2009. május 08., 13:392009. május 08., 13:39
Az albertai Calgary Egyetem munkatársai 4866 munkavállaló adatait elemezték. A kanadai népegészségügyi felmérés keretében két alkalommal, 1994–1995-ben, majd 2000–2001-ben válaszoltak az emberek olyan kérdésekre is, hogy mennyire találják megterhelőnek, illetve stresszesnek a munkahelyüket.
A második felmérés után a kutatók négy csoportra osztották a válaszadókat: az elsőbe kerültek azok, akik mindkét időpontban kevés stresszhatással járó munkát végeztek, a másodikba azok, akik mindkét alkalommal nagyon stresszesnek ítélték állásukat, a harmadikba, akik esetében emelkedett a megterhelés, az utolsóba pedig azok, akiknél csökkent a munkaterhelés a vizsgált időszakban. A kutatók adatai szerint egy hónapos periódust alapul véve átlagosan az amerikai munkavállalók 4,4 százalékánál alakul ki súlyos depresszió.
A felmérésből kiderült, hogy a második csoportba tartozó, végig stresszel kísért állásban dolgozó munkavállalók 8 százalékának volt legalább egy depressziós időszaka a tanulmány ideje alatt, kétszer annyinak, mint az első csoport tagjainál. A csökkenő munkaterhelésű emberek körében 4,4 százalékos depressziós arányt találtak, míg az időközben stresszesebb munkát végzőknél 6,9 százalékot.
A végig nagy munkaterheléssel dolgozók között csak akkor nőtt a depresszió előfordulási aránya, ha kezdetben jónak vagy kiválónak minősítették egészségüket. Azok, akik már az első kérdőívnél is azt válaszolták, hogy egészségük rossz vagy csak elfogadható, nem lettek nagyobb arányban depressziósak. „Az utóbbiak valószínűleg beletörődtek abba, hogy rossz az egészségük, és ki vannak téve különböző, egészségüket veszélyeztető kockázati tényezőknek” – ad egyfajta magyarázatot az utóbbi megállapításra a kutatás vezetője.
Az, hogy valaki mennyire ítéli munkáját stresszesnek, gyakran változhat az idő múlásával. Ezért a kutatók azt tervezik, hogy rövidebb időközökben is elvégzik a felmérést. A kanadai kutatók tanulmánya az American Journal of Epidemiology című szaklap május 1-jei számában jelent meg.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.