Sokat érhet egy mosoly

A kutatók szerint lehetséges, hogy a vidámság egyfajta pajzs a külvilág felé: „boldog állapotban” az agy másképp reagál a különböző ingerekre, és ezáltal a mindennapi élet apróbb kellemetlenségeinek és terheinek jelentőségét is kisebbíti. Így az emiatt kiváltott élettani reakciók sem válnak olyan súlyossá. Ennek a legfőbb oka az lehet, hogy a nevetés hatására fájdalomcsillapító hatást és örömérzetet okozó hormonok, úgynevezett endorfinok szabadulnak fel jelentősebb mennyiségben az agyban.

Aktív izommozgás
A nevetés során testünk és arcunk számos izma megfeszül, pulzusunk és vérnyomásunk jelentősen megemelkedik. Légzésünk is gyorsabbá válik, így szöveteink oxigén- és tápanyagellátása is fokozódik. Egy amerikai vizsgálat szerint az evezőgépen végzett 10 perces edzés hatására elért szívritmus-gyorsulás mindössze 1 percnyi kiadós kacagással elérhető. Biokémiai vizsgálatok igazolják továbbá, hogy a humorra fogékonyabb emberek szervezete ellenállóbb a különféle kórokozókkal szemben. A tartós stressz esetén nagyobb mennyiségben termelődő, az immunrendszer működését gátló hormonok fokozott lebontása és csökkent képződése révén ugyanis a sokat nevető emberek ellenállóbbak a vírusos és bakteriális fertőzésekkel szemben is.

Sok nevetéssel
az érszűkület ellen
A sok nevetés ereink állapotára is jó hatással van. Ennek bizonyítására egy amerikai vizsgálat részeként két videoklipet, egy humorosat, illetve egy felkavaró hangulatút játszottak le 20 egészséges önként jelentkező számára. Mindkét produkció megtekintése után megvizsgálták a résztvevők ereinek működését, különös tekintettel az ereket bélelő hámszövet, az úgynevezett endotélium állapotának alakulására. A vizsgálat eredményei szerint 20 esetből 16-ban a nyugtalanító film megtekintése után jelentősen – átlagosan 35 százalékkal – csökkent a véráramlás ezekben a szövetekben. A mulatságos, nevettető klip végén azonban a 20 vizsgált személyből 19 esetében tapasztalták az érfalakban áramló vér mennyiségének számottevő – átlagosan mintegy 20 százalékos – növekedését. Az ereket bélelő hámszövet megfelelő állapota alapvető fontosságú az érszűkület kialakulásának megelőzése szempontjából. Az érfal egészségének megőrzése, a vér normális áramlásának fenntartása nagy jelentőséggel bír a szív- és keringési betegségek megelőzésében.

Napi 15 perc vidámság, évi két kilogramm fogyás
Egy kutatási eredmény szerint napi 10–15 perc kacagás segítségével egy kis szelet csokinak megfelelő energiamennyiséget „dolgozhatunk le”. A Vanderbilt Egyetem munkatársai baráti párokat kértek fel a vizsgálathoz, és kettesével egy olyan szobában ültették le őket, amely dekorációját tekintve egy olcsó szállodai szobára emlékeztetett. (A helyiség valójában metabolikus kamra volt, amely több fiziológiai mérés elvégzésére is alkalmas.) Az érintetteknek természetesen nem mondták meg, hogy mi a vizsgálat valódi célja – a kutatók nem akarták, hogy alanyaik erőltessék a nevetést, mert az meghamisította volna eredményeiket. Csak annyit közöltek a résztvevőkkel, hogy a különféle videobejátszások megtekintése közben jelentkező érzelmi reakciókat vizsgálják. A metabolikus kamra a videobejátszások alatt mérte az alanyok által belélegzett oxigén és kilélegzett szén-dioxid mennyiségét – ebből lehet a legbiztosabban következtetni a felhasznált energia értékére. Ezenkívül vizsgálták az érintettek szívfrekvenciájának és vérnyomásának változását, valamint mikrofonnal fel is vették a nevetéseket. A résztvevőket felszólították, hogy ne beszéljenek, ne mozogjanak, csak dőljenek hátra kényelmesen, és nézzék a kisfilmeket. Először egy unalmas, angol tájképeket bemutató filmet vetítettek, ez alatt rögzítették a nyugalmi anyagcserére vonatkozó értékeket. Ezután öt – egyre viccesebb –, 10 perc hoszszúságú filmbejátszás következett, miközben szintén vizsgálták a fenti paramétereket. Kiderült, hogy nevetés közben az alanyok 20 százalékkal több kalóriát égettek el, mint az unalmas filmbejátszások közben. Összesítve a vizsgálat adatait elmondható, hogy napi 15 perc nevetés segítségével évente akár két kilogrammot is fogyhatunk.

Nevetésterápia a gyermekkórházakban
A nevetés, a vidámság pozitív hatásait használja ki a nevetésterápia, amely éppoly fontos része az ellátásnak, mint a testedzés vagy a megfelelő étrend. A gyógyító szakemberek ma már nagy jelentőséget tulajdonítanak külföldön a bohócdoktorok heti kórházi látogatásainak, hiszen a vidám vizit a beteg gyermekek gyógyulási esélyeit bizonyítottan javítja. A bohócdoktorok sokat segítenek a szülőknek, de több vizsgálat eredménye szerint az egészségügyi személyzet tagjainak is. Donna Koller és Camilla Gryski Torontóban gyűjtötte össze a kórházakban dolgozó bohócokra vonatkozó tudományos megfigyeléseket: az általában önkéntesen tevékenykedő, segítőkész emberek világszerte bejárnak a gyógyintézetekbe, és gyakran épp azokat a súlyos betegségben szenvedő gyermekeket igyekeznek fölvidítani, akik az elhúzódó kezelések miatt hosszú ideig haza sem mehetnek.
Koller és Gryski éppen ezeket a vitatható nézeteket igyekezett áttekinteni: New York egyik nagy gyermekkórházának speciálisan kiképzett bohócai ott-tartózkodhattak a szívkatéteres laboratóriumban, amikor a szívsebészek elvégezték azokat a fontos beavatkozásokat, melyekre a veleszületett szívhibával műtött gyermeknek szüksége volt a gyógyuláshoz. A gyermekek és szüleik is egyaránt úgy ítélték meg, hogy a bohóc jelenléte, valamint a kis beteg figyelmének játékos elterelése valóban sokat segített abban, hogy a beavatkozás gond nélkül megtörténhessen. A kutatók a szívkatéterezést végző orvosokat, továbbá a műtőben tartózkodó ápolókat is kikérdezték: a válaszokból kiderült, hogy az egészségügyi személyzet tagjai gyorsabban és eredményesebben dolgozhattak a bohócok beavatott asszisztensi segítségével, sőt az ő hangulatuk is sokat javult.

Agyunk is a nevetést részesíti előnyben
A nevetés pozitív hatásait bizonyítja az is, hogy agyunk is ezt a cselekvésformát részesíti előnyben, és inkább az ezzel összefüggő érzéseket tárolja a negatív élményekre adott válaszokkal szemben. Egy kísérlet résztvevőinek agyát mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták, miközben különböző zajokat játszottak le nekik. Ezek között volt nevetés, illetve egy tipikus vidám ünnepi összejövetel során rögzített hangok, valamint kellemetlen hangok is, mint például egy ember segélykiáltása vagy sírása. Minden zörej kiváltott valamilyen választ az agy azon területén, amely többek között az arcizmok mozgatásáért is felelős. A kutatók azt tapasztalták, hogy a nevetésre kétszer olyan erősen reagált az agy, mint a kellemetlen zörejekre. A kutatócsoport ebből azt a következtetést vonta le, hogy a pozitív érzelmek „fertőzőbbek”, mint a negatívak. A vizsgálatból kiderült, hogy a nevetési mechanizmus az agyban szinte automatikusan működik, az pedig ismert, hogy az emberek hajlamosak utánozni egymást: akik már régebb óta közeli kapcsolatban vannak valakivel, hajlamosak öntudatlanul a másikhoz illeszteni gyakran használt gesztusaikat, de akár még a szóhasználatukat is.

Az ősvicc – az evolúcióban is fontos
Az ember evolúciójával foglalkozó kutatók szerint a nevetés nagyjából hatmillió évvel ezelőtt alakulhatott ki elődeinknél. Viszonylag rövid ideje kutatják a nevetés evolúcióban betöltött szerepét, pedig ha az emberek (illetve őseik) már ennyi ideje nevetnek, akkor csaknem biztosra vehető, hogy a nevetés valamilyen módon segíthette a túlélést is. A tudósok szerint az emberi „ha-ha” őse a főemlősök „lihegése”, amelyet játék közben hallatnak, amikor egymást csiklandozzák vagy kergetőznek. A nevetés tehát sokkal ősibb és ösztönösebb reakció, mint korábban gondolták. Amikor a kutatók visszafejtették a nevetés evolúcióját, eljutottak az „őseredeti viccig”: az első olyan akcióig, amelynek célja a nevetés fizikai érintkezés nélkül való kiváltása. Ez az ősvicc, amely a főemlősök körében született meg, a tettetett csiklandozás volt: olyasmi, amit olykor a szülők is játszanak gyermekeikkel.