Erdélyből Litvániába Báthori István nyomában: Vilniusban adott elő Szekeres Attila István szentgyörgyi heraldikus

Erdélyből Litvániába Báthori István nyomában: Vilniusban adott elő Szekeres Attila István szentgyörgyi heraldikus

Szekeres Attila István előadás közben a levéltárban

Fotó: GHVI

Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület két, Vilnius első írásos említésének 700 éves évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián is szerepelt Litvánia fővárosában. A szervezet elnöke, dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus mindkettőn erdélyi címerekhez kötődő előadást tartott – olvasható a szervezet által szerkesztőségünkhöz elküldött közleményben.

Krónika

2023. június 21., 13:542023. június 21., 13:54

A legközismertebb kapcsolat Litvánia és Erdély között az, hogy Báthori Istvánt (más írásmóddal Báthory Istvánt), Erdély fejedelmét a Lengyel-Litván Unió uralkodójává választották, 1576-ban Lengyelország királyává koronázták, és Litvánia nagyfejedelmévé is vált.

1586-ban bekövetkezett haláláig tartó tízéves uralkodása alatt Báthori István markánsan beírta magát mindkét nemzet történelmébe. Litvánia fővárosa, Vilnius és Erdély utolsó fővárosa, Kolozsvár közötti legfőbb hasonlóságot az adja, hogy Báthori Istvánt tekinti alapítójának mindkét város egyeteme.

1579-ben Vilniusban Báthori István egyetemi rangra emelte a Jezsuita Kollégiumot, majd 1579. július 17-én Vilniusban keltezett alapítólevelében Erdély fejedelmeként a jezsuitákat bízta meg a kolozsvári iskola vezetésével, és a létrejött kolozsvári Jezsuita Kollégiumot 1581. május 12-én újabb alapítólevéllel akadémiai rangra emelte – áll a közleményben.

E történelmi tényekből kiindulva építette fel előadásait az erdélyi heraldikus. A Litván Genealógiai, Címertani és Zászlótudományi Intézet által szervezett, június 9–11-e között az állami levéltárban tartott 2. Genealógiai, Címertani és Zászlótudományi Nemzetközi Kollokviumon tizenöt európai ország szakemberei adtak elő. A rendezvény meghirdetett témája a litván nagyfejedelmek. Szekeres Attila István Erdélyből Litvániába – Báthori István uralkodásának címertani, pecséttani és éremtani vonatkozásai című előadásában az uralkodó Erdélyben, Lengyelországban és Litvániában használt címereit, pecsétjeit és kibocsátott pénzérméit dolgozta fel.

Az előadást a Genealógiai Akadémia arany érdemjellel jutalmazta, ugyanakkor megkapta a szervező intézet elismerő oklevelét is.

Galéria

Fotó: GHVI

A Litván Történelmi Intézet, a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia krakkói tudományos könyvtára és a Litván Címertani Bizottság által szervezett, június 14–16-a között a szépművészeti múzeumban tartott várostörténeti konferencián, melynek témája Vilnius és más európai fővárosok a történelem segédtudományainak tükrében, kelet-közép-európai országok szakemberei adtak elő.

A témához kapcsolódva Szekeres Attila István Erdély volt fővárosa a címertan és pecséttan tükrében címmel tartott előadást. Az Erdélyi Fejedelemség idejében Gyulafehérvár volt Erdély fővárosa, Báthori Istvánt is ott választották fejedelemmé 1571-ben. Erdélynek a Habsburg Birodalomba való betagolását követően az 1691-ben felállított kormányzóság előbb Gyulafehérváron működött, onnan Szebenbe költöztették, majd 1791-ben Kolozsvárra helyezték át.

Az 1848–1849-es magyar szabadságharcot követően ismét Szebenbe utasították, majd 1861-ben újra Kolozsvárra. Itt működött az 1867-es kiegyezésig, amikor a Gubernium megszűnt. Tehát itt volt az Erdélyi Nagyfejedelemség utolsó fővárosa.

Szekeres Attila István előadásában bemutatta Erdély két korábbi fővárosa, Gyulafehérvár és Nagyszeben pecsétjét és címerérét, és részletesen ismertette Kolozsvár történelmét pecsétjének és címerének változ(tat)ásain keresztül – olvasható az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közleményében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért

Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.

Tulipános környezetben jelentette be Emil Boc, hogy nem adja Kolozsvárt Brüsszelért
2024. április 13., szombat

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon

Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.

Az RMDSZ és az EMSZ külön polgármester- és önkormányzati képviselőjelölteket indít Nagyváradon
2024. április 13., szombat

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark

Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.

Európai díjat kapott a kolozsvári Bükk erdőpark
2024. április 12., péntek

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója

Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.

Vérfrissítésen megy keresztül az RMDSZ kolozsvári tanácsosi frakciója
2024. április 12., péntek

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra

Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.

Lassan furdalják a hegy oldalát, újabb óriásgép érkezett a „pénzvesztő” erdélyi vasúti szakaszra
2024. április 12., péntek

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány

Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.

Szenvedélybetegeknek tart négynapos terápiás programot a Bonus Pastor Alapítvány
2024. április 12., péntek

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit

Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.

A Verespatak-ügy a társadalom győzelmének tekinthető – Érintettek idézték fel a bányaprojekt meghiúsulásának részleteit
2024. április 12., péntek

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között

A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.

Három év múlva már 160 kilométer/órával roboghat a vonat Arad és Temesvár között
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében
2024. április 12., péntek

Berobbant a kanyarójárvány Arad megyében

2024. április 12., péntek

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek

Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).

Saját nevelésű sertésből falatozott egy öttagú család Szatmár megyében, kórházba kerültek