Fotó: Krónika
A nemzetállamok ráébredtek, hogy globális médiapiaci szereplők képessé váltak beavatkozni a választási folyamataikba is – állapította meg a Krónikának Szűts Zoltán médiakutató, hozzátéve: a jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. A magyarországi szakértő szerint kritikusaknak kell lennünk az online médiában elérhető információkkal szemben.
2021. február 09., 14:542021. február 09., 14:54
2021. február 09., 14:552021. február 09., 14:55
– Az amerikai történések, Donald Trump letiltása a közösségi oldalakról a közösségi médiát működtetők offenzívájának kezdete, avagy épp fordítva: egy olyan „vörös vonal” átlépése, amely a Facebook, Twitter és társaik törvények általi szabályozásának kiindulópontja?
– Az elmúlt évtized a média újrafelosztásáról, pontosabban újragyarmatosításáról szólt. A hagyományos média visszaszorult, az online erősödött meg, ezen belül is a közösségi média. A különböző platformok, élen a Facebookkal és Twitterrel annyira hatalmasok lettek, hogy úgy érezték, eljött az ideje a világ legnagyobb hatalmával bíró emberének, Donald Trumpnak az üzeneteit törölni. Akik a hidegháború idején már éltek, a tudományos fantasztikum területéhez sorolják ezt a lépést.
– Az ausztrál kormány egy médiapiacot szabályozó kódexet vezet be, egyebek mellett rákényszerítené a Facebookot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumoknak a tartalmaik után. Lengyelországban az alkotmányellenes cenzúrával élő közösségimédia-platformok büntetését tervezik. További államok, de az Európai Unió is szabályozásra készül. Mi várható?
– Az EU szabályozási képessége, de szándéka is ezen a téren nem túl jelentős. A nemzetállamok azonban felmérték, hogy a Facebook állammá vált az államban. A jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. Félreértés ne essék, én magam is aktív Facebook-felhasználó vagyok, és fontos, sőt hasznos kapcsolattartási platformnak tartom.
Fotó: Pixabay.com
– Egyfajta médiaháborúba torkollhat a közösségi platformok, illetve a véleményszabadság határairól szóló vita?
– Könnyen előfordulhat, de itt egy olyan háborúról beszélhetünk, melyben a nemzetállamok állnak az egyik, és a nagy, multinacionális technológiai cégek a másik oldalon. Ne felejtsük el azonban, hogy a platformok legnagyobb értéke a felhasználók saját tartalma és figyelme, tehát a felhasználók is egy frakciót jelenthetnek ebben a háborúban, ha nagyobb csoportjuk úgy érzi, az ő véleményüket kiszűrik, eredményeket érhetnek el, amennyiben nyomást gyakorolnak a platform üzemeltetőjére.
Szűts Zoltán
A vajdasági Nagybecskereken született 1976-ban, az online média és digitális pedagógia kutatója és szakértője. Az Eszterházy Károly Egyetem digitális kultúra tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docense, a Milton Friedman Egyetem oktatója, A világháló metaforái (Osiris, 2013), az Online (Wolters Kluwer, 2018) és A digitális pedagógia elmélete (Akadémiai Kiadó) könyvek szerzője. Eddig több mint 60 előadást tartott magyarországi és külföldi konferenciákon, pedagógus-, szakmai és vállalati továbbképzéseken. Országos tévé- és rádiócsatornák, napi- és hetilapok állandó szakmai szakértője.
– Mekkora a hatásuk a politikai, gazdasági, általában a társadalmi életre a közösségimédia-platformoknak, s az ezeket működtető technológiai vállalatoknak?
– Egyre nagyobb. Mondok egy példát: nem csupán a híreket szerezzük be a közösségi médiából, de a kereskedelem és a marketing világát is átalakítja ez az ökoszisztéma.
Nem lepődnék meg, ha ezek a platformok egészségügyi magánszolgáltatásokat is elkezdenének kínálni, ráadásul személyre szabva árulnák a digitálisan kalibrált egészséget.
– Az egyébként teljesen érthető anyagi haszonszerzési törekvéseken kívül állhatnak-e más érdekek is a világhírű techcégek mögött? Vagy ennek a kérdésnek a firtatása már az összeesküvés-elméletek irányába visz?
– Az Egyesült Államokban az IT-cégek alapvetően a demokrata párti politikát támogatják. Úgy gondolom, hogy addig, amíg a részvényesek elégedettek a befektetésükkel, addig a cégek követhetik ezt a politikát. Ha csökken a részvények értéke, akkor kénytelenek lesznek korrigálni a beavatkozás mértékén.
– Mit jósol, tíz év múlva hol tart a közösségi média?
– A személyre szabott tartalom és szolgáltatások olyan mértékben beépülnek majd az életünkbe, hogy jelentős befolyást gyakorolnak majd ránk. A mesterségesintelligencia-fejlesztések jobb esetben megjósolják a viselkedésünket, rosszabb esetben manipulálják. Érdemes megnézni a Netflixen a Társadalmi dilemma című dokumentumfilmet, és képet kapunk a jelenről. A jövő azonban annyiban múlik rajtunk, hogy egyre inkább tudatos felhasználókká kell válnunk. A technológia szolgáljon minket, és ne fordítva. Legyünk kritikusak az online médiában elérhető információkkal szemben.
Floridai törvényjavaslat a techóriások ellen
Florida republikánus kormányzója törvényjavaslatot dolgozott ki a techóriások megregulázására. Ron DeSantis érvelése szerint erre azért van szükség, mert a Szilícium-völgyi vállalatok eleve diszkriminatívak a konzervatív nézetekkel szemben. DeSantis, Florida állam republikánus párti kormányzója törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy megbüntessék azokat a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatokat, amelyek felfüggesztik a délkeleti tagállam valamely politikusának felhasználói fiókját. A techóriásokat napi százezer dollár pénzbírság sújtaná mindaddig, amíg vissza nem állítanák a letiltott személy jogosultságát a felülethez– idézte a Magyar Nemzet a Newsweek beszámolóját. – Az üzenet nyilvánvaló: a technológiai vállalatoknak ki kell maradniuk a floridai választásokból– nyomatékosította DeSantis. A javaslat alapján a technológiai vállalatoknak engedélyezniük kell, hogy a floridai polgárok kiválasszák azokat az algoritmusokat, amelyek vagy elnyomják, vagy befolyásolják a megjelenő tartalmat. A törvény továbbá azt is lehetővé tenné, hogy a közösségi médiát használók pert indíthassanak, ha úgy látják, hogy a vállalatok megszegték a szabályozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!