2012. december 28., 14:352012. december 28., 14:35
Az évkezdő újévi szokások nálunk éppúgy, mint más népeknél főként abból a hiedelemből eredeztethetők, hogy a kezdő periódusokban – így az év elején – végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják későbbi megismétlődésüket. Ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeznek csupa kellemes dolgot sűríteni ezekbe a napokba: vidáman, bőséges lakomával, baráti társaságban várják az újévet, minden jót kívánnak egymásnak, és igyekeznek jósolni a „véletlen” jelekből.
A tudós Bod Péter a 18. században írja, hogy újévkor fokhagyma-kalendáriumból jósolják meg az év tizenkét hónapjának időjárását. Tizenkét cikk fokhagymára sót tesznek, mindenik egy hónapnak felel meg. Amelyik cikken reggelre nedves lesz a só, az a hónap is nedves lesz, sok eső vagy hó esik majd.
A jóslási szokások közé tartozik a szilveszteri ólomöntés, a lányok pedig mindenféle mágikus praktikával azt igyekeznek megtudni, ki lesz a férjük.
Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév elűzését szolgálja. Eredetmondák is fűződnek ehhez a szokáshoz, például Hajdúszoboszlón azt mesélték, hogy az évzáró lármázás a török háborúk idejére nyúlik vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket. Azóta is minden év utolsó estéjén hasonló zajkeltéssel búcsúznak az évtől.
Az évkezdő hiedelmek a táplálkozásra vonatkozó babonákhoz köthetők. Ilyen az, hogy az év első napján disznót kell enni, mert az a házba túrja a szerencsét, tilos viszont tyúkot enni, mert az a szerencsét kikaparja. Mágikus erejűnek tartják a jókívánságokat, köszöntőénekeket is, melyekkel házról házra járnak az üdvözlők. Ilyen jókívánságokat karácsony előestéjétől egészen vízkeresztig szokás volt mondani. Néhány ma is elhangzó újévi népi ének már a 16. századi énekeskönyvekben is szerepel. Általánosan elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövő évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de főleg teregetni (a teregetés ugyanis a kiterítésre, vagyis elhalálozásra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen jön majd vissza a házba, ráadásul egész évben minden kifelé tart majd onnan. Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk először a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nők épp ellenkezőleg. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgét vonják magukra. Az év első napján lencsét szokás enni, hogy sok pénz érkezzen a házhoz. Ehhez társult még az is, hogy az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét vagy gabonát tettek zsebre. Gyakran került ilyenkor az asztalra az újévi malac is, ami szerencsét túr a ház lakóinak. Aki halat evett, annak a farkánál kellett elkezdenie a fogyasztást, nehogy elússzon a szerencséje, ugyanakkor egyes vidékeken nagyon szívesen látták ilyenkor a kopoltyúst az asztalon, mert a pikkely sok pénzt jelentett. Úgy tartották, hogy újévkor érdemes rétessel „nyújtani” a gazdagságot. Ugyanakkor az a hiedelem is járta, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem faljuk fel az összes, szilveszterre készített ételt.
Az eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. 13 gombócból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírszeletet tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre. A férjhezmenetelről adtak hírt a malacok: a lányok kiszaladtak a disznóólhoz, megrúgták az ól falát, s ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új évben férjhez mennek. A vénlánycsúfolás is része volt az óesztendei szokáskörnek, a legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt, és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta viszsza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak. A népi időjósok szerint az északi szél hideg, a déli enyhe telet hoz. Ha szilveszter éjszakáján esik az eső, reggel pedig süt a nap, akkor nem lesz jó termés, de ha egyforma éjszaka és reggel az időjárás, akkor bő termés várható.
Újévkor a kemencében sült egész kenyér megszegése azt sugallta, hogy mindig lesz a családnak kenyere. A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollas pogácsát sütöttek: minden családtagnak szántak egy-egy pogácsát, amelybe tollat szúrtak, sütés közben a toll viselkedéséből következtettek az illető sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést. Ismert szokás volt a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek, és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. Régi szokás volt, hogy szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. Szintén babona, hogy az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Az év első napján nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük az előttünk álló évet. A patkó és a lóhere kultusza régi időkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják őket a betegségektől. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték a szerencsehozó tárgyat. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen.
A négylevelű lóhere védelmező szimbolikája abból adódik, hogy formája keresztre emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
Látogatottsági adatok