Hiányzó egyensúly. A medveállomány az erdélyi, székelyföldi erdők nagyvadeltartó képességének a többszörösére nőtt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Eltérő a vadászegyesületek és a környezetvédelmi minisztérium véleménye a túlszaporodott medveállományról. Miközben a bukaresti szaktárca RMDSZ-es államtitkára szerint az Európai Unió által elvárt, és őszre elkészülő vadállománybecslés lehet az alapja a szakszerű beavatkozásoknak, a vadászegyesületek azonnali medvekilövési kvótákat követelnek.
2021. április 25., 08:052021. április 25., 08:05
Az elmúlt hónapban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter többször találkozott székelyföldi polgármesterekkel, a megbeszélések fő témáját pedig elsősorban a medvék által okozott vadkárok jelentették. Annak ellenére, hogy a gazdák, a helyi elöljárók és a vadászegyesületek egyre türelmetlenebbül várják a környezetvédelmi minisztériumtól a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó prevenciós és intervenciós kilövési kvótákat, a folyamat csigalassúsággal halad.
Benke József, Székelyföld egyik legnagyobb vadászegyesülete, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatója pótcselekvésnek tartja a bukaresti szaktárca által meghirdetett vadszámlálási programot, amelynek adatait csak a jövő évre lehetne felhasználni. A romániai szakmai körökben az egyik legismertebb erdélyi magyar vadászati szakembernek számító Benkének
A Krónikának nyilatkozva úgy vélte, a Tánczos Barna irányította környezetvédelmi minisztérium elődjei nyomdokában lép, mert „sok a szóbeli ígéret, de tettek nincsenek, és a székelyföldi emberek türelme fogytán”.
„Amit a szakminisztérium nemrég dérrel-dúrral bejelentett, azt a vadásztársaságok és a környezetvédelmi minisztérium megyei kirendeltségei évi rendszerességgel elvégzik. A vadászegyesületek képviselőit, a környezetvédelmi hatóságokat és a nemzeti parkok felügyelőit a törvény kötelezi arra, hogy évente egyszer vagy kétszer vadszámlálást végezzenek, és a becsült adatokat formanyomtatványokon juttassák el az erdőőrségnek, ahonnan az adatok a környezetvédelmi minisztériumba kerülnek. Ezt a munkát már kora tavasszal elvégeztük.
Már tél végén jeleztük, hogyha ez a hatalmas létszámú medvepopuláció elindul, nincsenek biztonságban az állataikat istállóban tartó gazdák, de még nagyobb lesz a veszély, amikor a juhok és szarvasmarhák kikerülnek a legelőre” – figyelmeztet a zetelaki szakember.
A medvék istállókba is bemerészkednek, egyre jobban pusztítják az állatállományt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Benke József szerint az elmúlt években amolyan magányos harcosként vette fel a küzdelmet a környezetvédelmi minisztériummal a vadgazdálkodás-ellenes magatartás miatt, mára azonban az ország vadászegyesületeinek részéről egységes front kezd kialakulni arra az esetre, ha továbbra sem változik semmi.
Szerintük a Brüsszelből finanszírozott romániai „vadvédelmi” civil szervezetek eurómilliókat pályáznak hangzatos programokra, amelyeknek a valóságban nincs hozadékuk. A vadásztársaságoknak a védett vadak őrzését állami ellenszolgáltatás nélkül kell elvégezniük, miközben a pénzt hozó vadászható állatfajokra is – őz, szarvas, vaddisznó, fácán és fogoly – egyre nehezebben kapják meg a minisztériumi jóváhagyásokat.
Benke szerint a vadászható fajokkal vadgazdálkodást folytató vadásztársaságok két hónapja az erdészeti csúcsvezetőségtől átkerültek a környezetvédelemhez, ami tovább nehezíti a munkájukat. „Kivárjuk a törvényes határidőket: a környezetvédelmi minisztériumnak legkésőbb május 15-ig kell közölnie a vadászható fajokról szóló rendeleteit, illetve a védett ragadozók – medve és farkas – esetében a prevenciós és intervenciós kvótákat. Ha ezek nem jelennek meg, akkor eldöntjük, hogyan tovább, és milyen tiltakozó módszerekhez folyamodunk. Annyi bizonyos, hogy mindenhol óriási az elégedetlenség! A vadászati szakmát nem a „méregzöld” civileknek, hanem szakembereknek kell felügyelniük” – fogalmazott lapunknak Benke József.
A romániai medveállomány nagyságáról többféle becslés létezik.
A zetelaki szakember adatai szerint a romániai erdőségek maximum négyezer medvét tudnak biztonságosan eltartani. A fokozatos beavatkozás tehát nem tűr halasztást. 2016-ig, amíg a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány be nem tiltotta a védett fajok listáján szereplő medve és farkas vadászatát, évente mintegy 400 medvére kaptak kilövési engedélyt a vadásztársaságok. Mivel az állomány így is túlszaporodott, a szakemberek javaslatára a prevenciós kvótát 2016-ban a minisztérium 520 egyedre növelte. A technokrata kormány beiktatásával azonban
Az utóbbi öt esztendő alatt 2017-ben és 2019-ben hagyták jóvá 140-140 medve kilövését.
A székelyföldi szakember szerint térségekre leosztva a helyi vadásztársaságokra és a környezetvédelmi igazgatóságokra kell bízni, hogy melyik medvepopuláció esetében szükséges a sürgős beavatkozás. Ennek hiányában már idéntől pokollá válhat sok állattartó gazdacsalád élete. Vadászat hiányában a medvék nem félnek, és egyre több nagyvad merészkedik be a településekre.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára azzal magyarázza a Tánczos Barna miniszter irányította szaktárcának a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó tenderkiírását, hogy lehessen megindokolni Brüsszelnek a szükséges beavatkozásokat. „Egy-két héten belül eredményt hirdetünk, hogy kik nyerték a licitet, és onnantól fogva 9 hónap áll a nyertesek rendelkezésére, hogy a részletes dokumentációt letegyék a minisztérium asztalára. Reményeink szerint azonban már szeptemberre elkészül a részletes felmérés” – nyilatkozta lapunknak az államtitkár.
A liciten vadásztársaságok, egyetemek, kutatóintézetek és vadvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is részt vehetnek. Kérdésünkre, hogy a tél elmúltával nem futottak-e ki az időből a medvék megszámlálásával, amelynek nyomait elsősorban a hóban szokták felmérni, az államtitkár úgy fogalmaz, ez a fajta becslés csak egy része a felmérésnek. A vadszámlálással foglalkozó szakmai műhelyeknek vannak ide vágó adataik, amelyeket kiegészítenek, illetve feldolgoznak másfajta becslések statisztikáival. A vadállomány felmérésének fontos ismérve az élőhelyek tíz százalékának a megfigyelése.
Szép Róbert szerint ilyen átfogó vadállománybecslés 2016 óta nem készült a minisztérium számára, ezért nem akart semmiféle találgatásba bocsátkozni arról, mennyire valós a vadásztársaságok által emlegetett tízezer fős romániai medvepopuláció. „Megbízható adatokat csak a részletes tanulmány elkészülte után tudunk mondani” – fogalmazott a Krónikának a környezetvédelmi államtitkár.
Szép szerint az őszre elkészülő tanulmány nem akadályozza meg a minisztériumot abban, hogy már idén megelőzési és beavatkozási kvótát írjon ki a problémás medvepopulációk szabályozására.
Mivel az európai szabályozás megengedi, hogy a védett fajok esetében is beavatkozás történjen, a tanulmánnyal az Európai Unió számára szeretnénk bebizonyítani, hogy Romániában egészséges dinamikát élvező medvepopuláció él”
– érvelt a Krónikának Szép Róbert.
Fotó: Pinti Attila
A környezetvédelmi minisztérium tisztségviselője tarthatatlannak nevezte a vadkárok megtérítése terén tapasztalt korábbi hozzáállást, ezért az elmúlt időszakban felgyorsították a kárrendezési folyamatot. Olyan informatikai rendszer kiépítésén dolgoznak, amelyben a károsult gazda nyomon követheti majd, kinek az íróasztalán található a dossziéja. Amíg az új rendszer kiépül, kidolgozzák a kárrendezés új módszertanát, amely határidőkhöz köti, hogy a pórul járt gazda mennyi időn belül juthat a pénzéhez. A szakminisztérium jelentősen felgyorsította az előző években felszínesen kezelt kárrendezési dossziék után járó kártérítések kifizetését is.
Vadászati szakemberek azonban úgy látják, a gazdák folyamatosan növekvő kártérítési igényének gyorsított elbírálása felszínes kezelés marad csupán, amennyiben az ország erdeiben garázdálkodó medveállomány túlnépesedését nem lehet a közeljövőben megállítani.
Nagyvárad is bekerült azon, az utóbbi hetekben számos erdélyi és partiumi városban felbukkant internetes csalók célpontjai közé, akik hamis tömegközlekedési kártyákat kínálva próbálják átverni áldozataikat.
A bukaresti közlekedési minisztérium – a vészjósló civil várakozásoknál hamarabb – kibocsátotta a dél-erdélyi autópálya hírhedt Marzsina–Holgya-szakaszán tervezett alagutakra vonatkozó építkezési engedélyt.
A 2024–2025-ös tanév megkezdése előtt 35 iskola- és óvodaépületnek még mindig nincs közegészségügyi engedélye Arad megyében. A legtöbb „problémás” intézmény vidéken található, a leggyakoribb hiányosság pedig folyóvíz és az illemhelyek hiánya.
Megvan a Kolozsvár és Dés között tervezett gyorsforgalmi út megvalósíthatósági tanulmányának elkészítője.
Kolozsváron kerül sor az unitárius, unitárius-univerzalista és más felekezetű nők negyedik világtalálkozójára szeptember 5–8. között. A több mint 150 fős konferenciára erdélyi és magyarországi unitárius nőket is várnak.
Elfogadta szerdán a román kormány a Temesvárt a román–szerb határon levő Temesmórával összekötő autópálya építésének műszaki-gazdasági mutatóit – jelentette be Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter a Facebookon.
Miután több nagyvárosban is megjelentek a gyanúsan olcsó busz- és villamosbérleteket kínáló felhívások, most az aradiakat próbálják rávenni az internetes csalók arra, hogy megadják személyes és banki adataikat, pénzt csikarva ki tőlük.
Friss drónfelvételekből készített, feliratozott videóösszeállítást tettek közzé az észak-erdélyi autópálya szakaszonkénti állásáról.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kovászna megyei szenátora, Ionuţ Neagu felszólította a román pártokat, hogy ne fogadják el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester javaslatát egy olyan román konzultatív tanács létrehozására.
A Kolozsvári Magyar Napok Farkas utcai kézműves vásárának egyik színfoltja volt a hagyományos széki kézi szőtteseket kínáló Balla házaspár sátra. A kizárólag kézi munkával készülő terítők alapanyagát, a vásznat helyben szövik, és a csipkét is ők készítik.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás