Fotó: Pál Árpád
A kisebbségi oktatás jelenlegi legnagyobb problémája az akut tankönyvhiány, amelynél már csak az rosszabb, hogy a piac tele van gyenge minőségű kiadványokkal – hangzott el az RMPSZ kolozsvári székhelyavatóján.
2017. október 30., 11:362017. október 30., 11:36
Minden korábbinál, még a Ceauşescu-rezsimnél is megalázóbb ellenőrzést gyakorol most a román állam a kisebbségitankönyv-kiadás felett, miközben teljes évfolyamok kényszerülnek arra, hogy magyar tankönyvek nélkül tanuljanak – hangzott el a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) hétvégi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
Pedig az alkalom ünnepi volt, ugyanis felavatták az RMPSZ Gál Kelemen Oktatási és Módszertani Központja új kolozsvári székhelyét a Szappany (Tipografiei) utca 21. szám alatt.
Rámutatott: az RMPSZ munkacsoportot hozott létre, amelynek célja lobbitevékenységet folytatni annak érdekében, hogy a helyi intézmények közvetlen kapcsolatot alakítsanak ki az oktatási minisztériummal, és biztosítsák a magyar nyelvű tankönyvkiadás szakmai hátterét, szerinte ugyanis az aktuális szabályozás diszkriminatív a kisebbségi oktatásra nézve.
Köllő Zsófia, a civil kezdeményezésre 1993-ban létrejött, a magyar tankönyv- és segédanyag-kiadást támogató Erdélyi Tankönyvtanács ügyvezetője kifejtette:
„Ott tartunk, hogy a harmadik osztályosoknak egyáltalán nincs használható magyar nyelvű tankönyvük, de a negyedikeseknek is csak egyetlenegy áll rendelkezésükre. Az ötödikeseknek pedig legfeljebb három magyar nyelvű tankönyv jut, feltéve, hogy római katolikusok” – mutatott rá a visszásságokra az oktatási szakember.
Az RMPSZ munkacsoportja ennek érdekében törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amellyel azt szeretnék elérni, hogy a tervezett országos tankönyvkiadó vegye figyelembe a magyar szempontokat is, azaz legyen például magyar szerkesztője.
Péntek János nyelvész, akadémikus, az Erdélyi Tankönyvtanács kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: a romániai közoktatás folyamatban levő átszervezése nagyon erős centralizációhoz és államosításhoz fog vezetni. A szakember úgy véli, az elmúlt években a piaci szereplők csődbe vitték a tankönyvkiadást azzal, hogy a konkurencia közepette figyelmen kívül hagyták a szakmai szempontokat és magát a szakmát. Szerinte ez anarchiát teremtett a tankönyvpiacon.
A nyelvész élesen bírálta a közvitán levő törvénytervezetet, amiért egy kalap alá veszi a kisebbségeknek és a fogyatékkal élőknek szánt tankönyvek kiadásának rendszerét, aminek szerinte nemhogy köze sincs a valósághoz, de egyenesen sértő. Péntek azt is kifogásolja, hogy az elképzelés szerint a nyomtatott kiadványok helyett áttérnének a digitális tankönyvek kiadására, szerinte ez a diákok és a pedagógusok körében is növelné a szegregációt, hiszen például nem mindenkinek van pénze számítógépre.
Fotó: Mihály Csaba
Péntek János azt is szóvá tette, 2014-ben törvényileg írták elő, hogy a kisebbségi tankönyveket és tanterveket le kell fordítani románra, csak így lehet jóváhagyást kapni.
– vélekedett. Személtetésként egy nemrég megjelent és egy 1981-es kiadású magyar nyelv és irodalom tankönyvet mutatott. Az új tankönyvnek a borítóján románul is szerepel a tankönyv címe, illetve a román himnusz szövegével kezdődik az új előírások miatt, miközben az 1981-es tankönyv címlapján jól láthatóan nem így van.
Péntek János szerint mindez aggodalomra ad okot. Kérdésünkre elmondta: bár nem lehet bizonyítani, de a durva bizalmatlanság azt követően alakulhatott ki, hogy pár éve óriási magyarellenes médiahisztériát váltott ki a Székelység története című tankönyv megjelenése, amelyet előzetesen a szaktárca nem láttamozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!