Hiányzó egyensúly. A medveállomány az erdélyi, székelyföldi erdők nagyvadeltartó képességének a többszörösére nőtt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Eltérő a vadászegyesületek és a környezetvédelmi minisztérium véleménye a túlszaporodott medveállományról. Miközben a bukaresti szaktárca RMDSZ-es államtitkára szerint az Európai Unió által elvárt, és őszre elkészülő vadállománybecslés lehet az alapja a szakszerű beavatkozásoknak, a vadászegyesületek azonnali medvekilövési kvótákat követelnek.
2021. április 25., 08:052021. április 25., 08:05
Az elmúlt hónapban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter többször találkozott székelyföldi polgármesterekkel, a megbeszélések fő témáját pedig elsősorban a medvék által okozott vadkárok jelentették. Annak ellenére, hogy a gazdák, a helyi elöljárók és a vadászegyesületek egyre türelmetlenebbül várják a környezetvédelmi minisztériumtól a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó prevenciós és intervenciós kilövési kvótákat, a folyamat csigalassúsággal halad.
Benke József, Székelyföld egyik legnagyobb vadászegyesülete, a Zetelaka és Társai Vadász és Horgász Társulat igazgatója pótcselekvésnek tartja a bukaresti szaktárca által meghirdetett vadszámlálási programot, amelynek adatait csak a jövő évre lehetne felhasználni. A romániai szakmai körökben az egyik legismertebb erdélyi magyar vadászati szakembernek számító Benkének
A Krónikának nyilatkozva úgy vélte, a Tánczos Barna irányította környezetvédelmi minisztérium elődjei nyomdokában lép, mert „sok a szóbeli ígéret, de tettek nincsenek, és a székelyföldi emberek türelme fogytán”.
„Amit a szakminisztérium nemrég dérrel-dúrral bejelentett, azt a vadásztársaságok és a környezetvédelmi minisztérium megyei kirendeltségei évi rendszerességgel elvégzik. A vadászegyesületek képviselőit, a környezetvédelmi hatóságokat és a nemzeti parkok felügyelőit a törvény kötelezi arra, hogy évente egyszer vagy kétszer vadszámlálást végezzenek, és a becsült adatokat formanyomtatványokon juttassák el az erdőőrségnek, ahonnan az adatok a környezetvédelmi minisztériumba kerülnek. Ezt a munkát már kora tavasszal elvégeztük.
Már tél végén jeleztük, hogyha ez a hatalmas létszámú medvepopuláció elindul, nincsenek biztonságban az állataikat istállóban tartó gazdák, de még nagyobb lesz a veszély, amikor a juhok és szarvasmarhák kikerülnek a legelőre” – figyelmeztet a zetelaki szakember.
A medvék istállókba is bemerészkednek, egyre jobban pusztítják az állatállományt
Fotó: Erdély Bálint Előd
Benke József szerint az elmúlt években amolyan magányos harcosként vette fel a küzdelmet a környezetvédelmi minisztériummal a vadgazdálkodás-ellenes magatartás miatt, mára azonban az ország vadászegyesületeinek részéről egységes front kezd kialakulni arra az esetre, ha továbbra sem változik semmi.
Szerintük a Brüsszelből finanszírozott romániai „vadvédelmi” civil szervezetek eurómilliókat pályáznak hangzatos programokra, amelyeknek a valóságban nincs hozadékuk. A vadásztársaságoknak a védett vadak őrzését állami ellenszolgáltatás nélkül kell elvégezniük, miközben a pénzt hozó vadászható állatfajokra is – őz, szarvas, vaddisznó, fácán és fogoly – egyre nehezebben kapják meg a minisztériumi jóváhagyásokat.
Benke szerint a vadászható fajokkal vadgazdálkodást folytató vadásztársaságok két hónapja az erdészeti csúcsvezetőségtől átkerültek a környezetvédelemhez, ami tovább nehezíti a munkájukat. „Kivárjuk a törvényes határidőket: a környezetvédelmi minisztériumnak legkésőbb május 15-ig kell közölnie a vadászható fajokról szóló rendeleteit, illetve a védett ragadozók – medve és farkas – esetében a prevenciós és intervenciós kvótákat. Ha ezek nem jelennek meg, akkor eldöntjük, hogyan tovább, és milyen tiltakozó módszerekhez folyamodunk. Annyi bizonyos, hogy mindenhol óriási az elégedetlenség! A vadászati szakmát nem a „méregzöld” civileknek, hanem szakembereknek kell felügyelniük” – fogalmazott lapunknak Benke József.
A romániai medveállomány nagyságáról többféle becslés létezik.
A zetelaki szakember adatai szerint a romániai erdőségek maximum négyezer medvét tudnak biztonságosan eltartani. A fokozatos beavatkozás tehát nem tűr halasztást. 2016-ig, amíg a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány be nem tiltotta a védett fajok listáján szereplő medve és farkas vadászatát, évente mintegy 400 medvére kaptak kilövési engedélyt a vadásztársaságok. Mivel az állomány így is túlszaporodott, a szakemberek javaslatára a prevenciós kvótát 2016-ban a minisztérium 520 egyedre növelte. A technokrata kormány beiktatásával azonban
Az utóbbi öt esztendő alatt 2017-ben és 2019-ben hagyták jóvá 140-140 medve kilövését.
A székelyföldi szakember szerint térségekre leosztva a helyi vadásztársaságokra és a környezetvédelmi igazgatóságokra kell bízni, hogy melyik medvepopuláció esetében szükséges a sürgős beavatkozás. Ennek hiányában már idéntől pokollá válhat sok állattartó gazdacsalád élete. Vadászat hiányában a medvék nem félnek, és egyre több nagyvad merészkedik be a településekre.
Fotó: Hargita Megyei Környezetőrség
Szép Róbert, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára azzal magyarázza a Tánczos Barna miniszter irányította szaktárcának a védett vadállatok becsült számának meghatározását célzó tenderkiírását, hogy lehessen megindokolni Brüsszelnek a szükséges beavatkozásokat. „Egy-két héten belül eredményt hirdetünk, hogy kik nyerték a licitet, és onnantól fogva 9 hónap áll a nyertesek rendelkezésére, hogy a részletes dokumentációt letegyék a minisztérium asztalára. Reményeink szerint azonban már szeptemberre elkészül a részletes felmérés” – nyilatkozta lapunknak az államtitkár.
A liciten vadásztársaságok, egyetemek, kutatóintézetek és vadvédelemmel foglalkozó civil szervezetek is részt vehetnek. Kérdésünkre, hogy a tél elmúltával nem futottak-e ki az időből a medvék megszámlálásával, amelynek nyomait elsősorban a hóban szokták felmérni, az államtitkár úgy fogalmaz, ez a fajta becslés csak egy része a felmérésnek. A vadszámlálással foglalkozó szakmai műhelyeknek vannak ide vágó adataik, amelyeket kiegészítenek, illetve feldolgoznak másfajta becslések statisztikáival. A vadállomány felmérésének fontos ismérve az élőhelyek tíz százalékának a megfigyelése.
Szép Róbert szerint ilyen átfogó vadállománybecslés 2016 óta nem készült a minisztérium számára, ezért nem akart semmiféle találgatásba bocsátkozni arról, mennyire valós a vadásztársaságok által emlegetett tízezer fős romániai medvepopuláció. „Megbízható adatokat csak a részletes tanulmány elkészülte után tudunk mondani” – fogalmazott a Krónikának a környezetvédelmi államtitkár.
Szép szerint az őszre elkészülő tanulmány nem akadályozza meg a minisztériumot abban, hogy már idén megelőzési és beavatkozási kvótát írjon ki a problémás medvepopulációk szabályozására.
Mivel az európai szabályozás megengedi, hogy a védett fajok esetében is beavatkozás történjen, a tanulmánnyal az Európai Unió számára szeretnénk bebizonyítani, hogy Romániában egészséges dinamikát élvező medvepopuláció él”
– érvelt a Krónikának Szép Róbert.
Fotó: Pinti Attila
A környezetvédelmi minisztérium tisztségviselője tarthatatlannak nevezte a vadkárok megtérítése terén tapasztalt korábbi hozzáállást, ezért az elmúlt időszakban felgyorsították a kárrendezési folyamatot. Olyan informatikai rendszer kiépítésén dolgoznak, amelyben a károsult gazda nyomon követheti majd, kinek az íróasztalán található a dossziéja. Amíg az új rendszer kiépül, kidolgozzák a kárrendezés új módszertanát, amely határidőkhöz köti, hogy a pórul járt gazda mennyi időn belül juthat a pénzéhez. A szakminisztérium jelentősen felgyorsította az előző években felszínesen kezelt kárrendezési dossziék után járó kártérítések kifizetését is.
Vadászati szakemberek azonban úgy látják, a gazdák folyamatosan növekvő kártérítési igényének gyorsított elbírálása felszínes kezelés marad csupán, amennyiben az ország erdeiben garázdálkodó medveállomány túlnépesedését nem lehet a közeljövőben megállítani.
Megpályázza ötödik mandátumát Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, aki közösségi oldalán posztolt élő videóban jelentette be döntését szombaton.
Biró Rozália parlamenti képviselő lett az RMDSZ nagyváradi polgármesterjelöltje a júniusi romániai helyhatósági választásokon – döntött a párt küldöttgyűlése. Csomortányi István személyében az Erdélyi Magyar Szövetség is indít saját polgármesterjelöltet.
Új Európai Bauhaus-díjat nyert a Bükk erdőpark – Kolozsvár zöld tüdeje elnevezésű projekt a természettel való kapcsolat helyreállítása kategóriában. Az elismerést péntek este adták át Brüsszelben.
Oláh Emese jelenlegi alpolgármester lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje a júniusi helyhatósági választáson, ugyanakkor a jelenlegi négy tanácsos közül három helyen változás lesz a szövetség jelöltjei között lebonyolított rangsorolás alapján.
Megérkezett a harmadik alagútfúró gép a Brassó és Segesvár között épülő új vasútvonalra. Közben a Románia leghosszabb, 6,9 kilométeres alagútjainál már márciusban bevetett óriásgép egy hónap alatt csupán 50 métert haladt előre.
Szenvedélybetegek és hozzátartozóik számára szervez terápiás programot Magyarózdon a Bonus Pastor Alapítvány.
Fontos történések, illetve megvalósítások nyomába eredtek a kolozsvári Mathias Corvinus Collegium legutóbbi rendezvényének meghívottjai.
A közlekedési minisztérium kiadta az építési engedélyt az Arad és Temesvár közötti 48 kilométeres vasútvonal korszerűsítésére, valamint további 6 kilométernyi sínpár újul meg Arad térségében – jelentette be pénteken Sorin Grindeanu szaktárcavezető.
Ugrásszerűen megnőtt a kanyarós megbetegedések száma Arad megyében, a hatóságok azt javasolják a kisgyerekek szüleinek, fogadják meg szakembereknek a védőoltás felvételére, a fertőző betegség megelőzésére vonatkozó ajánlását.
Öttagú család – két felnőtt és három gyermek – került kórházba, miután a saját háztáji gazdaságukban nevelt sertés húsából ettek – közölte pénteken a Szatmár megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA).
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás