Fotó: Haáz Vince
Rendkívül felháborítónak, a magyar közösség arculcsapásának tartják az érintettek a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum megszüntetésére vonatkozó bírósági ítéletet. Ennek dacára az RMDSZ politikusai, illetve az iskola igazgatója derűlátónak és elszántnak mutatkozik, mindannyian az ismételt újjáalapításról beszélnek.
2022. május 05., 19:172022. május 05., 19:17
2022. május 05., 19:192022. május 05., 19:19
Hidegzuhanyként érte a marosvásárhelyi magyar közösséget a bukaresti legfelsőbb bíróság jogerős döntése, amely érvényteleníti a római katolikus iskola alapítási okiratát. Az ítélettel a román hatóságok harmadszorra záratnák be a felekezeti tanintézetet: először az 1948-as államosításkor a kommunisták fosztották meg épületétől, illetve működési engedélyétől a Klastrom utcai iskolát, majd a 2015-ös újjáalapítását érvénytelenítette a bíróság, most pedig a 2018-as miniszteri rendeletet nyilvánította semmisnek.
Miközben az iskolaalapítás ellen pereskedő magyarellenes erők mondhatni ujjongtak a közösségi oldalakon, az RMDSZ és a tanintézet vezetősége nyugalomra int.
Mind az igazgató, mind a politikusok arról biztosították a közösséget, hogy nem hátrálnak meg, és – az ítélet indoklásának ismeretében – újabb lépéseket tesznek a II. Rákóczi Ferenc- iskola megmentése érdekében.
„A törvény világos, egy bíró nem foglalkozhat annak fölülbírálásával. Mert egyébként nem értem, minek alapján dönthetett így” – reagált a Krónikának Szabó Ödön.
A képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke emlékeztetett, hogy ugyanazon miniszteri rendelet alapján két felekezeti iskolát hoztak létre: a temesvári ortodoxot és a marosvásárhelyi római katolikust. Szerinte mindenképpen meg kell várni a döntés indoklását, utána meg akár rendkívüli fellebbezéssel is lehetne próbálkozni. Az RMDSZ-es honatya annyit árult el, hogy jelenleg két-három variáns is van a folytatásra, de ezekről csak akkor érdemes beszélni, amikor döntés születik a járható útról.
„A közmondás szerint három a magyar igazság. Kétszer már végigjártuk az utat, lehet, egy harmadik próbálkozásra is szükség lesz” – jelentette ki. Az lényegében a negyedik próbálkozás lenne, ugyanis a 2015-ös és a 2018 augusztusában hozott döntés között volt még egy: ugyanazon év februárjában a parlament törvény elfogadásával alapította (volna) újra a katolikus gimnáziumot, akkor viszont az alkotmánybíróság kaszálta el a kezdeményezést.
Péter Ferenc, az RMDSZ megyei szervezetének vezetője, a Maros megyei önkormányzat elnöke is úgy véli, hogy a jogerős bírósági ítélet nem befolyásolja az iskola mindennapi tevékenységét. Kérdésünkre, hogy ha az egyház és az RMDSZ harmadszorra is nekilendül az iskola újjáalapításának, a mostani sokadik pofon nem tántoríthatja-e el más közösség kezdeményező lelkesedését, Szabó Ödön elismerte, „valóban elrettenthet egyeseket”.
Szabó szerint nem mindegy, hogy a Florea-féle ellenszélben kellett iskolát létesíteni Marosvásárhelyen, vagy esetleg a mai, megváltozott körülmények közt kell ismét nekiveselkedni.
Nyugalomra intett a szövetség marosvásárhelyi elnöke, Kovács Mihály Levente is.
„Van, volt és lesz magyar felekezeti katolikus iskola Marosvásárhelyen, mert az iskola léte nem holmi nacionalista, rosszindulatú és kicsinyes pereskedők döntésén múlik” – fejtette ki. Az RMDSZ-vezető a pereskedőknek és a mögöttük állóknak is üzent. Szerinte bárkit is zavar a magyar felekezeti iskola léte, hozzá kell szoknia a gondolathoz, hogy ha megszűnik, a magyar közösség újból létrehozza. Kovács arról biztosította a diákokat, oktatókat és szülőket, hogy a szövetség továbbra is teljes mellszélességgel kiáll mellettük.
Tamási Zsoltot, az iskola igazgatóját is meghökkentette az ítélet, szerinte a bíráknak három lehetséges döntési lehetőségük körvonalazódott. Elfogadják az oktatási tárca és a katolikus iskola fellebbezését, és akkor az iskola működhetett volna gondok nélkül tovább, visszaküldik a periratot újratárgyalásra, és azzal elhárítják a törvénytelen döntés lehetőségét, vagy meghozzák a logikátlan és minden törvényi alapot nélkülöző ítéletet, amelyben semmisnek nyilvánítják a miniszteri rendeletet.
– hangsúlyozta lapunknak Tamási.
Kérdésünkre, hogy a jelenlegi helyzet miként befolyásolja a 2022/23-as tanév beiskolázási tervét, az igazgató nem tudott pontos választ adni. Annyit mondott, hogy a tanintézet nem maradhat a levegőben, az ítélet megindoklása után az illetékesek meghozzák a megfelelő döntést. A tanerők egyelőre folytatják a munkát, a diákok iskolába járnak, és mindenki várja az újabb fejleményeket.
A legfelsőbb bíróság most jogerőre emelte a marosvásárhelyi táblabíróság 2019. november 29-én hozott ítéletét, amellyel érvénytelenítette a katolikus gimnázium 2018-as újbóli létrehozását elrendelő miniszteri rendeletet. Három évvel ezelőtt a bíróság három, 2018-ban született, az iskolára vonatkozó miniszteri rendeletet semmisített meg teljesen, egy negyediket pedig részben. Közöttük szerepel az iskolát létrehozó miniszteri rendelet mellett az, amelyik 2018 júniusában – amikor a katolikus gimnázium jogilag megszűnt – a Bolyai Farkas Gimnázium gyámságára bízta, valamint amelyik ideiglenesen Tamási Zsoltot bízta meg az intézmény vezetésével. Tamási kinevezésének ideiglenessége később megszűnt, mivel versenyvizsgán is elnyerte az igazgatói tisztséget.
A tanintézetet és a minisztériumot a magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Népi Mozgalom Párt (PMP), a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC), valamint a marosvásárhelyi Unirea Főgimnázium és a főgimnázium román szülői munkaközössége perelte be közösen 2019 áprilisában a tanintézet egy évvel korábbi létrehozása miatt, amit törvénytelennek véltek.
„Meggyőződésünk, hogy mindaz, ami a tanügyminiszteri rendelettel létrehozott Temesvári Ortodox Iskola diákjainak jár, az a marosvásárhelyi katolikus magyar tanulóitól sem tagadható meg” – szögezte le Kovács Mihály Levente, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke.
Működési engedély nélkül maradt a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum, miután a legfelsőbb bíróság jogerőre emelt egy korábbi alapfokú ítéletet – számolt be Tamási Zsolt igazgató.
Az egyházi média szerepét és működését járta körül a kolozsvári Vallásszabadság Házában pénteken rendezett panelbeszélgetés és előadás, amelyen a legfontosabb erdélyi egyházi, vallásos sajtóorgánumok képviselői és kutatók vettek részt.
Országhatárokon kívül és belül újra minden nap meg kell harcolni azért, hogy magyarként élhessünk, méltósággal, szabadon – mondta Magyar Levente államtitkár pénteken Nagyváradon.
Rossz időre figyelmeztető vörös, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Az erős szél miatt lezárták péntek reggel az A1-es autópálya Nagyszeben és Bojca közötti szakaszát.
Fizetésképtelenné nyilvánítását kezdeményezte az egyik bécsi kerületi bíróságon a Ziegler csoport, a szászsebesi faipari kombinát tulajdonosa – írja az economedia.ro.
A Hargita megyei Marosfő és Székelyhodos közötti vasúti pályán kidőlt fák és leszakadt ágak miatt leállt a vasúti közlekedés a Román Vasúttársaság (CFR) 400-as számú fővonalán, több vonat a vasútállomásokon vesztegel – közölte a katasztrófavédelem.
Hét megye hegyvidékére pénteken érvényes harmadfokú (vörös jelzésű) riasztást adott ki sűrű havazásra és hóviharra az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Szerda délelőtt tartotta alakuló ülését a megyeházán az Arad megyei önkormányzat új, a június 9-i helyhatósági választásokon megválasztott képviselőtestülete. A 33 tagú közgyűlésből 28-an tettek hivatali esküt, a két RMDSZ-es tanácsosból csak az egyik.
A szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és csütörtökön reggel 11 munkagéppel dolgoztak az útkarbantartók a hó eltakarításán a Beszterce-Naszód megyei főutak hegyvidéki szakaszain.
Hargita megye tucatnyi településén több ezer ember maradt áram nélkül csütörtök reggel, miután a lehulló hó és a viharos erejű szél több transzformátorállomást megrongált.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!