Szabadtéri játék és a rövidlátás kialakulása

A kelet-ázsiai országokban mára szinte népbetegségnek számító rövidlátás több érintett ország kormányát, de az Egészségügyi Világszervezetet is aggasztja.

Megdöbbentő számok

Szingapúrban például a végzős diákok 90 százaléka kénytelen szemüveget viselni, de az iskolát éppen csak most kezdő (6-7 éves) korosztályban is 30 százalék a szemüveges gyerekek aránya – míg ausztrál társaiknak az érettségi körül is csak egyötöde, az óvodát befejezőknek 1–3 százaléka küzd ezzel a problémával. Mi lehet az oka mindennek? Ausztrál tudósok egy csoportja azt állítja, a jelentős különbség nem magyarázható sem etnikai, sem genetikai tényezőkkel – végeztek felmérést kínai gyerekek körében is, mely ugyanarra az eredményre vezetett –, és a közhiedelemmel ellentétben még csak a számítógép vagy a tévé képernyője előtt eltöltött idővel sem. A két csoport alanyai ugyanis közel azonos időtartamot töltöttek olvasással, számítógépes játékokkal vagy tévézéssel – ez a tény pedig felveti azt a kérdést is, mennyire állja meg a helyét, ha kizárólag a „villogó képernyőt” okoljuk rövidlátásunkért.

A napfény a titok?

Ian Morgan, az ausztrál Research Council’s Vision Center kutatócsoport vezetője elmondta, a két csoport közötti egyetlen jelentős eltérés a tanítási idő alatt a szabadban eltöltött órák számában jelentkezett. (Az ausztrál kutatást megelőzően hasonló következtetésre jutottak amerikai és indiai felmérések is.) Míg a szingapúri gyerekek átlagosan napi félórát játszottak kint, addig az ausztrál iskolákban a különböző foglalkozások, tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek alatt a fiatalok legalább napi két órát töltöttek a szabadban.

A rövidlátás az emberek többségénél gyerekkorban fejlődik ki, de napjainkban – a városi léttel járó, jellemzően zárt térben, irodában végzett munkák elszaporodásával – egyre több felnőttnél is megjelenik. A kutatócsoport eredményei most azt jelzik, a rövidlátás megelőzhető, kialakulásának esélye legalább felére csökkenthető, ha gyermekkorban napi 2-3 órát töltünk erős napfényben. Ez a természetes fény ugyanis segít szabályozni a szem gyerekkori fejlődését: hatására fokozódik a szervezetben a dopamin termelődése, ez a kémiai anyag pedig jelentős szerepet játszik a szemgolyó eltorzulásának – így a rövidlátás kialakulásának – megelőzésében.