Dormánfalva polgármestere. „Olvastuk mi is, hogy elhalasztják a május 17-re tervezett felavatást, de az elmúlt száz évben azt is megtanultuk, hogy nem szabad hinni nekik. Szervezzük meg közösen a temető felügyeletét” – szerepelt Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat RMDSZ-es elnökének felhívásában.

Az erdélyi magyarság április végén szembesült azzal, hogy Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását május 17-re hirdette meg. Constantin Toma polgármester múlt pénteken bejelentette, hogy elhalasztják a román emlékmű felavatását. Korábban a bukaresti kulturális minisztérium arról tájékoztatta, hogy az általa vezetett önkormányzat elmulasztotta kérni a kulturális tárcának az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozó jóváhagyását, ezért a törvény kihágásokra vonatkozó cikkelyének a hatálya alá esik.

A minisztérium azt is közölte a polgármesterrel, hogy „a minisztériumi jóváhagyás hiányában nincsen törvényes lehetősége a köztéri emlékmű felavatására”. Korábban az Állami Építkezési Felügyelőség figyelmeztette Bákó megye prefektusát arra, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt. A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát. 

Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.