Nem kíván lemondani a jelenlegi román kormány a verespataki színesfémlelőhely kiaknázásáról. A Mihai Tudose vezette kabinet azon fáradozik, hogy visszavonja azt a felterjesztést, amellyel Románia az UNESCO világörökségi listájára javasolja a Fehér megyei települést.
2017. augusztus 30., 12:242017. augusztus 30., 12:24
Mihai Tudose miniszterelnök szerint előnytelen lenne, ha Verespatakot természetvédelmi övezetté nyilvánítanák, és felkerülne az UNESCO világörökségi listájára, ez esetben ugyanis nem lehetne kitermelni a Fehér megyei település gazdag altalajkincseit. A szociáldemokrata politikus kedden este a România Tv-nek adott interjúban élesen bírálta Dacian Cioloș volt technokrata kormányfőt amiatt, hogy – Tudose szerint – mandátuma utolsó napjaiban, idén januárban természetvédelmi övezetté nyilvánította a bányásztelepülést, a dossziét pedig továbbította az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO).
„Vagyis még giliszta után sem lehet ott majd ásni, mivel védett terület. Hogy miért csinálta ezt, nem tudom, de magyarázatot kell adnia” – jelentette ki Tudose. A miniszterelnök hozzátette: mivel a természetvédelmi övezetté nyilvánítás, illetve a világörökségi státus kizárja a színesfémbányászatot az adott régióban, kormánya megpróbálja visszavonni a Verespatak-dossziét az UNESCO-tól.
Tudose egyébként úgy véli, hogy Verespatak védetté nyilvánítása befolyással bírhat abban a perben, amelyet a színesfém-lelőhelyet több mint tizenöt éve kiaknázni próbáló kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A társaság két évvel ezelőtt a washingtoni székhelyű, beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást a román állammal szemben, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel. Tudose különben nem hiszi, hogy Bukarest elveszítené a pert a Gabriellel szemben.
A román kulturális minisztérium idén januárban védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilometeres övezetét, ennek nyomán a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. Ugyanakkor a kulturális, illetve környezetvédelmi tárca tavaly februárban levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.
Megkeresésében Bukarest arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a Fehér megyei településen. Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!