Fotó: Krónika
A nemzetállamok ráébredtek, hogy globális médiapiaci szereplők képessé váltak beavatkozni a választási folyamataikba is – állapította meg a Krónikának Szűts Zoltán médiakutató, hozzátéve: a jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. A magyarországi szakértő szerint kritikusaknak kell lennünk az online médiában elérhető információkkal szemben.
2021. február 09., 14:542021. február 09., 14:54
2021. február 09., 14:552021. február 09., 14:55
– Az amerikai történések, Donald Trump letiltása a közösségi oldalakról a közösségi médiát működtetők offenzívájának kezdete, avagy épp fordítva: egy olyan „vörös vonal” átlépése, amely a Facebook, Twitter és társaik törvények általi szabályozásának kiindulópontja?
– Az elmúlt évtized a média újrafelosztásáról, pontosabban újragyarmatosításáról szólt. A hagyományos média visszaszorult, az online erősödött meg, ezen belül is a közösségi média. A különböző platformok, élen a Facebookkal és Twitterrel annyira hatalmasok lettek, hogy úgy érezték, eljött az ideje a világ legnagyobb hatalmával bíró emberének, Donald Trumpnak az üzeneteit törölni. Akik a hidegháború idején már éltek, a tudományos fantasztikum területéhez sorolják ezt a lépést.
– Az ausztrál kormány egy médiapiacot szabályozó kódexet vezet be, egyebek mellett rákényszerítené a Facebookot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumoknak a tartalmaik után. Lengyelországban az alkotmányellenes cenzúrával élő közösségimédia-platformok büntetését tervezik. További államok, de az Európai Unió is szabályozásra készül. Mi várható?
– Az EU szabályozási képessége, de szándéka is ezen a téren nem túl jelentős. A nemzetállamok azonban felmérték, hogy a Facebook állammá vált az államban. A jövőben a konzervatív kormányok által vezetett országokban a törvényi szabályozások sora indul majd meg. Félreértés ne essék, én magam is aktív Facebook-felhasználó vagyok, és fontos, sőt hasznos kapcsolattartási platformnak tartom.
Fotó: Pixabay.com
– Egyfajta médiaháborúba torkollhat a közösségi platformok, illetve a véleményszabadság határairól szóló vita?
– Könnyen előfordulhat, de itt egy olyan háborúról beszélhetünk, melyben a nemzetállamok állnak az egyik, és a nagy, multinacionális technológiai cégek a másik oldalon. Ne felejtsük el azonban, hogy a platformok legnagyobb értéke a felhasználók saját tartalma és figyelme, tehát a felhasználók is egy frakciót jelenthetnek ebben a háborúban, ha nagyobb csoportjuk úgy érzi, az ő véleményüket kiszűrik, eredményeket érhetnek el, amennyiben nyomást gyakorolnak a platform üzemeltetőjére.
Szűts Zoltán
A vajdasági Nagybecskereken született 1976-ban, az online média és digitális pedagógia kutatója és szakértője. Az Eszterházy Károly Egyetem digitális kultúra tanszékének vezetője, habilitált egyetemi docense, a Milton Friedman Egyetem oktatója, A világháló metaforái (Osiris, 2013), az Online (Wolters Kluwer, 2018) és A digitális pedagógia elmélete (Akadémiai Kiadó) könyvek szerzője. Eddig több mint 60 előadást tartott magyarországi és külföldi konferenciákon, pedagógus-, szakmai és vállalati továbbképzéseken. Országos tévé- és rádiócsatornák, napi- és hetilapok állandó szakmai szakértője.
– Mekkora a hatásuk a politikai, gazdasági, általában a társadalmi életre a közösségimédia-platformoknak, s az ezeket működtető technológiai vállalatoknak?
– Egyre nagyobb. Mondok egy példát: nem csupán a híreket szerezzük be a közösségi médiából, de a kereskedelem és a marketing világát is átalakítja ez az ökoszisztéma.
Nem lepődnék meg, ha ezek a platformok egészségügyi magánszolgáltatásokat is elkezdenének kínálni, ráadásul személyre szabva árulnák a digitálisan kalibrált egészséget.
– Az egyébként teljesen érthető anyagi haszonszerzési törekvéseken kívül állhatnak-e más érdekek is a világhírű techcégek mögött? Vagy ennek a kérdésnek a firtatása már az összeesküvés-elméletek irányába visz?
– Az Egyesült Államokban az IT-cégek alapvetően a demokrata párti politikát támogatják. Úgy gondolom, hogy addig, amíg a részvényesek elégedettek a befektetésükkel, addig a cégek követhetik ezt a politikát. Ha csökken a részvények értéke, akkor kénytelenek lesznek korrigálni a beavatkozás mértékén.
– Mit jósol, tíz év múlva hol tart a közösségi média?
– A személyre szabott tartalom és szolgáltatások olyan mértékben beépülnek majd az életünkbe, hogy jelentős befolyást gyakorolnak majd ránk. A mesterségesintelligencia-fejlesztések jobb esetben megjósolják a viselkedésünket, rosszabb esetben manipulálják. Érdemes megnézni a Netflixen a Társadalmi dilemma című dokumentumfilmet, és képet kapunk a jelenről. A jövő azonban annyiban múlik rajtunk, hogy egyre inkább tudatos felhasználókká kell válnunk. A technológia szolgáljon minket, és ne fordítva. Legyünk kritikusak az online médiában elérhető információkkal szemben.
Floridai törvényjavaslat a techóriások ellen
Florida republikánus kormányzója törvényjavaslatot dolgozott ki a techóriások megregulázására. Ron DeSantis érvelése szerint erre azért van szükség, mert a Szilícium-völgyi vállalatok eleve diszkriminatívak a konzervatív nézetekkel szemben. DeSantis, Florida állam republikánus párti kormányzója törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy megbüntessék azokat a közösségi médiaplatformokat üzemeltető vállalatokat, amelyek felfüggesztik a délkeleti tagállam valamely politikusának felhasználói fiókját. A techóriásokat napi százezer dollár pénzbírság sújtaná mindaddig, amíg vissza nem állítanák a letiltott személy jogosultságát a felülethez– idézte a Magyar Nemzet a Newsweek beszámolóját. – Az üzenet nyilvánvaló: a technológiai vállalatoknak ki kell maradniuk a floridai választásokból– nyomatékosította DeSantis. A javaslat alapján a technológiai vállalatoknak engedélyezniük kell, hogy a floridai polgárok kiválasszák azokat az algoritmusokat, amelyek vagy elnyomják, vagy befolyásolják a megjelenő tartalmat. A törvény továbbá azt is lehetővé tenné, hogy a közösségi médiát használók pert indíthassanak, ha úgy látják, hogy a vállalatok megszegték a szabályozást.
Panelbeszélgetést szervez Kolozsváron a Valláskutató Intézet az egyházak szervezési gondjairól, a közösségépítők előtt álló kihívásokról, a digitális gyülekezetek témájáról.
Az Arad megyei törvényszék elrendelte 11 személy előzetes letartóztatását és két személy házi őrizetbe helyezését kábítószer-kereskedelem gyanúja miatt.
Előzetes letartóztatásba helyezte szerdán este a legfelsőbb bíróság a három évvel ezelőtti aradi robbantás során megölt üzletember, Ioan Crișan lányát, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő adott megbízást a merénylet elkövetésére.
A Magyarok Kenyere a Jövőért ösztöndíjprogramban 25 felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és anyaországi fiatal agrárszakembert díjaztak.
Hosszas „titkolózás” után végre kiderült, milyen díjszabásokkal működtethetik majd Kolozsvár első Park and Ride (parkolj és utazz) típusú, azaz P+R parkolóját.
A Máramaros megyei hegyimentő szolgálat (Salvamont) munkatársai szerda hajnalban megtaláltak a Máramarosi-havasokban egy ukrán állampolgárt, aki öt napot töltött a hegyekben a Romániába jutása után.
Temesvárnak új megközelítést kell alkalmaznia, a stratégiai autonómiát – jelentette ki kedd esti eskütételén Dominic Fritz újraválasztott polgármester.
Egy 40 MW teljesítményű napelemparkot helyeztek üzembe az Aradtól tíz kilométerre északkeletre fekvő Újpanád községben. A beruházó osztrák tőkéjű vállalat két másik Arad megyei településen tervez hasonló, zöldenergiát termelő telepet létesíteni.
A hideg beállta óta először volt szükség hóeltakarítási munkálatokra Hargitafürdőn és a Bucsin-tetőn, miután a térségben kedd este havazni kezdett.
Hamis riasztásért 2000 lejre bírságoltak egy Maros megyei nőt, mert a 112-es segélyhívó számon valótlan bejelentést tett a hatóságoknak arról, hogy egy férfi fejszével fenyegeti.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!