Kelemen Hunor újrafogalmazná a román állam és az állampolgár viszonyát
Fotó: RMDSZ
Kelemen Hunor az RMDSZ hivatalos államfőjelöltje – erről döntött pénteken Kolozsváron a Szövetségi Képviselők Tanácsa. A mintegy háromórás ülésen a felszólalók egyhangúlag bizalmat szavaztak a szövetségi elnöknek. Kelemen Hunor többek között arról beszélt, hogy magyar jelölt híján az erdélyi magyarság nem tudja megjeleníteni közösségi törekvéseit a románság előtt.
2024. szeptember 06., 16:402024. szeptember 06., 16:40
2024. szeptember 06., 19:532024. szeptember 06., 19:53
Egyetlen napirendi pont, az RMDSZ államelnökjelöltjének nevesítése szerepelt az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának pénteki ülésén Kolozsváron. Kelemen Hunort, a szövetség elnökét több erdélyi magyar szervezet is államelnökjelöltnek nevesítette, amire az RMDSZ területi elnökei is ráerősítettek: a választási kampánybeli szerep elvállalására kérték az RMDSZ elnökét.
A legutóbbi, 2019-es államelnök-választási kampányt követően Kelemen Hunor nyilvánosan kijelentette, hogy többé nem szándékszik jelöltként részt venni ebben. Az SZKT utáni sajtóértekezleten újságírói kérdésre válaszolva úgy reagált, hogy döntését megmásította, mert a közösségi érdeket személyes érdekei elé helyezi.
Az SZKT kétórás első része arról szólt, hogy
A szórványközösségek nevében felszólaló Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az idei ,,választási szuperév” kihívásait foglalta össze. Mint fogalmazott, a választásoknak csak az első félideje járt le, a romániai magyar közösség szempontjából pedig legalább olyan fontos a december 1-én esedékes parlamenti választás eredménye, mint a sikertörténetként elkönyvelt helyhatósági választásoké, amikor az RMDSZ 580 ezer szavazatot kapott.
Winkler szerint a júniusi siker megismétléséhez a magyar államelnökjelölt szerepvállalása is elengedhetetlen, aki ,,a leghitelesebb RMDSZ-politikusként a többség nyelvén is el tudja mondani, milyen országban szeretnénk élni”.
Winkler Gyula EP-képviselő szerint a választási szuperévnek még hátra van a második félideje
Fotó: Makkay József
Cseke Attila szenátor a partiumi frakció nevében a romániai magyarságra leselkedő legnagyobb veszélyről, a közigazgatási átszervezésről szólt, amelyről most éppen nem beszélnek, de az elképzelések rémisztők: a román politikum egy része három- vagy ötezres lélekszámú községekben gondolkodik, attól a demagóg szövegtől átitatva, hogy a romániai önkormányzatok többsége ,,nem tudja eltartani magát”, azaz az alkalmazottak fizetésére sem futja.
,,A helyzet rendezésére nem a községeket kell felszámolni, hanem a visszaosztási rendszert kell gyökeresen átalakítani” – adta meg a választ a nagyváradi politikus, aki példaként Franciaországot hozta fel, ahol tizenegyszer több (36 ezer) helyi közigazgatási egység működik, miközben a területe 2,8-szor nagyobb Romániánál.
Tánczos Barna hiteles erdélyi magyar politikusként ajánlotta Kelemen Hunort államfő-jelöltnek, aki eddigi munkájával a románok körében is tiszteletet érdemelt ki. A székelyföldi régió nevében felszólaló politikus, volt környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a romániai magyar érdekérvényesítés szempontjából továbbra is létfontosságú a leendő bukaresti kormányban való részvétel is.
Szabó Ödön Bihar megyei RMDSZ-képviselő kemény szavakkal ostorozta a román állam működésképtelenségét, amibe ,,lelket kell vinni, hogy figyeljen az emberekre”.
Vincze Loránt az európai parlamenti erőviszonyok kapcsán többek között arról beszélt, hogy három jobboldali frakció is alakult az EP-ben, még sincs jobboldali többség. Ennek ellenére e frakciók között elképzelhető egységes fellépés közös ügyek mentén. Vincze szerint egyedül az Európai Néppárt gondolja komolyan a nemzeti kisebbségek ügyének uniós szabályozását, ami új dimenzióba állíthatja a kisebbségvédelmet.
Csoportkép SZKT-tagokkal. A 107 jelenlévő politikus egyhangú bizalmat szavazott Kelemen Hunornak
Fotó: Makkay József
A számos felszólalót és állásfoglalást követően Kelemen Hunor mintegy negyvenperces beszédében foglalta össze a magyar államfőjelölt előtt álló feladatokat. Felvezetőjében arról beszélt, hogy minden államelnök-választás előtt vita alakul ki arról, egyáltalán szükség van-e magyar jelöltre. Vannak, akik szerint ez felesleges megmérettetés, mert a magyar jelölt soha nem nyerhet – ,,a magyar politikus bohóccá teszi magát a kampányban” –, míg mások amellett kardoskodnak, hogy ez a legjobb módja annak, hogy a jelölt hitelesen bemutassa a magyar közösség elképzeléseit, törekvéseit, elvárásait a román állammal szemben.
,,A magyarok üzenetét soha senki nem mondja el helyettünk. Ha problémáinkról nem beszélünk, azok csak számunkra léteznek” – ezzel a szövetségi elnök azokra a hangokra reagált, akik feleslegesnek tartják a magyar megméretkezést.
Kelemen szerint a magyar jelölt elsősorban arról kell beszéljen, hogy milyen a román állam és a polgár viszonya. Kiemelte a fenyegető demográfiai helyzetet, amely 2040-re elvezethet oda, hogy a nagy állami ellátórendszerek összeomlanak, annyira elöregedett társadalom él majd Romániában. Az RMDSZ-elnök szerint ma Románia úgy néz ki, mintha Bukarestnek lenne egy országa, és nem az országnak egy fővárosa.
Keményen ostorozva a rosszul működő román államot,
A szövetségi elnök beszédében többször is szólt a Iohannis-éra sikertelenségéről, amit maga Klaus Iohannis is megfogalmazott ,,egy őszinte pillanatában”, amikor azt mondta, az ország csődöt mondott. Ennek ellenére semmit nem tett azért, hogy ez megváltozzék. Úgy vélte, téves az az álláspont, hogy az államfőnek nincs hatalma.
Kelemen szerint minden fontos dologba, ami az elmúlt húsz évben Romániában történt, a román államfőknek is beleszólásuk volt, személyük tehát megkerülhetetlen a román bel- és külpolitikában. Példaként felhozta, hogy
Az SZKT ellenszavazat nélkül, és egy tartózkodás mellett Kelemen Hunort megválasztotta az RMDSZ államfőjelöltjének.
Csoma Botond parlamenti képviselő csütörtökön délután közösségi oldalán hozta nyilvánosságra az RMDSZ területi elnökeinek azon kérését, hogy a szövetség elnöke, Kelemen Hunor legyen az alakulat államelnökjelöltje.
A dél-erdélyi Szászalmád (németül Almen, románul Alma Vii) felújított evangélikus erődtemploma nyerte el a közönségdíjat az Európai Örökség Díj idei kitüntetettjei közül.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy 34 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy kábítószert szándékozott eladni két iskolai gólyabálon – tájékoztatott hétfőn a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Szökés miatt büntetőeljárás indult az előzetes letartóztatásban levő két férfi ellen, akik péntek délben kereket oldottak Aradon a rendőri kíséret elől, miközben a törvényszékre vitték őket vizsgálati fogságuk meghosszabbítására.
A következő napokban utalják a Paradicsomprogramban részt vevő termelők számlájára a támogatásuk második, 1500 eurós részletét – közölte hétfőn a mezőgazdasági miniszter.
Változékony időjárásban lesz részünk a következő két hétben, helyenként az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb, a 24-26 fokot is elérő csúcsértékekkel. Az időjárás ekkor a „vénasszonyok nyarát” idézi.
Daniel David pszichológus, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektora kifejtette, milyen államfőre lenne szüksége Romániának 2024-ben, és mit várna tőle a lakosság.
Szoros verseny nyomán Markó Attila kapta meg az RMDSZ szórványképviselői helyét a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hétfői ülésén született döntés értelmében. Az alakulat döntéshozó szerve az EMSZ és az MPE számára is befutó helyet biztosított.
Maroshévízen és a környező településeken razziázik hétfőn a csendőrség támogatásával a rendőrség és az állatvédelmi rendőrség.
A magyar nemzet szabadságszeretete, függetlenségi-önrendelkezési vágya ma is ugyanolyan erős, mint az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején – mondták az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulójának szónokai az aradi Szabadság-szobornál.
Személygépkocsi ütközött egy mikrobusszal vasárnap este a Bihar megyei Tótiban, 9 személy megsérült, az egyik utas életveszélyes sebeket szenvedett.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás