A fiú, aki katonabakancs okozta sebébe halt bele – hangoskönyv született a kolozsvári Tar Koppány Zsolt tragédiájáról

Bogdán Zsolt színművész, Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója  a bemutatón •  Fotó: Kiss Judit

Bogdán Zsolt színművész, Solymosi Zsolt, a János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója a bemutatón

Fotó: Kiss Judit

A kolozsvári Tar Koppány Zsolt kötelező sorkatonai szolgálatát teljesítve, katonabakancsa által okozott sebe miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben halt meg 1982 végén. Tragédiájáról édesapja, Tar Károly írt tényregényt, amelyet immár négyszer adtak ki, most pedig hangoskönyv készült belőle, amelynek bemutatóját a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartották pénteken.

Kiss Judit

2024. június 28., 19:032024. június 28., 19:03

2024. június 28., 19:202024. június 28., 19:20

Óriási érdeklődésnek örvendett pénteken délután a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartott bemutató, amelyen Tar Károly Az ismert katona című tényregényének hangoskönyv-változatát ismertették. A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban tartott eseményen nagyon sokan voltak kíváncsiak annak a történetnek a felelevenítésére, amely a kommunizmus időszakában mélyen beivódott az erdélyi magyar köztudatba.

Tar Károly könyve első ízben 1983-ban jelent meg a Dacia kiadónál, a borítón Tar Koppány Zsolt utolsó fényképe •  Fotó: atikvarius.ro Galéria

Tar Károly könyve első ízben 1983-ban jelent meg a Dacia kiadónál, a borítón Tar Koppány Zsolt utolsó fényképe

Fotó: atikvarius.ro

Nemcsak a kolozsváriak, de az egész erdélyi magyarság hallott a tragikus sorsú, tehetséges és szebb jövőre érdemes brassais srácról, Tar Koppány Zsoltról, aki a kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítve, egy katonabakancs által okozott seb miatt, feltehetően szándékosan hiányos kezelés következtében, vérmérgezésben meghalt 1982 végén. Sírja a Házsongári temetőben található, ma is sokan meglátogatják

– így tett bevallása szerint a hangoskönyvnek a hangját kölcsönző Bogdán Zsolt színművész is pénteken, a rendezvény előtt.

Tar Károly: „Az ismert katonának ma is ismertté kell válnia. Minden gyilkossággal nem csak egy embert öltek meg, hanem az egész közösséget” •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Tar Károly: „Az ismert katonának ma is ismertté kell válnia. Minden gyilkossággal nem csak egy embert öltek meg, hanem az egész közösséget”

Fotó: Kiss Judit

Tar Koppány Zsolt édesapja, Tar Károly könyvet írt a dokumentumok, levelek, naplóbejegyzések alapján,

Az ismert katona igaz története című tényregény első könyvéből Bogdán Zsolt Kiváló Művész díjas, Jászai Mari-díjas, többszörös UNITER-díjas színművész felolvasásával készült a hangoskönyv Solymosi Zsoltnak, a kollégium aligazgatójának, unitárius lelkésznek a kezdeményezésére.

A bemutatón a Svédországban élő írót, édesapát, Tar Károlyt kapcsolták videóhíváson keresztül, rajta kívül Solymosi Zsolt és Bogdán Zsolt ismertette a történetet, a hangoskönyv elkészültének részleteit. A népes közönségben nemcsak az idősebb generáció képviselői voltak jelen, Tar Koppány Zsolt ma 60 éves kortársai, de fiatalok is szép számmal érdeklődtek a tragikus történetet feldolgozó könyv és hangoskönyv iránt. A kötet immár négy kiadást ért meg, most pedig már 5 órás hanganyag formájában is elérhető lesz hamarosan a világhálón. Bogdán Zsolt hanggal mintegy „élővé tette” a tényregényt, az eseményen több részletet is meghallgathatott a közösség.

Tar Károly tragikusan elhunyt fiáról elmondta, azért választotta az „ismert katona” címet, mert Tar Koppány Zsolt nagyszerű sportoló, vízilabdázó, focizó, kitűnő tanuló volt, aki elsőként jutott be az egyetemre.

„Az, ahogyan a katonaságnál a bakancs okozta sérülését nem kezelték, nem adtak neki antibiotikumot, hogy a gennyes fertőzés átterjedt a májára és az agyára, és végül belehalt, tulajdonképpen gyilkosság volt. Én magam abban az időben visszautasítottam, hogy beszervezzen a Szekuritáté,

azt a két jelentést, aminek a megírására kényszerítettek, a saját nevemmel írtam alá. Három naponta hívattak, faggattak. Az ellenállásomnak az lett az eredménye, hogy amikor a fiam megbetegedett, bár kétszer is megműtötték, de nem kapott megfelelő kezelést, ezért halt meg” – elevenítette fel az édesapa.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

Azt is elmondta, hogy fia halála után eljutott a legfelsőbb törvényszékig, de

az derült ki, hogy a fiát kezelő – egyébként 30 éves gyakorlattal rendelkező – katonaorvos már nincsen az országban, Nyugatra emigrált.

„Az ismert katonának ma is ismertté kell válnia. Minden ilyen gyilkossággal nem csak egy embert öltek meg, hanem az egész közösséget. Kisebbségünk kilátástalan, a hatalom elleni küzdelmét is jelképezi a tragédia” – mondta Tar Károly.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A hangoskönyv megszületését kezdeményező Solymosi Zsolt elmondta, amikor ő diák volt, Tar Koppány Zsolt történetét mindenki olvasta a könyvből, ismerték, hősnek tekintették a tragikusan elhunyt fiút.

„Én magam, aki tanárként dolgozom, bizonyos vagyok benne, hogy a mai fiataloknak – akiknek egyébként nagyon nehéz lekötni a figyelmét a képernyő uralma miatt – tudniuk kell erről a történetről, arról, hogy ebből a tényregényből, az idézett levelekből milyen közösség, összetartás rajzolódik ki” – mondta Solymosi Zsolt.

Az eseményen a közönség több részletet is meghallgathatott a hangoskönyvből Bogdán Zsolt interpretálásában. Tar Koppány Zsoltnak a katonaságból a szüleinek, húgának küldött leveleit, édesanyja levelét, valamint az utolsó fejezetet, a Hazatérés címűt, amelyben az édesapa gyásza kerül előtérbe. Bogdán Zsolt elmondta, igyekezett kellő tisztelettel, alázattal viszonyulni a műhöz és a Zsolt emlékéhez. Mint elhangzott, a színművész a karaktereket is megformálja a hangoskönyvben: más-más hangszínnel eleveníti fel a fiú, a húga, az édesapa, az édesanya mondatait.

Népes közönség a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Népes közönség a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégiumban

Fotó: Kiss Judit

A bemutató megrendítőnek bizonyult, mindenki meghatottan figyelte az eseményt, azok, akik tudtak Tar Koppány Zsolt tragédiájáról, és azok is, akik nem. Az elhangzott levélrészletekben Tar Koppány Zsolt beszámolt a katonaságbeli mindennapokról, a lelkiállapotáról, nehézségeiről, arról, hogy 3 órát kellett várni egy vonatcsatlakozásra, hogy paszulyt rizst és laskát kaptak enni, hogy almát szedni vitték őket, hogy „piszkosul egyedül érzi magát”,

de arról is, hogy a katonatársaival igyekeznek vidámak lenni, sokat nevetni.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

A korszak a tekintetben is felelevenedik, hogy a mostani korhoz képest lassú levélváltás miként működött, hogy mennyire örült a kiskatona az otthonról kapott csomagoknak, miként osztotta be falatonként a süteményt. Aztán előbukkannak a levelekben azok az utalások, amik már a tragédiát sejtetik: a katonabakancs által okozott sebről a tudósítások.

„Jó lenne már felváltani a kemény bakancsot egy puhább csizmára” – írta a fiú a katonaságból.

A bemutatón elhangzott, a hangoskönyv – amelynek anyagát Bogdán Farkas vágta – hamarosan megjelenik a világhálón, hogy meghallgathassa a közönség a kolozsvári „ismert katona” történetét.

•  Fotó: Kiss Judit Galéria

Fotó: Kiss Judit

korábban írtuk

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)

A kolozsvári Házsongárdi temetőben nyugvó zenészekre, népzenekutatókra, zenetudósokra emlékeztek muzsikaszóval pénteken az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett zenés sétán. Képriport.

Zenés séta, világítás a Házsongárdi temetőben (képriport)
2024. november 01., péntek

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész

Kabai József fogtechnikust, Tőkés László első temesvári bizalmasát a Securitate is beszervezte a besúgói sorába, helyzetét azonban a lelkésznek is „meggyónta”.

A presbiter, aki „meggyónta” Tőkés Lászlónak, hogy róla jelent a Securitaténak – Második rész
2024. november 01., péntek

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására

A Kolozs Megyei Tanács vissza nem térítendő európai uniós finanszírozást nyert a csucsai Boncza-kastély és Ady-emlékház felújítására. Az önkormányzat most 8,5 millió eurós költségvetést emleget.

Eurómilliók Ady és Csinszka erdélyi otthonának felújítására
2024. november 01., péntek

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban

Teljesen átépítik a temesvári Gyermekpark és a Ligeti út melletti gyalogoshidat Temesváron. Az építmény új környezetet is kap, emellett biciklisávot is kialakítanak az új hídon – közölte pénteken a bánsági nagyváros polgármesteri hivatala.

Átépítik „Jani bácsi hídját” a bánsági nagyvárosban
2024. november 01., péntek

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron

Kolozsváron, az Erdélyi Református Múzeumban nyílt meg csütörtökön, a reformáció ünnepén az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató vándorkiállítás, amely közel egy éven át lesz látogatható.

Jövő októberig látogatható az erdélyi református kollégiumok 400 éves múltját bemutató kiállítás Kolozsváron
2024. november 01., péntek

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát

Hamarosan befejeződnek Nagyvárad agglomerációs körgyűrűje Nagyürögd és Félixfürdő közötti első szakaszának kivitelezési munkálatai, két hét múlva már meg is nyithatják a forgalom előtt – tájékoztatott a Bihar megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Jó hír a sofőröknek: hamarosan megnyitják Nagyvárad agglomerációs körgyűrűjének első szakaszát
2024. november 01., péntek

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”

Jeles magyar közéleti személyiségek, 1848-as honvédtábornokok, a 20. század elejének ünnepelt színészei, második világháborúban elesett katonák csontjait rejtik és rejtették az aradi temetők.

Akiket holtukban sem hagytak békén: „Itt áll a temető tanúnak, / Fejfáin magyar még a szó…”
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

Nagyszeben polgármesteri hivatala együttműködést kötött a román állami vasúttársasággal (CFR) a helyiérdekű vasút (HÉV) beindítása érdekében.

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re
2024. október 31., csütörtök

Újabb erdélyi város „ül fel” a HÉV-re

2024. október 31., csütörtök

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat

Medvebiztos kukák, szigorú élelmiszer-tárolási szabályok a kempingekben és a medvék fotózás céljából történő csalogatásának visszaszorítása – ez csak néhány módja annak, amivel Kanada sikeresen korlátozza a medvék és az emberek közötti interakciókat.

Kanadában értesült az erdélyi medveszakértő, hogy ott miként tartják távol a nagyvadat
2024. október 31., csütörtök

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus

Idén június 3-ától október 31-éig 103 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, és 20 haláleset történt – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Erdélyi és partiumi megyében is okozott halált a nyugat-nílusi vírus