Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az állam szinte teljesen „levette a kezét” a fogászati kezelésről, és ez nem annyira a privatizálásra kényszerült orvosokat, hanem a pácienseket érinti. Leginkább a gyermekek és a kisnyugdíjasok sínylik meg a kezelés hiányát.
2020. október 24., 16:382020. október 24., 16:38
A székelyföldi fogorvosok többsége ódzkodik szerződést kötni a megyei egészségbiztosítási pénztárral, mert fölöslegesnek tartják. Az állam csupán jelképes megtérítést biztosít, ebből az összegből havonta néhány foghúzásra, jobb esetben tömésre futja. Bár ez is több a semminél, a bürokratikus akadályok eltántorítják a szakembereket a szerződéskötéstől.
A statisztikák szerint a Hargita és Kovászna megyei fogorvosok közül alig néhányan állnak szerződéses viszonyban a pénztárral. Maros megye sincs sokkal különb helyzetben, itt a szakemberek egynegyede kötött megállapodást.
A sepsiszentgyörgyi származású Márton Csongor úgy véli, a szerződéskötéssel „drágább lenne a leves, mint a hús”, magyarán a térítéshez szükséges dokumentáció elkészítése túlságosan sok időt rabolna el a fogászati munkától. „Nincs, és nem is volt szerződésem a biztosítási pénztárral, a papírok kitöltése helyett inkább ingyen kezelem a hozzám visszatérő gyerekeket” – mondja a Marosvásárhelyen dolgozó szakember, aki egyben a megyei kamara titkára is. Meglátása szerint,
Márton úgy véli, már az is jelentős előrelépés lenne, ha a finanszírozás ellenőrizhetővé tenné a gyerekek fogsorának állapotát. „A fiatal finn kollégák sokáig Romániába jártak gyakorlatozni, mert a saját országukban nem volt alkalmuk gyerekek fogát kezelni” – von párhuzamot az itthoni és a skandináv államban tapasztalt egészségügyi állapot között a marosvásárhelyi fogorvos. Míg egy foghúzás vagy tömés még „belefér” a költségvetésbe, a luxusnak számító fogszabályozás állami támogatásáról szó sem lehet.
„Így egy gonddal kevesebb” – jegyzi meg némi iróniával Gyergyai Réka. A fogszabályozásra szakosodott orvosnő szerint az egészben az a jó, hogy így nem kell időt, energiát szentelnie a pénztárral való elszámolás lebonyolítására, és a pénzbírsággal fenyegetőző ellenőrök sem lógnak mindegyre a nyakán. A Marosvásárhelyen dolgozó fogorvosnő azonban
A fogszabályozás költségeit ugyanis csak a tehetősebb vagy az áldozatkész szülők tudják megengedni maguknak. Gyergyai Réka szerint már az is jelentős előrelépés volna, ha az állam a gyerekek időszakos ellenőrzését támogatná.
A nyárádmenti Lukafalva, más nevén Dózsa György község fogorvosa, Száva Hunor is úgy véli, sokat segítene a gyerekeken, ha az állam legalább az ő kezelésükre nagyobb figyelmet – és ezzel együtt pénzt – szentelne. A fiatal fogorvos azon kevés szakemberek közé tartozik, akik hónapról hónapra felveszik a harcot a bürokráciával, kitöltenek minden egyes nyomtatványt, és igényt tartanak a biztosító térítésére. „Nagyon kevés pénzről van szó, de pár rászoruló idős személynek, és néhány gyermeknek a minimális kezelésére elegendő. Ez főként abban a másfél éves időszakban derült ki, amikor a pénztár nem kötött szerződést.
– vázolja a helyzetet a fiatal szakember. Azzal, hogy 1989 után a román állam magánosításra kényszerítette a szakmát, számos pályakezdő orvost szinte lehetetlen feladat elé állított. Jobbára csak annak a fiatalnak volt esélye rendelőt nyitni, akinek a szülei képesek voltak biztosítani az indulótőkét.
Kezd normalizálódni a „járványfogászat”
Egyre kevesebb székelyföldi fogorvosi rendelő számolja fel a koronavírus-járvány miatti többletkiadásokat – mondta Márton Csongor. A Maros Megyei Fogorvosi Kamara titkára nem tartja etikusnak, hogy az orvos – mert kénytelen egy UV-lámpa beszerzésébe fektetni –, a pácienseivel fizettesse meg ezt. „Azt látom, hogy a magyar kollégák nagy többsége nemigen kér pluszdíjat, inkább arra törekszik, hogy segítőkészséget tanúsítson a kialakult járványhelyzetben” – fejtette ki. Közben a védőfelszerelések körüli problémák is enyhültek: ma már nem jelent gondot az orvosi maszk vagy a kesztyű beszerzése, sőt ezek ára is kezd szép lassan csökkenni.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Egy fiatal férfi meghalt, egy nő pedig súlyosan megsérült vasárnap délután Brassóban, miután rájuk zuhant egy kidőlt fa az erdélyi nagyváros egyik utcáján.
Dragoș Pîslaru európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter szerint az országos helyreállítási terv keretében megvalósítandó projektek határidejének elhalasztására vonatkozó javaslat nem jelenti automatikusan a szabályok módosítását.
Továbbra is ég a szásztörpényi szeméttelep, ahová egész Beszterce-Naszód megye hulladékát gyűjtik, vasárnap reggel három tűzoltóautó avatkozott be a szemétlerakó helyszínén – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Három évtizeddel ezelőtt még közel húsz perc állt rendelkezésre ahhoz, hogy valaki kimeneküljön egy háztűzből, ma már csak 3-4 perc maradt erre, mert az otthonok többsége szintetikus anyagokkal van tele. Kacsó István tűzoltóparancsnokkal beszélgettünk.
A tárcavezető szerint az állami sóipari vállalat (Salrom) vezetősége részéről nincs törekvés a helyzet valódi megoldására, a rengeteg állami pénz ellenére lassú a munkavégzés és műszakilag helytelen megoldásokat választottak.
Megkezdik a Kis-Küküllő vizének a sótalanítását – döntötte el szombaton az Országos Vészhelyzeti Bizottság. Hosszabb távon pedig új vízellátási lehetőségeket keresnek, hogy a Maros megyei települések ne legyenek kiszolgáltatva a Korond-patak vizének.
A Maros megyei katasztrófavédelmi felügyelőség június 12–26. között 12 841 300 liter vizet osztott szét azokon a településeken, amelyeken a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalma miatt vészhelyzetet rendeltek el.
„Politikai jelentéstartalommal bíró lépésnek” tekinti az RMDSZ, hogy továbbra sem térhet vissza hivatalába Soós Zoltán, Marosvásárhely korrupcióval gyanúsított polgármestere.
Több mint 9000 nyolcadik osztályt végzett diák vett részt pénteken a kisebbségek anyanyelv és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
szóljon hozzá!