Le a mélybe: Erdély egyik legnépszerűbb látványossága, a tordai sóbánya
Fotó: Facebook/Salina Turda
Panorámafelvonók, függősétányok, mesterséges folyó a föld mélyén: ilyen és ehhez hasonló látványosságokat vonultathat fel nemsokára Erdélyben a tordai sóbánya József-tárnája, amelyet mintegy 25 millió eurós beruházás nyomán szeretnének megnyitni a turisták előtt. A Kolozs megyei város polgármestere szerint jövőre nekifoghatnak a bővítési munkálatoknak, amelyek eredményeként jócskán egymillió fölé tornászhatják az éves vendégszámot Erdély népszerű idegenforgalmi célpontjában.
2024. szeptember 21., 19:322024. szeptember 21., 19:32
Mintegy 10 ezer négyzetméternyi új bejárható terület teheti még vonzóbbá a turisták körében a tordai sóbányát, ha sikerül megnyitni a látogatók előtt a József-tárnát. Amelyben természetesen számos vendégcsalogató szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget képzelnek el Kolozs megye, Erdély és egész Románia egyik legnépszerűbb idegenforgalmi célpontjának működtetői.
A József-tárna látványterve: még vonzóbbá válhat Erdély idegenforgalmi célpontja
Fotó: Torda polgármesteri hivatala/látványterv
Cristian Matei polgármester tájékoztatása szerint a turizmuspörgető projekt révén öt panorámafelvonó épülhet meg, melyek egy időben 60 személyt szállíthatnak le és fel az új tárnában. A tervek szerint többek között felfüggesztett járdákat, sétányokat is kiépítenek, a vájatot mesterséges folyó szeli majd át.
– nyilatkozta az elöljáró. Aki szerint a projekt túl van az előzetes műszaki és finanszírozási elemzéseken, jöhetnek az előszerződés-kötések.
Ha minden jól megy, jövőre elkezdődhetnek a munkálatok, melyek két évet vehetnek igénybe a Matei által a világ leglátványosabb föld alatti helyszínének nevezett bányában. Amelynek harang formájú, 115 méter mélységű József-tárnája – mely jelenleg csak a felső sóerkélyekről tekinthető meg – a fő sólelő forrása volt 1740 és 1900 között.
Tordán úgy tartják, hogy már a római időkben sókitermelés zajlott a térségben – bár erre nincsenek konkrét bizonyítékok, erre utalhat a város melletti fennsíkon található, régóta „római bányának” hívott terület elnevezése. Az első írásos említés 1065-ből származik, egy apátság alapítóleveléből.
Erdély egyik legfontosabb sókitermelő helye „újragondolva”
Fotó: Torda polgármesteri hivatala/látványterv
Amint a tordai sóbánya honlapján magyarul is olvasható leírásból kiderül,
Viszont 1840-től kezdve a kedvezőtlenebb társadalmi és gazdasági körülmények miatt a tordai sóbánya sókitermelését csökkentették, a sókitermelési tevékenységek koordinálását a marosújvári sóbánya vette át.
Az első világháború után a sóhasználat állami monopóliummá vált. Ez – a kitermelés csökkentésével együtt – oda vezetett, hogy 1932-ben beszüntették a tordai sóbánya bányászati tevékenységét. A második világháborúban a város lakossága légi támadások esetén menedékként használta, majd 1950-től kezdődően sajtraktárként is szolgált.
melynek kétharmadát – csaknem 6 millió eurót – az Európai Unió állta a gyógykezelési célokat is szolgáló létesítményben.
Az Erdélybe látogató turisták egyik kedvence a tordai sóbánya
Fotó: Facebook/Salina Turda
Az igazi turistalátványossággá alakított sóbánya bejárható helyiségei közül az 1870-ben átadott Ferenc József-galéria 917 méter hosszúságú, a bejárattól a mélységbe vezet. Az egyik leglenyűgözőbb helyszín a Rudolf-tárna, az utolsó hely a bányában, ahol még sót termeltek ki Tordán. Kupolája 42 méter mély, 50 méter széles és 80 méter hosszú, 172 lépcső vezet le a bányafenékig. 13 emeletet kell lemenni, minden pihenőhídnál a falon meg van jelölve az az év, amikor az adott szintet kitermelték.
Itt szórakoztató tevékenységek széles kínálata várja a látogatókat 120 méterrel a föld alatt: egy nagy amfiteátrum, sportpálya, miközben bowling, minigolf, biliárd, asztalitenisz is játszható, a gyermekeket pedig csúszdákkal felszerelt játszótér és mini kosárlabdapálya várja.
Erdély számos látványossága között kiemelkedő helyet foglal el a tordai sóbánya
Fotó: Facebook/Salina Turda
A Rudolf-tárnából a Mária Terézia-tárna felé lehet leereszkedni. Itt zajlott a legrégebbi bányászati munka az egész jelenlegi tordai sóbányában, a sót 1690–1880 között termelték ki innen. Itt sóvízesés, egy körbecsónakázható föld alatti tó, cseppkövek és sóvirágok is láthatók.
A föld alatti tó egyedülálló látnivaló, helyenként akár 6 méter mély is lehet, a terem alapterületének körülbelül a 80%-át foglalja el. Itt a legtisztább a levegő. Mindezek mellett egy 1881-ben épített kiemelő szerkezet is megtekinthető egy nyolcszögletű teremben, de szintén felkereshető a Névsorolvasás-terem és a Gazdagok lépcsője is. A Gizella-tárna és a Ferenc József-galéria között egybenyitottak kamrákat, amelyeknek köszönhetően gyógykezelési célokat szolgáló helyiségeket alakítottak ki.
Nemcsak Erdély szintjén, hanem a világon is egyedülálló lehet a föld alatti óriáskerék
Fotó: Facebook/Salina Turda
A helyi hatóságok által az UNESCO világörökségi listájára ajánlott sóbányát wellness és spa szolgáltatásokat nyújtó gyógy- és szabadidőközpont, tanmedence és strand is vonzóbbá teszi. A sóbányába hétfő és péntek között jelenleg 50, hétvégén 60 lejbe kerül egy felnőttjegy, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 30 lej.
a nem megyeszékhelyként szolgáló városok között országos szinten éllovas a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EU-pályázati ciklusban kapott pénzek tekintetében. Torda mintegy 75 millió eurót hívott le, amely a helyi és bukaresti önrésszel, kötelező társfinanszírozásokkal kiegészülve 100 millió eurós beruházást jelentett az elmúlt 10 évben a Kolozs megyei városnak.
A legtöbb európai uniós pénzt lehívó kisebb romániai városok top 5-ös rangsorában négy erdélyi település található, azaz nemcsak a megyeszékhelyek „húzzák” felfelé a régiót a fejlődés útján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött kígyózó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével.
A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.
A digitalizáció nem növeli az autóipari vállalatok nyereségét, de jelentősen javítja az eszközhasználat hatékonyságát – állapítja meg a BBTE és partnerei kutatása, amely a világ legnagyobb autógyártóinak pénzügyi adatait elemezte.
Szomorú vasárnapjuk volt a Marost „dézsmáló” orvhalászoknak: az aradi ügyészség vezetésével a rendőrség lecsapott rájuk. A házkutatások nyomán elkobozták az illegálisan fogott halakat és az orvhalászathoz használt eszközöket.
Alap- és mesterképzésen összesen mintegy 1500 helyre várják a felvételire jelentkezőket július elsejétől a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE), alapképzésen 34, magiszteri képzésen 13 szak indul.
Az előrendezvényekkel együtt kilenc nap, változatos program, nagyjából száz esemény, mintegy 40–50 ezer résztvevő – vonták meg a szervezők a június 23–29. között „Mindenki fesztiválja” mottóval lezajlott, 13. Szent László Napok mérlegét.
Több mint 2 100 személyt igazoltattak és 1 549 gépjárművezetőt ellenőriztek alkohol- vagy drogfogyasztás szempontjából az elmúlt hétvégén a Bihar megyei rendőrök.
Viharkárok miatt hónapokig lezárva volt, most azonban ismét teljes hosszában bejárható a Meleg-Szamos forrásvidékének körútja (Circuitul Someșului Cald), az Erdélyi-szigethegység egyik leglátványosabb hegyi útvonala.
Megalakult a kincses városban a FREE HPV CITY koalíció a Kolozsvári Ifjúsági Federeció (FTC) kezdeményezésére, melyhez a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (Kifor) is csatlakozott.
Nem fejeződnek be Parajdon a sürgős munkálatok a július 1-jei határidőig – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a gazdasági miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!