Fotó: Kocsis B. János
A Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikust, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnökét, aki 2017 óta levelező tagja volt az Akadémiának – olvasható az egyesület közleményében.
2023. augusztus 22., 13:252023. augusztus 22., 13:25
Szekeres Attila az első erdélyi tagja az 1949-ben Párizsban alakult, 1965 óta genfi székhellyel működő nemzetközi intézménynek.
A Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 17-én a svédországi Lundban tartotta idei közgyűlését, a választás eredményéről augusztus 21-én értesítette Elizabeth Roads, az Akadémia elnöke az érintettet.
Legjelentősebbek a Genealógiai és Címertani Világkongresszusokon való részvételei – 2016-ban Glasgowban, 2018-ban a franciaországi Arrasban, 2021-ben Madridban –, a Zászlótudományi Világkongresszusokon – 2017-ben Londonban és 2022-ben Ljubljanában –, továbbá a Nemzetközi Genealógiai Akadémia tudományos kollokviumán 2019-ben Varsóban, az Európai Címertani és Zászlótudományi Konferenciákon – 2014-ben és 2018-ban a lengyelországi Cieszynben –, valamint a Nemzetközi Pecséttani Konferencián, 2013-ban Kijevben (pontosan az Euromajdan idején), és legutóbb ez év júniusában Vilniusban tartott Nemzetközi Genealógiai, Címertani és Zászlótudományi Kollokviumon.
a székelyföldi közigazgatási címerek megváltoztatása Erdélynek Romániához való csatolását követően, erdélyi történelmi zászlók, a Báthoriak címerhasználata.
Meg kell említenünk, hogy az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet alapító elnöke Szekeres Attila István. Sikeres nemzetközi tevékenységének köszönhetően a szervezetet 2019-ben tagjai közé fogadta a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség,
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület köszönetét fejezi ki támogatóinak, kiemelten Kovászna Megye Tanácsának és Sepsiszentgyörgy Önkormányzatának, hogy lehetővé tették elnöke nemzetközi konferenciákon való részvételét.
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület két, Vilnius első írásos említésének 700 éves évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián is szerepelt Litvánia fővárosában.
Általános felhördülést váltott ki az erdélyi magyar közösségben és nem csak, hogy egy állatvédelemmel is foglalkozó, de egy nagyromániás által irányított szervezet kezdeményezésére a hatóságok kivizsgálást indítottak Székelyudvarhely címere ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik részéhez ért a Krónika Gazdaszemmel című videós riportsorozata. Az erdélyi magyar gazdákat, élelmiszer-feldolgozó kisvállalkozókat, mezőgazdasági szakembereket bemutató sorozatunk 2024 decemberétől kétheti rendszerességgel jelentkezik.
Áprilistól a mezőségi szórványban folytatja lelkészi szolgálatát Ballai Zoltán, miután a Kolozsvár Felsővárosi Református Egyházközség presbitériuma megvonta tőle a bizalmat.
Elkezdődött az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, amely a tanügyminisztérium által jóváhagyott ütemterv szerint május 6-áig tart.
A romániai gazdák idén a tavalyinál is kevesebb hektáronkénti búzatermésre számíthatnak.
Elfogtak egy drogkereskedőt a rendőrök és a szervezett bűnözés elleni ügyosztály nyomozói Aradon. A 30 éves férfi épp túl akart adni több mint hét kilogramm kannabiszon, amikor elcsípték. A drogot több bűnjel kíséretében lefoglalták.
Petárdákkal űzték vissza az erdőbe azt a hárombocsos anyamedvét, amely kedd reggel bement a csíkszeredai 61-es hegyivadász dandár területére – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Bors Béla, a hargitai megyeszékhely alpolgármestere.
Meghalt egy férfi kedd reggel Beszterce-Naszód megyében, miután beesett egy csatornába és föld omlott rá.
Egy holttesthez riasztották, de kettőt húzott végül partra az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) mentőegysége. Az elsőt nehezen tudták azonosítani: a rendőrség kedden közölte, hogy egy 44 éves aradi férfi holttestét találták meg.
Kilőtték hétfőn este azt a medvét, amely vasárnap este súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott egy férfinak a Brassó megyei Predeálon.
Abszolút szerencsétlen megnyilatkozás volt Klaus Iohannis „jónapotkívánokozása”, amelyet nem a német kisebbség nevében, hanem államfőként tett – fogalmaz a Krónikának adott interjúban Paul Jürgen Porr.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!