Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bíró Blanka
A Székelyföldön mesterségesen kreált román interetnikus feszültségkeltések a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák – állapítja meg Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatában. A szerző többéves kutatómunka után igazolt számos hipotézist.
2021. augusztus 30., 17:062021. augusztus 30., 17:06
2021. augusztus 30., 17:102021. augusztus 30., 17:10
Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatának szerkesztett változatát adta ki a Kriza János Néprajzi Társaság. A Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológiai tanszékén megírt doktori disszertáció könyvváltozatát a szerző szülőfalujában, a Zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban mutatták be a közelmúltban.
A sokéves kutatómunka eredményeként megírt dolgozat és könyv a román emlékünnepségek székelyföldi evolúcióját és jelenkori rekonstruálását dokumentálja részletesen.
A helyi románság mesterségesen kreált interetnikus feszültségkeltései a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák.
A kötet előszavát Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár írta, aki a könyvbemutatón elmondta, jellemzően a hatalmon levő elit sajátjának tartja a hivatalos ünnepeket, segítségükkel saját magát ünnepelteti, éppen ezért sokan kényszerből vagy félelemből vesznek részt, mások pedig tudatosan távol maradnak a színtereikről. Minden hatalmi változás az addig fenntartott működő ünneprend gyors és radikális átalakítását vonja maga után.
Székelyföldön, Háromszéken a közelmúltig valamennyi társadalmi, felekezeti vagy etnikai csoport tiszteletben tartotta a szomszédságban élő közösség ünnepeit, a legújabb időkben azonban ebben a „házirendben” gyökeres változás következett be – Ádám Bíborka ennek nyomán látott hozzá a kutatáshoz, ezeket a változásokat dokumentálta sajtóanyagok, filmek, fényképek, mélyinterjúk segítségével, mutatott rá Pozsony Ferenc.
A kötet borítója
Fotó: Kjnt.ro
A kötet előzményeiről, a témaválasztásról beszélve Ádám Bíborka kifejtette, a rendszerváltást az 1989-es időszakot gyermekként Zabolán élte meg, de az azt követő átrendeződést, a szimbolikus terek és határok újraosztásában szerepet játszó etnikumközi kapcsolatokat már tudatosan figyelte és elemezte. Felidézte, az egyetemen egy jászvásári csoporttársával vitatkoztak a december 1-ei ünnepről – már akkor kiderült számára, hogy óriási szakadék tátong a két nézőpont között. A téma újra megtalálta, hiszen a Székelyföldön kisebbségben élő románok emlékünnepségeinek elemzése kiváló alkalmat nyújt, hogy a helyi románság etnikai reprezentációs vágyát, és annak egyre mediatizáltabb országos megnyilvánulásait dokumentálja.
Fotó: Bíró Blanka
A bevezető és elméleti részen túl a kötet két nagy részre tagolódik. Az első rész újságcikk elemzésekkel vizsgálja a négy román emlékünnepség – január 24., a román fejedelemségek egyesülése; május 9–10., a királyság, augusztus 23., az átállás, és december 1., Erdély és a Román Királyság egyesülése – alakulását, fejlődéstörténetét. A második rész konkrét december 1-ei ünnepségeket dokumentál és értelmez, a magyar sajtóban megjelent írások alapján a kisebbség viszonyulását is követi.
Sepsiszentgyörgyön először 1999 december elsején került sor nagyszabású, erősen mediatizált, nacionalista ünnepség megszervezésére, ezt követően az ünnep körül kialakult etnikai feszültségek tárháza egyre bővült, amplitúdójában intenzív és abszurd mértéket öltött: a zászló- és táblaháborúktól, szélsőséges csoportok masírozásától és provokálásától, majd a terrorizmus abszurd vádjától és az ezt követő bebörtönzésektől volt hangos a közvélemény – állapítja meg a szerző.
Fotó: Bíró Blanka
Ádám Bíborka megállapítja: az ünnep többször változott, kimutatható cél a szimbolikus térfoglalás és az ünneplő közösség gondolatvilágának formálása, a hegemónia- és a pozícióépítés szándéka. Szükség lenne az emlékünnepség-kultúra megreformálására, a magyarkártya folyamatos kijátszása helyett az interetnikus kapcsolatok, és az azokról való politikai és közgondolkodás demokratikus mederbe való terelésére – vonja le a következtetést az antropológus. A kötet a Kriza János Néprajzi Társaság honlapjáról letölthető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai magyarok felelősségteljesen viselkedtek az államfőválasztás második fordulójában, bele akartak szólni abba, ki legyen Románia következő elnöke – nyilatkozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a 21 órás urnazárást követően.
Felhívásban kér támogatást a Kolozsvári Állami Magyar Színház a közönségtől, hogy megszervezhessék a Harag György Centenáriumi Emlékévet, mivel a bukaresti kulturális minisztérium csökkentette az emlékévre korábban megígért összeget.
Vasárnap nem sokkal 16 óra előtt a magyarok által is lakott erdélyi és partiumi megyékben más-másféleképpen alakult a részvételi arány.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Felavatták szombaton a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának, Gyarmathyné Hory Etelkának a szobrát szülőfalujában, a Kolozs megyei Magyargyerőmonostoron.
A megismételt romániai államfőválasztás vasárnapi döntő fordulóján való részvételre és jogaik melletti közös kiállásra kérik az erdélyi magyar fiatalokat szombaton kibocsátott közös felhívásukban a romániai magyar diákszervezetek.
Az elmúlt napok esőzései miatt ismét megnőtt a Korond-patak vízhozama, így a parajdi sóbányába történő beszivárgás csökkentése érdekében újra működésbe állították a nagy kapacitású motoros szivattyúkat.
A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt szombaton hajnali 1 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Különösen hideg időre, szélre és csapadékra figyelmeztető előrejelzést adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország egész területére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!