A szórványkérdés örök. Táncház az Új Ezredév Református Központban Temesváron
Fotó: Szórvány Alapítvány
A szórvánnyal kapcsolatos gyakorlati kérdésekről, a különböző támogatási formákról és az esetleges új programokról is szó esett a Megmaradni a szórványban című szakmai tanácskozáson, amelyet a temesvár-józsefvárosi római katolikus plébánia tanácstermében szerveztek.
2022. november 01., 13:522022. november 01., 13:52
2022. november 01., 13:592022. november 01., 13:59
Megmaradni a szórványban címmel szervezett tanácskozást a Szórvány Alapítvány, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a temesvár-józsefvárosi római katolikus plébánia a bánsági nagyvárosban. A találkozó célja a szórványközösségek és a szórványélet kérdéseinek újbóli tematizálása volt. A Krónika szerkesztőségéhez eljuttatott közleményben a szervezők rámutattak, hogy a legutóbbi szórványstratégia kidolgozása óta több mint tíz év telt el, amely alatt mind a társadalmi folyamatok jellege, mind pedig azok intenzitása megváltozott. Kiemelték, emiatt folyamatos odafigyelésre és kiigazításra van szükség.
– hangsúlyozták a megbeszélés résztvevői.
Az erdélyi és vajdasági részvétellel rendezett szakmai tanácskozáson a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet alelnöki és kutatási igazgatói szinten képviselte magát, illetve részt vettek a szórványosodás elméletével és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó, pozitív gyakorlatokat életbe léptető erdélyi civil vezetők, valamint a református meg a római katolikus egyház képviselői is. „Miközben jó gyakorlatokról számoltak be, felvázolták a közösségi elitek, a helyi közösségek, a hagyományos intézmények, az egyház felelősségét a szórványléttel kapcsolatos kérdések kezelésében” – tették hozzá a szervezők.
A résztvevők megállapították, hogy szórványkérdésben az utóbbi időben nem történtek jelentős közpolitikai lépések, javaslatok sem igazán születtek, pedig vannak olyan új jelenségek, amelyek 10-15 éve meg nem, vagy nem így nyilvánultak meg. Szükségesnek ítélték a köznapi és politikai diskurzusokba hangsúlyosan beemelni a szórványok helyzetének a kérdését, és erre vonatkozóan a tanácskozáson elhangzottak alapján a szervezők elemző anyagot készítenek el az illetékes fórumok részére. A tanácskozást Pál József Csaba temesvári római katolikus püspök áldotta meg.
Az orosz–ukrán háború, a kényszerbesorozás elől menekülő ukrán állampolgárt mentettek meg a Máramaros megyei hegyimentők. A 40 éves ukrán férfi élete kockáztatásával, a Máramarosi-havasokon át menekült a kényszerbesorozás elől.
Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek és Kerekes László segédpüspök húsvéti pásztorlevele.
Láncbaleset történt húsvétvasárnap délután Nagyszebenben, a tömegkarambolban egy várandós nő is érintett volt.
Húsvétvasárnap reggel hagyományosan megáldották az ételkosarakat Kolozsváron a Szent Mihály templom előtti téren.
Megmentenék az enyészettől a szerb határ közelében, Bánlakon található Karátsonyi-kastélyt. A romos nemesi lak, az ortodox érsekségtől a Temes Megyei Tanács igazgatása alá kerül, és kulturális-turisztikai központként működne.
Eloltották a tűzoltók a Maroshévíz határában égő tarlótüzet – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Szászsebesről a Fehér megyei Mogos faluba nagyszombaton hazautazó rendőr egy felborult kocsiból mentett ki egy idős férfit, aki a gyors beavatkozásnak köszönheti, hogy életben maradt.
Idén a megszokottnál jóval kevesebb turista érkezett Erdély több térségébe a húsvéti ünnepekre.
Ég a száraz növényzet a Maroshévíz határában levő egyik dombon – tájékoztatott szombaton a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
A húsvéti ünnep alapétele, a bárányhús iránt változó a romániai fogyasztók érdeklődése. Összeállításunkban arra keressük a választ, hogy a bárány mennyire marad meg húsvéti ínyencségnek, illetve van-e arra esély, hogy máskor is friss húst vásárolhassunk.
szóljon hozzá!