Román ünnepség 2018. december elsején Sepsiszentgyörgyön
Fotó: Bíró Blanka
A Székelyföldön mesterségesen kreált román interetnikus feszültségkeltések a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák – állapítja meg Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatában. A szerző többéves kutatómunka után igazolt számos hipotézist.
2021. augusztus 30., 17:062021. augusztus 30., 17:06
2021. augusztus 30., 17:102021. augusztus 30., 17:10
Ádám Bíborka Román emlékünnepségek Háromszéken: Etnicitás és reprezentáció című doktori dolgozatának szerkesztett változatát adta ki a Kriza János Néprajzi Társaság. A Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológiai tanszékén megírt doktori disszertáció könyvváltozatát a szerző szülőfalujában, a Zabolai Csángó Néprajzi Múzeumban mutatták be a közelmúltban.
A sokéves kutatómunka eredményeként megírt dolgozat és könyv a román emlékünnepségek székelyföldi evolúcióját és jelenkori rekonstruálását dokumentálja részletesen.
A helyi románság mesterségesen kreált interetnikus feszültségkeltései a román–magyar együttélés során közösen kialakított szimbolikus határok mesterséges megváltoztatását célozzák.
A kötet előszavát Pozsony Ferenc akadémikus, egyetemi tanár írta, aki a könyvbemutatón elmondta, jellemzően a hatalmon levő elit sajátjának tartja a hivatalos ünnepeket, segítségükkel saját magát ünnepelteti, éppen ezért sokan kényszerből vagy félelemből vesznek részt, mások pedig tudatosan távol maradnak a színtereikről. Minden hatalmi változás az addig fenntartott működő ünneprend gyors és radikális átalakítását vonja maga után.
Székelyföldön, Háromszéken a közelmúltig valamennyi társadalmi, felekezeti vagy etnikai csoport tiszteletben tartotta a szomszédságban élő közösség ünnepeit, a legújabb időkben azonban ebben a „házirendben” gyökeres változás következett be – Ádám Bíborka ennek nyomán látott hozzá a kutatáshoz, ezeket a változásokat dokumentálta sajtóanyagok, filmek, fényképek, mélyinterjúk segítségével, mutatott rá Pozsony Ferenc.
A kötet borítója
Fotó: Kjnt.ro
A kötet előzményeiről, a témaválasztásról beszélve Ádám Bíborka kifejtette, a rendszerváltást az 1989-es időszakot gyermekként Zabolán élte meg, de az azt követő átrendeződést, a szimbolikus terek és határok újraosztásában szerepet játszó etnikumközi kapcsolatokat már tudatosan figyelte és elemezte. Felidézte, az egyetemen egy jászvásári csoporttársával vitatkoztak a december 1-ei ünnepről – már akkor kiderült számára, hogy óriási szakadék tátong a két nézőpont között. A téma újra megtalálta, hiszen a Székelyföldön kisebbségben élő románok emlékünnepségeinek elemzése kiváló alkalmat nyújt, hogy a helyi románság etnikai reprezentációs vágyát, és annak egyre mediatizáltabb országos megnyilvánulásait dokumentálja.
Fotó: Bíró Blanka
A bevezető és elméleti részen túl a kötet két nagy részre tagolódik. Az első rész újságcikk elemzésekkel vizsgálja a négy román emlékünnepség – január 24., a román fejedelemségek egyesülése; május 9–10., a királyság, augusztus 23., az átállás, és december 1., Erdély és a Román Királyság egyesülése – alakulását, fejlődéstörténetét. A második rész konkrét december 1-ei ünnepségeket dokumentál és értelmez, a magyar sajtóban megjelent írások alapján a kisebbség viszonyulását is követi.
Sepsiszentgyörgyön először 1999 december elsején került sor nagyszabású, erősen mediatizált, nacionalista ünnepség megszervezésére, ezt követően az ünnep körül kialakult etnikai feszültségek tárháza egyre bővült, amplitúdójában intenzív és abszurd mértéket öltött: a zászló- és táblaháborúktól, szélsőséges csoportok masírozásától és provokálásától, majd a terrorizmus abszurd vádjától és az ezt követő bebörtönzésektől volt hangos a közvélemény – állapítja meg a szerző.
Fotó: Bíró Blanka
Ádám Bíborka megállapítja: az ünnep többször változott, kimutatható cél a szimbolikus térfoglalás és az ünneplő közösség gondolatvilágának formálása, a hegemónia- és a pozícióépítés szándéka. Szükség lenne az emlékünnepség-kultúra megreformálására, a magyarkártya folyamatos kijátszása helyett az interetnikus kapcsolatok, és az azokról való politikai és közgondolkodás demokratikus mederbe való terelésére – vonja le a következtetést az antropológus. A kötet a Kriza János Néprajzi Társaság honlapjáról letölthető.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség (IGSU) kampánya keretében 10 ezer füst- és szénmonoxid-érzékelőt osztanak szét ingyen az ország majdnem kéttucat megyéjében, alacsony jövedelmű családok keretében.
Bepanaszolta a prefektusnál és a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél az áramszolgáltatót Antal Péter pécskai polgármester, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a hétfő esti vihar okozta meghibásodások egy részét csak szerda reggelre javították meg.
Nincs többé hosszas várakozás, araszolgatás a Bukarest vagy Székelyföld és Kolozsvár között közlekedő sofőrök körében egyik legutáltabbá vált erdélyi városban, Tordán: csütörtökön délután megnyílt a DEx4-es számú gyorsforgalmi út.
Rablás vádjával vettek őrizetbe egy 15 éves nagyváradi fiút, aki egy nagyváradi belvárosi üzlet polcairól csokoládét lopott: menekülés közben dulakodott a biztonsági őrrel, aki sérüléseket szenvedett.
A legnagyobb határon túli magyar írószervezet, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új kolozsvári székházból folytatja az erdélyi és magyar irodalom terjesztését és népszerűsítését.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
szóljon hozzá!