A vallásszabadságnak nemcsak háza, de otthona is a Magyar Unitárius Egyház új kolozsvári közösségi tere

A Kossuth Lajos (Bulevardul 21 Decembrie 1989) 14. szám alatt található létesítmény avatóünnepségén Bálint Benczédi Ferenc elmondta, a patinas épület többször is halálra volt ítélve: az 1980-as és 1990-es éveiben is, a vágy, hogy megmentsék az utókor számára, végre teljesült. „Mivel az építkezés soha nem lehet öncélú, ezért a a közösség eszmei igényét fogja szolgálni, az épület pedig a vallásszabadságnak nemcsak háza, de otthona is lesz” - mutatott rá a püspök.

Farkas Emőd, az egyház főgondnoka úgy fogalmazott, aki a házba belép, „látva lássa: a mi unitárius közösségünk megfogyatkozva bár, de élni akar, és kész veletek együtt emlékezni, kutatni a múltat, és tervezni a jövőt”.

Magántér helyett közösségi intézmény lesz belőle, amelynek célja a lelkiismereti és vallásszabadság mai erősítése – úgy is, mint személyes szabadság, európai nyelven: egyéni alapjog, úgy is, mint egyházi és közösségi felelősség, és úgy is, mint általános társadalmi jelenség, amelyet vizsgálni és érelmezni kell”– mondta Gyerő Dávid.

Előkerült ritkaságok: a befalazott ajtó kulcsa

Furu Árpád, az egyház építészmérnök szakértője és a munkálatok egyik irányítója részletesen mutatta be Vallásszabadság Házának otthont adó 15. századi épület művészettörténeti értékeit a restaurálási folyamat tükrében. Mint fogalmazott, a helyreállítás kezdeti szakaszában megnyitottak egy korábban befalazott ajtót, és azt látták, hogy az ajtóra drótozva ott lóg egy kulcs, ezt megforgatták a zárban és ajtó kinyílt, fény áramlott a terembe, és ezzel két tér és két idősík között létrejött a kapcsolat.

– mondta az építész.

ugyanakkor a kincses város vonatkozásában egyedi, hogy feltárásra került a ház mögötti melléképület, azaz a sütőház és konyha padlózata, és az egykor ezeket szolgáló kemencék, tűzhelyek alapjai. „Az itt talált kályhacsempetöredékek legalább megkétszerezték tudásunkat Kolozsvár 15–17. századi kályha kultúrájáról, a helyben gyártott és használt, sokféle, mintázatos kályhacsempéről. A leletek egy része a házban kiállítás formájában megtekinthető. Igazi szakmai ritkaság: a házból előkerült Kolozsvár vonatkozásában nagyon ritka reneszánsz festett deszka töredéke, és a műfajában teljesen egyedülálló parkettmintával festett padló is. A ház történetének számos részlete továbbra is feltáratlan titok marad” – mondta az építész.

Felsorolta, a munkálatokban kulcsszerepe volt Guttmann Szabolcs építésznek, Lupescu Radu és Kovács Zsolt művészettörténésznek, Csók Zsolt régésznek és fiatal csapatának, Furu Xénia építésznek, Wágner Péter kolozsvári gyökerekkel rendelkező, Budapesten élő építésznek. „Az épület felújítása során néhány helyreállítás-filozófiai alapelvet igyekeztünk követni –

– összegezte Furu Árpád.

– mondta a püspök.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök úgy fogalmazott, az unitárius reformer, folyamatosan megújuló egyház, ennek tanúsága a Vallásszabadság Háza is, amely új funkciójával a közösséget szolgálja, utat épít a 21. Században. „Szakrális tér, amely teremtő és teremtett közt közvetít, előremutat és összeköt. További sok sikert kívánok és újabb 450 évet” – mondta Kelemen Hunor.

Soltész Miklós, Magyarország egyházi és nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság 450 évvel ezelőtti tordai kihirdetésének napját, január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította, reméli, hogy a román parlament is hasonlóképpen jár el, hiszen  minden európai keresztény felekezetnek közös a felelőssége abban, hogy a kereszténység továbbra is megmaradjon Európában. Úgy fogalmazott,

 Victor Opaschi romániai egyházügyi államtitkár a vallás- és lelkiismereti szabadság, a tolerancia fontosságára hívta fel a figyelmet. Az eseményen köszöntőbeszédet mondott a nemzetközi unitárius közösségek nevében az Egyesült Államokból érkezett Susan Frederick-Gray, az Unitárius Univerzalista Egyesület (UUA) elnöke is.

– mondta Kovács István. Hozzátette, a Vallásszabadság Háza valóságosan is otthont teremt ennek az eszmének, amely reményeik szerint mindinkább otthonra lel a lelkekben is, minden felekezetet hívunk, hogy legyen házigazdja mindannak, ami ebben a központban zajlik majd. A rendezvényen Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere, valamint Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője is beszédet mondott, majd az érdeklődők megtekinthették a gyönyörűen restaurált külső és belső tereket.