Fotó: ifj. Haáz Sándor
„Ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek” – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke kedden Madéfalván, a Siculicidium 250. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
2014. január 07., 14:232014. január 07., 14:23
2014. január 07., 19:582014. január 07., 19:58
A Hargita megyei településen kedden szentmisével és az emlékműnél tartott ünnepséggel zárult az 1764. január 7-i vérengzés kerek évfordulója alkalmából szervezett háromnapos emlékezés. Az emlékhelyen mintegy ezren hallgatták végig a megemlékező szónoklatokat.
Kövér László beszédében hangsúlyozta: Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével. Hozzátette: az ígéret betartására a határon túliak magyar állampolgársága teremt biztosítékot. A házelnök a hűség fogalmára építette beszédét. Az egykori osztrák császári-királyi katonaság által végrehajtott, a köztudatba madéfalvi veszedelemként bevonult vérengzés történelmi előzményei között említette, hogy a székelyek egyes vezetői behódoltak a császári hatalomnak, és hűtlenek lettek népükhöz.
Magyarország 2010-ben megválasztott vezetői nevében szólva kijelentette, a madéfalvi veszedelem után elmenekült székelyek emléke „arra kötelez, hogy soha ne bízzuk közösségi ügyeinket hűtlen vezetőkre”. Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy „Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben mások döntsenek rólunk, nélkülünk”.
A történelem tanulságaként említette, hogy „ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek”. Kövér László szerint ma a tisztességes és emberi megélhetés joga, a magyar nyelvhez, a magyar szülőföldhöz, magyar múlthoz és jövőhöz való jog került veszélybe.
Helytállók felelőssége
A madéfalvi megemlékezésen Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a székelységnek ma „a kor rafinált eszközeivel” vívott harcban kell helytállnia. Úgy vélte, továbbra is az őrködés a közösség feladata, s ha erre képesek voltak az elődök, a maiaknak is képeseknek kell lenniük. „Egyetlen magyar embernek sem szűnhet meg az őrködő felelőssége. (...) Hogyha lehetséges volt a talpra állás 250 évvel ezelőtt, akkor ennek lehetségesnek kell lennie ma is, holnap is, holnapután is” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A madéfalvi megemlékezés ünnepélyes pillanata volt a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége által állított kopjafa leleplezése. A kopjafa mellett Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a bukovinai székelyek leszármazottjaként mondott beszédet. Kijelentette: a megemlékezés is alkalom annak kinyilvánítására, hogy a bukovinai székelyek, a magyarországi magyarok, a nagyvilágban élő magyarok támogatják a székelyek politikai küzdelmét a Székelyföld területi autonómiájáért. Potápi Árpád hozzátette, hosszú távon ez az egyetlen lehetősége a történelmi hagyományok, a magyar kultúra megőrzésének e területen.
Ágyúdörgésre ébredtek
Madéfalván kedden hajnalban ágyúdörgést utánzó robajjal emlékeztek a vérengzésre. Szentes Csaba, a Csíkszereda közelében fekvő település polgármestere az MTI-nek elmondta, pirotechnikai eszközökkel próbálták utánozni azt az ágyúrobajt, amelyre 250 évvel ezelőtt ébredtek a településen, mikor az osztrák császári-királyi katonaság rátámadt az itt egybegyűlt, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyekre.
Madéfalván és megannyi más székelyföldi településen is éjfélkor megkondultak a harangok a több száz áldozatot követelő vérengzés áldozatainak emlékére. Az emlékező éjféli harangozásra a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kérte fel a történelmi magyar egyházakat. Szentes Csaba polgármester szerint a felkérés nem volt újszerű, hiszen a csíki római katolikus papok már előzőleg megállapodtak a harangozásról.
Mint arról beszámoltunk, a csíkszéki településen vasárnap kezdődött az évfordulós megemlékezések sorozata, amikor templomtéren mintegy száz, korabeli ruhába öltözött székelyföldi hagyományőrző jelenítette meg az 1764-es eseményeket.
Hétfőn történészek előadásaival és kiállítás-megnyitóval folytatódott a rendezvénysorozat, amelyen a vérengzés következtében elvándorolt, az Al-Duna mellett megtelepedett székely települések mintegy ötven képviselője is részt vesz.
A madéfalvi veszedelem kerek évfordulójáról kedden más erdélyi településeken is megemlékeztek, Csíkszeredában kiállítás nyílt, míg Marosvásárhelyen a Székely Nemzeti Tanács szervezett emlékünnepséget a Kultúrpalotában.
Az 1764. január 7-ei madéfalvi veszedelem, más néven Siculicidium előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében.
Sokan közülük elbujdokoltak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. Joseph Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadásnak hivatalos jelentések szerint mintegy kétszáz, más adatok alapján négyszáz áldozata volt, és megtörte a székely ellenállást.
Orosz Krisztofer Levente RMDSZ-es alpolgármester a Krónikának elmondta: idén nem szerveztek ünnepségsorozatot, de jövőre nagyszabású rendezvénnyel, köztük magyar jellegű eseményekkel is megünneplik a 700. évfordulót.
Egy román-török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda (Miercurea Nirajului) és Sóvárad (Sărățeni) közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán kiadta a megbízást az észak-erdélyi autópálya (A3) Bisztraterebes és Bihar közötti szakasza kivitelezésének elindítására.
Antiszemita és rasszista jelszavakat festettek az egyik aradi zsidó temető sírköveire, néhányat közülük meg is rongáltak aradi és borosjenői illetőségi fiatalok, akiket őrizetbe vett a rendőrség.
Egy feltételezhetően a Maros folyóba esett férfit keresnek Maroshévízen – közölte szerdán a katasztrófavédelem.
Tricentenáriumát ünnepelte a kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom május 13-án, kedden délután.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Különböző közösségi eseményeken kínál lehetőséget találkozásra, mélyebb beszélgetésekre, a Szentírás megismerésére és akár otthonos, barátságos étkezésekre is a kolozsvári Kőszikla gyülekezet, amelynek egyik alapítójával, Bálint Dáviddal beszéltünk.
Június 2. és 19. között több vonat menetrendje, illetve pályája módosul a Székelyföldön, valamint a Bánságban és a Partiumban a vasúti infrastruktúrán végzett javítási, felújítási munkálatok miatt.
Az európai útra való szavazásra buzdít a megalapításának 444. évfordulóját ünneplő kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE).
szóljon hozzá!