Az Aranykönyv díjas első kötet után újabb száz meghatározó ételt mutat be Borbás Marcsi A sűrűje 2. című új kötetében. A műsorvezető az elmúlt húsz év alatt 1500–2000 receptet gyűjtött össze a Kárpát-medence különböző részeiről, ezekből válogatta be kedvenceit az első és a most megjelent második kötetébe is.
2015. november 07., 22:352015. november 07., 22:35
„Sok szempont vezérel, amikor kiválasztom, mely receptek kerüljenek a könyvbe, de a legfontosabb az, hogy ne hagyjuk veszni hagyományainkat, és megmutassam, hogy a pizza helyett egészséges, változatos és hagyományos ízek is kerülhetnek az asztalra” – hangsúlyozta a szerző az MTI-nek.
A könyvben olyan változatos alapanyagokból mutat be recepteket a szerző, mint a bab, a paradicsom, a káposzta, a gersli vagy a kappan, de szerepelnek régóta közkedvelt hozzávalók is, mint a köles vagy akár a hajdina.
„A modern táplálkozás szerint is azok az egészséges ételek egy népcsoport számára, amelyek az ő élőhelyén megteremnek. Nekünk megannyi egészséges fűszernövényünk, hidegen sajtolt olajunk, zöldségünk és gyümölcsünk van és olyan egészséges húsaink, mint a galamb, a bárány, a jó minőségű marhahús. Nekünk ezt kellene preferálni” – véli a szerző.
Borbás Marcsi szerint az ősök nemcsak változatosan, hanem egészségesen is étkeztek, ezért a kötetben számos olyan régi praktika is szerepel, mint a cibere elkészítése, a savanyítás eljárása. „Régen teljesen természetes volt, hogy ciberével savanyítják az ételt, ami tulajdonképpen egy erjesztett dara. Ez a beleket, az emésztőrendszert is rendben tartotta” – tette hozzá.
A szerző feleleveníti az elfeledett ételek mellett az elfeledett vagy ma kevésbé népszerű alapanyagokat, bemutatja a belsőségek elkészítésének folyamatát, de olcsó és ízletes vacsorák készítéséhez is ad tippeket. A tavaly napvilágot látott első rész a megjelenést követően azonnal az eladási listák élére tört, és később az olvasók szavazatai alapján 2015 legjobb gasztrokönyvének választották.
Arról, hogy mi lehet ennek a titka, a szerző úgy vélte: „ebben a kötetben a 20 éves gyűjtőmunkám mellett a szívem-lelkem is benne van, a recepteket mind magam főztem. Talán az olvasók is érzik, hogy ez egy őszinte, személyes munka” – fogalmazott Borbás Marcsi.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
szóljon hozzá!