Fotó: Bíró Blanka
A metszés, nyírás, alakítgatás tipikus tavaszi munkálat, amelynek végrehajtása a gyümölcsfák esetében nagyon fontos, de más fás szárú növények, mint a gyümölcstermő bokrok és díszcserjék is igénylik.
2017. április 02., 12:472017. április 02., 12:47
A díszcserjék metszése valamivel egyszerűbb munkálat, mint a gyümölcsfáké, hiszen a növények sem olyan méretesek, a levágásra kerülő részek sem nagyok, és a művelet sokkal kevesebb tapasztalatot igényel. A metszés céljai nagy vonalakban megegyeznek a gyümölcsfa metszésével: egészséges, jól fejlődő, mutatós, betegségektől és kártevőktől mentes növényeket szeretnénk mindkét esetben. A gyümölcsfák virágzásuk idején dísznövényei is a kertünknek, de amíg ezek esetében fontos fenntartani az egészséges egyensúlyt a virágzás és növekedés között a metszés segítségével, addig a díszcserjék esetében a mutatós forma és a bőséges virágzás az, amit el akarunk érni.
Csak alakítsunk a formájukon
A díszcserjéket három nagy csoportba oszthatjuk, és a metszésük megfelelő idejét az határozza meg, hogy melyik típusba tartoznak. Az első csoportba a kora tavasszal és nyár elején virágzó cserjék tartoznak. Ezeknek a növényeknek a virágrügyei azokon a hajtásokon vannak, amelyek az elmúlt esztendő nyarán fejlődtek ki. Ilyen dísznövény az aranycserje (Forsythia, helytelenül aranyeső), a japánbirs (Chaenomeles), borbolya (Berberis), boglárkacserje (Kerria), jezsámen (Philadelphus), gyöngyvirágcserje (Deutzia), a rózsalonc (Weigela), az orgona (Syringa).
Ezeket a növényeket nem szabad kora tavasszal megmetszeni. Kivághatjuk az elszáradt, beteg ágakat, vagy alakíthatunk kissé a formájukon, de egyébként ne metsszük őket. Azért ne, mert éppen azokat a vesszőket, ágakat vágnánk le, amelyeken a virágrügyek vannak. Viszont amint elvirágoztak, azonnal a kezünkbe vehetjük a metszőollót, és kivághatjuk az elvirágzott vesszőket, csökkenthetjük a bokor méretét, kedvünk szerint átalakíthatjuk a formáját. Ez a beavatkozás fiatalon tartja a növényt, mert új hajtások növesztésére serkenti, és ezáltal biztosítja a következő évi szép virágzást is.
El kell távolítani az elszáradt ágakat
A második csoportba azokat a díszcserjéket soroljuk, amelyek a nyár kezdetétől fogva virágoznak, és virágaik az idén növekedett hajtásokon vannak. Ebbe a csoportba tartoznak a következők: a nyári orgona (Budleja), a fás hortenzia (Hydrangea arborescens), a japán gyöngyvessző (Spiraea japonica), a mályvacserje (Hibiscus), a színes hajtásukért nevelt cserjék (som- és fűzfélék). Ezeket a cserjéket kora tavasszal, a nedvkeringés megindulása előtt kell megmetszeni. Ezek esetében is először az elszáradt, beteg vesszőktől és ágaktól kell megszabadítani a bokrokat, majd végrehajtani a virágzást serkentő és formaalakító metszést. Az előző évi vesszők teljesen levághatóak, vagy visszametszhetőek egészen az első pár rügyig.
A mályvacserje teljes visszavágása ugyan nem ajánlott, de a jó növekedési eréllyel rendelkező bokrokat bátran lehet ifjítani, régebbi ágakat a bokorból kivágni. A fás hortenziát kora tavasszal teljesen a talaj felszínéig le lehet vágni, a növény alvórügyeiből fejlődő erőteljes hajtások szépen fognak virágozni a nyár második felében. Bár virágzás szerint a rózsa is ebbe a csoportba tartozna, a rózsa metszése összetettebb, más szabályok alapján szokás végezni. A harmadik csoportba az örökzöld cserjék tartoznak, amelyeket főleg valamilyen szabályos vagy különleges formára szoktunk nyírni. Ilyen a puszpáng (Buxus) és többféle tűlevelű növény is. Ezeket nem is annyira metszeni, mint inkább nyírni kell, először nyár közepén, majd még egyszer ősszel.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.