Nem kötelezik a koronavírus elleni immunizálást, az oltási ütemtervben szereplő vakcinákról sincs döntés

Életet ment. A társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen a betegségek megelőzésében •  Fotó: MTI/Balázs Attila

Életet ment. A társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen a betegségek megelőzésében

Fotó: MTI/Balázs Attila

A koronavírus-járvány bebizonyította, mekkora jelentősége van az oltóanyagnak a betegségek, járványok visszaszorításában. Ezeket a döntéseket időben kell meghozni, hiszen ha nem érjük el időben a 70 százalékos nyájimmunitást, nagyobb valószínűséggel jelennek meg a mutációk, és húzódik a járvány – mondta el lapunknak Vass Levente orvos, akit az RMDSZ egészségügyi államtitkári tisztségre nevesített.

Bíró Blanka

2021. február 17., 19:232021. február 17., 19:23

2021. február 17., 21:082021. február 17., 21:08

Fontosnak tartja az oltásprogramban előírt – a torokgyík, a tetanusz, a szamárköhögés, a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a hepatitis B-vírus elleni védelmet biztosító – ingyenes vakcinák kötelezettségét az RMDSZ által egészségügyi államtitkárnak javasolt, a miniszterelnök által szerdán kinevezett Vass Levente. Lapunknak kifejtette, a képviselőházba két és fél évvel ezelőtt „futott be” az oltástörvény szenátus által elfogadott formája, amelynek módosítására még ebben a parlamenti ciklusban is van lehetőség.

A szakpolitikus szerint az oltáskötelezettséget a programban előírt vakcinákra kell vonatkoztatni, a többi oltóanyag esetében, mint például a koronavírus elleni vakcina, az érintett beleegyezése szükséges,

és ez így kell hogy maradjon a következő, esetleg megjelenő járványok esetében is.

Vass Levente úgy véli, mindenkinek joga van meghozni az egészségével kapcsolatos döntéseket, bár felvetődik az egyéni felelősségvállalás kérdése társadalmi szempontból is. Az Amerikai Egyesült Államokban például figyelembe veszik, hogy a cukorbetegek betartották-e az előírt étrendet, amikor megállapítják, mekkora egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük. Az oltásprogramban szereplő vakcinák esetében a társadalom elvárja, hogy az egyén részt vegyen ezeknek a betegségeknek a megelőzésében, így ezeket kötelezővé tennék, ám a társadalom még nem érett meg arra, hogy például a koronavírus elleni oltással kapcsolatban is megfogalmazódjon ez az elvárás – mondta Vass Levente.

Vass Levente szerint az oltástörvényt el kell fogadni, hiszen már évek óta „vajúdik”, miközben már az előző mandátumban egyetértettek a pártok a szükségességével, viszont egyes politikusok feláldozták a vélt népszerűség oltárán.

Idézet
A koronavírus-járvány bebizonyította, mekkora jelentősége van az oltóanyagnak a betegségek, járványok visszaszorításában. Ezeket a döntéseket időben kell meghozni, hiszen ha nem érjük el időben a 70 százalékos nyájimmunitást, nagyobb valószínűséggel jelennek meg a mutációk, és húzódik a járvány”

– részletezte a volt parlamenti képviselő.

Hozzátette, a költséghatékonyság is az oltások mellett szól. A kanyaró elleni oltás 2-3 lejbe kerül, míg ha a szövődményei miatt a beteg kórházba kerül ezerötszáz lej a kezelés költsége. Ha az átoltottsági arány nem haladja meg a 95 százalékot, több ezer kanyarós megbetegedés jelenhet meg.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Romániában pedig vannak olyan megyék, ahol a kanyaró elleni emlékeztető oltást mindössze az érintettek 5 százaléka kapta meg, ez is indokolja a törvény elfogadását. „A társadalom oda kellene hasson, hogy a mindenkori kormányok minél több pénzt fordítsanak egészségügyre, oktatásra. A jelenlegi körülmények között minden, a beoltottsággal megtakarított pénzt a daganatos betegségek, krónikus, vagy éppen időskori betegségek innovatív kezelésére lehet fordítani” – mutatott rá Vass Levente. Fontosnak tartja, hogy az oltástörvény kötelezi az egészségügyi minisztériumot a széles körű, anyanyelven történő tájékoztatásra, hiszen az oltástagadók gyereküket féltő emberek, akik nem megfelelő forrásból informálódnak, olyan oldalakról, melyeket az orvosi szakma zöme elutasít.

Három év alatt nem sikerült elfogadni az oltástörvényt Romániában, mert a politikusok egy része a szakmai véleménnyel szembemenve nem vállalta a népszerűtlennek vélt döntést.

A tervezet a képviselőház egészségügyi szakbizottságában porosodik. A napokban azért került a figyelem középpontjába, mert a költségvetés tervezetében szerepelnek az oltástörvényben előírt költségek, a tájékoztató kampányra, a szülők felvilágosítására szánt összegek. Bár a tervezetben az áll, hogy kötelezővé teszik a gyerekek beoltását az országos oltási ütemtervben szereplő vakcinákkal, valamint a teljes lakosság vagy egyes csoportok immunizálását különleges helyzetekben, például járványok esetén, a kormány képviselői siettek megnyugtatni a közvéleményt, hogy a koronavírus elleni oltás nem lesz kötelező.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A felvetésekre elsőként Raed Arafat államtitkár reagált, aki leszögezte, fel sem merült, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni vakcinát. Ezt Florin Cîţu kormányfő is megerősítette. „A parlamentben van egy törvénytervezet már három éve, aminek semmi köze nincs a jelenleg zajló oltási kampányhoz” – idézi az Agerpres hírügynökség a miniszterelnököt. Ez alapján az tűnik valószínűnek, hogy a tervezet véglegesítésekor az oltásnaplóban szereplő vakcinákra összpontosítanak, tehát a közegészségügy által ingyenesen biztosított oltásokra.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 14., csütörtök

December 1.: közel 1 millió lejből ünneplik Erdély elcsatolását Gyulafehérváron

Mintegy 894 ezer lejt (mintegy 179 ezer euró) utal ki a Marcel Ciolacu vezette kormány a tartalékalapból a december 1-jei román nemzeti ünnep alkalmából Gyulafehérvárra tervezett rendezvények megszervezésére.

December 1.: közel 1 millió lejből ünneplik Erdély elcsatolását Gyulafehérváron
2024. november 14., csütörtök

Zsarolással csikart ki pénzt ügyfelétől egy szerelő, fogdába került

Zsarolás és illegális fogva tartás vádjával vettek őrizetbe egy szilágysági víz-gázszerelőt és fiát, akik erőszakkal próbálták behajtani egyik falustársuktól az elvégzett munkálatok ellenértékét.

Zsarolással csikart ki pénzt ügyfelétől egy szerelő, fogdába került
2024. november 14., csütörtök

A magyar határ közelében nyílt meg az ország első, gázüzemű kamionokat kiszolgáló töltőállomása

Csaknem hárommillió eurós beruházás eredményeképpen szerda délután felavatták az Arad megyei Pécska határában Románia első sűrített földgázzal (CNG) és folyékony földgázzal üzemelő kamionokat kiszolgáló (LNG) töltőállomását.

A magyar határ közelében nyílt meg az ország első, gázüzemű kamionokat kiszolgáló töltőállomása
2024. november 14., csütörtök

Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi

Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.

Botrány egy Hargita megyei kórházban, őrizetben az agresszíven viselkedő férfi
2024. november 14., csütörtök

Tüntetés kezdődött a kudzsiri fegyvergyárban, miután háborús időkben sincs elég megrendelés

Tüntetés zajlott csütörtökön a Fehér megyei Kudzsiron található fegyvergyárban, miután az üzem munkásai szerint tarthatatlanná válik a helyzet a megrendelések hiánya miatt.

Tüntetés kezdődött a kudzsiri fegyvergyárban, miután háborús időkben sincs elég megrendelés
2024. november 14., csütörtök

Újabb két, Ukrajnából elmenekült férfi szorult a hegyimentők segítségére

Csütörtök hajnalban újabb két ukrán állampolgárt hoztak le a Máramarosi-havasokból a hegyimentők – tájékoztatott Dan Benga, a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.

Újabb két, Ukrajnából elmenekült férfi szorult a hegyimentők segítségére
2024. november 14., csütörtök

Létrejöhet a megállapodás a szatmári EKE szervezet és az Arad megyei meganapelempark beruházója között

Felfüggesztette a Szatmár Megyei Törvényszék annak a keresetnek a tárgyalását, amelyet az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete nyújtott be az Arad megyei Ottlaka és Nagypél külterületén létesítendő napelempark megépítése ellen.

Létrejöhet a megállapodás a szatmári EKE szervezet és az Arad megyei meganapelempark beruházója között
2024. november 13., szerda

Átalakuló, digitális vallási gyülekezetekről tartanak panelbeszélgetést

Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.

Átalakuló, digitális vallási gyülekezetekről tartanak panelbeszélgetést
2024. november 13., szerda

Kannabisz, kokain, kristály: több mint félszáz házkutatást tartottak a nyomozók

Az Arad megyei törvényszék elrendelte 11 személy előzetes letartóztatását és két személy házi őrizetbe helyezését kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt.

Kannabisz, kokain, kristály: több mint félszáz házkutatást tartottak a nyomozók
2024. november 13., szerda

Aradi robbantás: előzetes letartóztatásba helyezték az áldozat lányát

Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.

Aradi robbantás: előzetes letartóztatásba helyezték az áldozat lányát