Dés újratervezett főtere az Egyesülés-emlékművel és a református templommal
Fotó: Makkay József
Dés teljes központja megújult: a főteret uraló, több éven át restaurált református templomot idén augusztusban adták át a szomszédságában épült magyar elemi iskolával együtt. A megváltozott arculatú belvárossal azonban a désiek egy része elégedetlen, a főtérről kivágott fenyőfákat és a zöldövezetet fájlalják. A gyökeres átalakításért a „magyar főépítészt” teszik felelőssé a Kolozs megyei kisvárosban, holott a valóságban sokkal több új facsemete került a térre, mint korábban. A magyar alpolgármesterrel és főépítésszel jártuk körül a vitatott helyzetet.
2023. szeptember 28., 10:342023. szeptember 28., 10:34
Mozgalmas volt a dési magyarság életében az utóbbi két esztendő, amikor új bölcsőde, óvoda, idén augusztus végén pedig a magyar elemi osztályokat egyházi ingatlanba tömörítő új iskolaépület is megnyithatta kapuit. Az alapjától a tetőig megújult a Dés főterét uraló impozáns református templom is. A magyar közösségi építkezésekre budapesti kormányfinanszírozásból érkezett pénz, a templomfelújításra az uniós forrást szintén magyar kormánytámogatás egészítette ki.
Aki ma megáll az egykor sóbányászati központnak, bányászvárosnak számító Dés felújított főterén – szemben a dombon álló református templommal –, az körös-körül jórészt a református és a római katolikus egyház visszaszerzett ingatlanjait látja. Ezek egy részében került sor a magyar oktatás megerősítését célzó beruházásokra is.
Igaz, száz évvel ezelőtt a Kolozs megyei város főtere másként nézett ki.
A korabeli fényképeken még látható gránit talapzaton elhelyezett, tízméter magas oszlop tetején egy rézből készült turulmadár állt kitárt szárnyakkal. A turult még a Trianoni békediktátum aláírása előtt, 1919. április 4-én ledöntötték az emlékmű oszlopáról, és nyomtalanul eltűnt, 15 évvel később, 1934-ben pedig az árválkodó talapzatot is szétverték. A Dés főterén álló mai Egyesülés-emlékművet – amely három korabeli román politikusnak, Teodor Mihalinak, Alexandru Vaida-Voievodnak és Ștefan Cicio-Popnak állít emléket – 1995. november 30-án avatták fel.
A román Egyesülés-emlékművet 1995-ben avatták fel, helyette a múlt század elején a milleniumi emlékmű állt
Fotó: Makkay József
A legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 31 500 lakosú mezőségi városban 2500-an vallották magukat magyarnak. A magyar közösség azért van ma szerencsésebb helyzetben, mert Costan Morar nemzeti liberális párti (PNL) polgármester nem gördít akadályokat az egyházi tulajdonban álló magyar oktatási intézmények működése elé. A szintén Kolozs megyei Bánffyhunyad önkormányzatával ellentétben – ahol a polgármesteri hivatal akadályozta a magyar óvoda elindítását – Désen ez a folyamat gördülékenyen ment. Annak dacára, hogy a képviselő-testület korábbi összetételéhez képest
Az RMDSZ színeiben helyi tanácsosi mandátumot nyert Kovrig Annamária tanárnőt ráadásul kis szerencsével alpolgármesterré választotta a várost irányító testület. A 9 PNL-es önkormányzati képviselő az RMDSZ-es alpolgármesterrel kiegészülve többségi koalíciót alkot. A magyar tisztségviselő szerint jó az együttműködés a polgármesterrel és a helyi képviselő-testületben többséget alkotó liberális frakcióval. Ez nem csak a magyar vonatkozású közösségi beruházások terén mutatkozik meg, hanem abban is, hogy Désnek magyar főépítésze van Szervácziusz László személyében.
Dés főterét 1919 előtt egy Turulszobor uralta
Fotó: Archív
Idénre bezöldült a főtér
A dési román nyelvű közösségi oldalakat böngészve azonban nem ilyen egyöntetű a többségi lakosság véleménye a békés egymás mellett élésről. Van, aki azt kifogásolja, hogy a főtér épületei ,,magyar kézbe” kerültek több mint két évtized önkormányzati huzavona és pereskedés után. Az embereket azonban leginkább a főtér gyökeres átalakítása háborította fel.
Helyette kőlapokkal lefedett főteret hoztak létre a református templom alatti tágas placcon, ahol viszont újra megjelent a zöldövezet, a virágágyások és a friss csemeteültetvények.
A közösségi oldalakon többen is felróják a „magyar főépítésznek”, hogy „elrondította” a belvárost, betontengerré változtatva azt. Igaz, a „népharaghoz” az is hozzájárult, hogy amíg mai végleges formája kialakult, több mint három éven keresztül építőtelep és sártenger volt a főtér. A 2022. december elsejére rögtönzött szalagavató ünnepség csak a tér sivárságát mutathatta, hiszen idén tavasztól sikerült beültetni csemetékkel, virágokkal és fűvel az erre szánt részeket. Ma már jóval barátságosabb arca van a város főterének, ahol Kovrig Annamária szerint a korábbinál sokkal több fát – összesen 108 csemetét – ültettek el, amelyek pár éven belül lombos, árnyas fákká terebélyesednek.
A Kolozs megyei város szocialista főtere 2015-ig
Fotó: Archív
,,Gyakorlatilag egy bő tíz esztendeje született terv megvalósításáról van szó. Ezt korábban egyéb akadályok miatt nem sikerült kivitelezni, most viszont egy uniós pályázatnak köszönhetően megvalósulhatott.
Amit a sok fa ültetése mellett az autósforgalom minimálisra csökkentése szolgál” – magyarázta a Kis- és Nagy-Szamos összefolyásánál fekvő város alpolgármestere. A végleges rendezés során a főteret csak egy oldalon érinti majd a személyautó-forgalom, a parkolást kiviszik a főtér külső részeibe. A belvárosban elektromos buszok fognak járni, a főteret pedig már most birtokukba vették a kerékpározó, rollerező gyerekek és a padokon pihenő désiek.
Kovrig Annamária szerint sok más elnyert pályázatuk vár megvalósításra, amelyek esetében aláírták a finanszírozási szerződéseket, de a kivitelezéssel hadilábon állnak. Akárcsak más városokban, Désen sincs elegendő pályázó cég és munkavállaló.
A református templom szomszédságában több évtizednyi pereskedés után visszaszerzett egyházi ingatlan, az egykori városi képtár épülete
Fotó: Makkay József
Nincsenek szakmai érvek a főtér átrendezése ellen
Dés főépítésze, Szervácziusz László méltatlannak tartja a város főterének átrendezéséről a közösségi oldalakon olykor alpári hangnemben zajló vitát. A nyertes pályázatot szakemberekből álló zsűri fogadta el, nem volt körülötte szakmai vita, hiszen minden szempontot ötvöz, amit a mai ember elvár egy közösségi tértől, amelyet be lehet lakni. Felvetésemre, hogy túl konzervatívak-e, akik a régi fenyőfás főteret sírják vissza,
,,Én szívesen vitatkozom bárkivel, ha a vitának van értelme. Nem szakmai érvekkel bírálják közös döntésünket, hanem mindenféle légből kapott váddal illetnek egyesek” – magyarázta a műépítész, aki nem akarta kommentálni az őt ért vádaskodásokat.
A főépítész arról is beszélt a Krónikának, hogy dolgoznak Dés új városrendezési tervén. Véglegesítése még néhány esztendőbe telik, de bíznak abban, hogy elkészülte után jelentősen hozzájárul majd a kisváros dinamikus fejlődéséhez.
A magyar kormány alkotmányos kötelezettségének tesz eleget, amikor az erdélyi magyarokat támogatja, akik nem kockázatot, hanem értéket jelentenek Románia számára – hangsúlyozta Nagy János államtitkár vasárnap Désen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszervezték a Kistérségek napját az európai uniós helyreállítási alapból (PNRR) finanszírozott Kolozs megyei helyi akciócsoportok a kalotaszegi Magyarfenesen.
Egy nő meghalt péntek délben, miután Petrilla város egyik utcáján felgyújtotta magát; azonosítása még folyamatban van – tájékoztatott a Hunyad megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Huszonegy évvel a hírhedt amerikai Bechtel vállalat első kapavágásai után úgy tűnik, a jelenlegi útépítők megtörik az átkot, és jövőre elkészülhetnek az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Berettyószéplak–Bisztraterebes–Bihar közötti szakaszai.
A közel 90 százalékos átmenési aránnyal a Kolozs megyei érettségizők teljesítettek a legjobban a 2025-ös nyári vizsgaidőszakban az oktatási minisztérium frissen végzettek eredményeit összesítő adatok szerint tágabb értelemben vett erdélyi összevetésben.
A parajdi bányakatasztrófa miatt ellehetetlenült helyi idegenforgalmi vállalkozások június végétől igényelhetik a fennmaradásukat segítő de minimis – azaz csekély összegű – támogatást – jelentette be pénteken a gazdasági minisztérium.
A belügyminisztérium alárendeltségében működő légi főfelügyelőség Facebook-oldalán csütörtök este közzétett tájékoztatás szerint a medvetámadás Papolc térségében történt, a sérültet a rohammentő-szolgálat (SMURD) helikopterével szállítottak kórházba.
Idén a moldvai csángó származású Iancu Laura író, költő, néprajzkutató kapta a Lőrincz Csaba-díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Két új falképet találtak a vajdahunyadi vár restaurálása során, az ábrázolások az egykor fontos tárgyalások helyszínéül szolgáló Országház-teremben bukkantak elő a vakolat alól.
Eddig csak javasolták az Arad megyei gazdáknak, hogy se itatásra, se öntözésre ne használják a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett Maros vizét, csütörtök délután azonban a megyei vészhelyzeti bizottság egyenesen megtiltotta ezt.
Nincsenek élő halak a parajdi bányakatasztrófa miatt megnövekedett sótartalmú Kis-Küküllő szennyezett szakaszán, és hódelhullást is tapasztaltak az elmúlt napokban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!