Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az állam szinte teljesen „levette a kezét” a fogászati kezelésről, és ez nem annyira a privatizálásra kényszerült orvosokat, hanem a pácienseket érinti. Leginkább a gyermekek és a kisnyugdíjasok sínylik meg a kezelés hiányát.
2020. október 24., 16:382020. október 24., 16:38
A székelyföldi fogorvosok többsége ódzkodik szerződést kötni a megyei egészségbiztosítási pénztárral, mert fölöslegesnek tartják. Az állam csupán jelképes megtérítést biztosít, ebből az összegből havonta néhány foghúzásra, jobb esetben tömésre futja. Bár ez is több a semminél, a bürokratikus akadályok eltántorítják a szakembereket a szerződéskötéstől.
A statisztikák szerint a Hargita és Kovászna megyei fogorvosok közül alig néhányan állnak szerződéses viszonyban a pénztárral. Maros megye sincs sokkal különb helyzetben, itt a szakemberek egynegyede kötött megállapodást.
A sepsiszentgyörgyi származású Márton Csongor úgy véli, a szerződéskötéssel „drágább lenne a leves, mint a hús”, magyarán a térítéshez szükséges dokumentáció elkészítése túlságosan sok időt rabolna el a fogászati munkától. „Nincs, és nem is volt szerződésem a biztosítási pénztárral, a papírok kitöltése helyett inkább ingyen kezelem a hozzám visszatérő gyerekeket” – mondja a Marosvásárhelyen dolgozó szakember, aki egyben a megyei kamara titkára is. Meglátása szerint,
Márton úgy véli, már az is jelentős előrelépés lenne, ha a finanszírozás ellenőrizhetővé tenné a gyerekek fogsorának állapotát. „A fiatal finn kollégák sokáig Romániába jártak gyakorlatozni, mert a saját országukban nem volt alkalmuk gyerekek fogát kezelni” – von párhuzamot az itthoni és a skandináv államban tapasztalt egészségügyi állapot között a marosvásárhelyi fogorvos. Míg egy foghúzás vagy tömés még „belefér” a költségvetésbe, a luxusnak számító fogszabályozás állami támogatásáról szó sem lehet.
„Így egy gonddal kevesebb” – jegyzi meg némi iróniával Gyergyai Réka. A fogszabályozásra szakosodott orvosnő szerint az egészben az a jó, hogy így nem kell időt, energiát szentelnie a pénztárral való elszámolás lebonyolítására, és a pénzbírsággal fenyegetőző ellenőrök sem lógnak mindegyre a nyakán. A Marosvásárhelyen dolgozó fogorvosnő azonban
A fogszabályozás költségeit ugyanis csak a tehetősebb vagy az áldozatkész szülők tudják megengedni maguknak. Gyergyai Réka szerint már az is jelentős előrelépés volna, ha az állam a gyerekek időszakos ellenőrzését támogatná.
A nyárádmenti Lukafalva, más nevén Dózsa György község fogorvosa, Száva Hunor is úgy véli, sokat segítene a gyerekeken, ha az állam legalább az ő kezelésükre nagyobb figyelmet – és ezzel együtt pénzt – szentelne. A fiatal fogorvos azon kevés szakemberek közé tartozik, akik hónapról hónapra felveszik a harcot a bürokráciával, kitöltenek minden egyes nyomtatványt, és igényt tartanak a biztosító térítésére. „Nagyon kevés pénzről van szó, de pár rászoruló idős személynek, és néhány gyermeknek a minimális kezelésére elegendő. Ez főként abban a másfél éves időszakban derült ki, amikor a pénztár nem kötött szerződést.
– vázolja a helyzetet a fiatal szakember. Azzal, hogy 1989 után a román állam magánosításra kényszerítette a szakmát, számos pályakezdő orvost szinte lehetetlen feladat elé állított. Jobbára csak annak a fiatalnak volt esélye rendelőt nyitni, akinek a szülei képesek voltak biztosítani az indulótőkét.
Kezd normalizálódni a „járványfogászat”
Egyre kevesebb székelyföldi fogorvosi rendelő számolja fel a koronavírus-járvány miatti többletkiadásokat – mondta Márton Csongor. A Maros Megyei Fogorvosi Kamara titkára nem tartja etikusnak, hogy az orvos – mert kénytelen egy UV-lámpa beszerzésébe fektetni –, a pácienseivel fizettesse meg ezt. „Azt látom, hogy a magyar kollégák nagy többsége nemigen kér pluszdíjat, inkább arra törekszik, hogy segítőkészséget tanúsítson a kialakult járványhelyzetben” – fejtette ki. Közben a védőfelszerelések körüli problémák is enyhültek: ma már nem jelent gondot az orvosi maszk vagy a kesztyű beszerzése, sőt ezek ára is kezd szép lassan csökkenni.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
szóljon hozzá!