Így ne kommunikálj egy jelentést

Tény, hogy az összeesküvés-elméletek gyártása számára sok esetben a bukaresti hatóságok megkésett, vagy sok esetben téves kommunikációja is munícióval szolgál. Nemrég például úgy került napvilágra a koronavírus elleni oltási kampányt másfél évig koordináló országos bizottságnak (CNCAV) a védőoltások mellékhatásait ismertető jelentése, hogy azt nem a még tavaly nyáron megszűnt, Valeriu Gheorghiță katonaorvos vezette testület tette közzé, hanem Bogdan Oprea, az egészségügyi minisztérium egykori szóvivője.

Gheorghiță cáfolta az állításokat, leszögezve, hogy az oltási kampányt koordináló bizottság minden egyes mellékhatást dokumentált – a súlyosabb eseteket orvosok ki is vizsgálták –, közzétett, majd jelentette az Európai Gyógyszerügynökség által létrehozott platformnak.

A jelentés egyik hiányossága amúgy, hogy mindössze 2022 februárjával bezárólag tükrözi az oltással kapcsolatos helyzetképet. Ugyanakkor annak ellenére látták el a diadalittasan hangzó RO Vaccinare – Küldetés teljesítve 2020-2022 címmel a dokumentumot, hogy kiderül: tavaly februárban a romániai lakosság átoltottsága mindössze 41,85 százalékos volt. Persze azóta a kéthetente frissülő hivatalos adatok alapján tudjuk, hogy a 25 hónapja tartó oltási kampány során mintegy 17 millió dózist adtak be az országban a COVID-19 elleni különböző vakcinákból, 8,1 millió személyt teljeskörűen beoltottak, 2,6 millióan a harmadik, több mint 22 ezren pedig a negyedik dózist is megkapták.

„Ezek a kis megbetegedések, enyhe hőemelkedések jelentik a komplikációk túlnyomó többségét. Romániában ugyanolyan arányban jelentkeztek komplikációk, mint azokban a nyugat-európai országokban, ahol 80-90 százalékos átoltottságot produkáltak. A maradandó nyomokat hagyó, egészségkárosodást okozó komplikációk száma, aránya elhanyagolható. Persze ha egyénenként vizsgáljuk azokat az eseteket, amikor valaki súlyosan megbetegedett az oltásnak tulajdoníthatóan, az sajnálatos, de statisztikailag nem ugrik ki az átlagból” – nyilatkozta lapunknak Vass Levente.

„Szembetűnő a beadott dózisok és a mellékhatások száma közötti különbség. No de hány életet mentett meg eközben az a sok beadott vakcina? Bár léteznek járványstatisztikákra, előző hullámok megfigyeléseire épülő matematikai megközelítési eljárások, amelyek megbecsülik, ami nem történt meg, a biztosítási ágazatban tevékenykedő aktuáriusokhoz hasonlóan kiszámolják, mekkora a meg nem történt eseményből adódó nyereség, a megelőzésnek éppen ez a dillemája. Közvetlen módszerrel ugyanis sohasem tudjuk bebizonyítani a megelőzés tényleges hatékonyságát, felmutatva például egy embert, hogy őt megmentette a vakcina, hiszen nem tudjuk bizonyítani, mi történt volna, ha nincs beoltva. Sokak számára nehéz bizonyítani a prevenciós módszerek hatékonyságát, de az embereket mégis csak a szakemberek hitelessége kell megyőzze, és persze az, hogy leállt a járvány. Persze valamikor úgy is leállt volna, de sokkal kevesebb áldozat van így, mintha még bekövetkezik néhány tomboló hullám” – állapította meg Tar Gyöngyi.

„Ez is azt bizonyítja, hogy Románia helyesen járt el az Európában alkalmazott oltóanyagok használatával, vagy amikor korlátozó intézkedéseket foganatosított, amikor szükség volt rá. Emlékezzünk vissza: a svéd egészségügyi szakpolitika kezdetben azt mondta, nem kellenek a korlátozások, átsöpör a járvány az embereken, és megszerzik az immunitást. Viszont amikor felütötte a fejét a vírus az öregotthonokban, és nem ismerték a betegség kezelésének a módját, rájöttek, hogy ezt nem folytathatják tovább, és muszáj volt alávetni magukat az európai járványkezelési rendszernek” – mutatott rá az RMDSZ-es szakpolitikus.

A rákkezelés terén is áttörést hozhat a géntechnológia

Megkérdeztük a szakértőket, kell-e tartaniuk a beoltottaknak hosszú távú mellékhatásoktól, illetve összefüggésbe hozható-e egy később bekövetkező esetleges egészségkárosodás, infarktus a vakcinával. Tar Gyöngyi elmondta, az egyidejűség sohasem használható fel bizonyítékként, mert egyidejűség létezhet egymástól teljesen független események között is, de nem bizonyítanak ok okozati összefüggést. Hozzátette, a statisztika szabályaival levezethetők teljesen abszurd, mindenki számára egyértelműen hamis következtetések. Az Egyesült Államok egyik kórházában például megvizsgálták, hogy bizonyos időszakban a lábtörést szenvedett páciensek körében sokkal több volt az augusztusban született, ebből pedig „tudományosan” levezették, hogy az év nyolcadik hónapjában születettek nagyobb eséllyel eltörik a lábukat – ami nyilvánvalóan egész más tényezőkön múlik.

„A túlzott sófogyasztás, az egészségtelen, mozgásszegény életmód árt az emberiség bizonyos kategóriáinak, míg a védőoltás kifejezetten segít. A kutatók által a Covid-pandémia alatt erőltetett menetben elért eredmények hasznosításával, a géntechnológiás módszernek köszönhetően óriási lépéssel haladunk a rákmegelőzés és -kutatás terén. Egy daganatos beteg vajon elutasítana egy kezelést, gyógyszert csak azért, mert a koronavírus elleni oltás alapjául szolgáló géntechnológiával fejlesztették ki?” – tette fel a kérdést a székelyföldi tisztifőorvos. Tar Gyöngyi szerint számottevő véleménykülönbségeket nem lehet drasztikusan megváltoztatni, de a cél az, hogy a felnövő generációk kevésbé legyenek kitéve sarlatánok hatásának, minél önállóbban, felelősségteljesebben tudjanak döntést hozni a saját egészségükről.

Az államtitkár közölte, komplikáció, súlyos megbetegedés esetében rehabilitációs kezelést biztosít a romániai egészségügyi rendszer. „Ma nem látunk olyan problémát a koronavírus elleni vakcina kapcsán, amitől hosszú távon tartani kellene. Nálunk az egész család beoltatta magát, a gyerekeink is megkapták a védőoltást, gyógyszerész feleségemmel ezt tartjuk a helyes útnak, ezen mennék végig még egyszer” – fejtette ki szakmai alapállásán túlmenően a személyes véleményét is a marosvásárhelyi orvos-politikus.

Azzal kapcsolatban, hogy egy majdani megbetegedés miatt lehet-e gyanakodni a vakcinára, az államtitkár kifejtette: életünk folyamán bármilyen történés, ami környezeti hatásként befolyásolja a szervezetünket – beleértve az időjárást –, összefüggésbe hozható az egészségünkkel. Ennek ellenére például nem tapasztalni a miokardiális infarktusos esetek számának növekedését az oltottak esetében. „Ellenben középkorú férfiak esetében például nagyobb annak a kockázata, hogy az ülő életmód, a kevés mozgás, a helytelen étkezési szokás miatt esetleg megjelenjenek kardiovaszkuláris megbetegedések, mint a koronavírus elleni oltás hatása következtében” – húzta alá az egészségügyi minisztérium államtitkára.