Füstmentes nap az egészségért

A mértéktartó dohányzás is káros az egészségre: napi öt szál cigaretta elszívása akár háromszorosára is növelheti a szívroham és a tüdőrák kialakulásának veszélyét.

„A dohányzás elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz, a tüdő-, gége-, szájüreg-, nyelőcső- és a hólyagrák kialakulásának egyik rizikófaktora lehet” – számolt be az Életmódnak Kozma Tünde, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem népegészségtan és menedzser szakos rezidens orvosa. A dohányzóknál gyakoriak az idült légúti betegségek és a fekélybetegségek. A rendszeres füstölgésnek a szemtünetekkel járó pajzsmirigybetegség kialakulásában és a kórfolyamat súlyosbításában is szerepe van. Ugyanakkor a dohányzás gyengíti az immunrendszert, kedvezőtlen hatással van a gondolkodásra. A szakemberek azt is kimutatták, hogy a dohányzóknál az egyes gyógyszerek hatékonysága mérsékeltebb, mint a nem dohányzók esetében. A cigarettázás okozhat még mozgásszervi betegségeket, ínygyulladást és fogágybetegséget, időskori vakságot, csontritkulást, a szervezet C-, B-1- és B-6-vitamin-tartalmának csökkenését, impotenciát, terhesség alatt a magzat károsodását, koraszülést, magzati elhalálozást. Az apa dohányzása a károsodott ondósejtek miatt növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát.

A füstös környezet a nem dohányzók egészségét is veszélyezteti. A dohányzó férjek nem dohányzó feleségei között gyakoribb a tüdőrákos megbetegedés, a környezeti cigarettafüst súlyosbítja a szívbetegek panaszait, növeli a szívinfarktus-halálozás kockázatát.

Dohányzásra késztető körülmények

Kozma Tünde szerint a gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek cigarettázni, ha mindkét szülő dohányos. A legfiatalabb dohányosokat ugyanakkor befolyásolják a barátok vagy az idősebb testvérek dohányzási szokásai. Azt is kimutatták, hogy a fiatalok a legtöbbet reklámozott terméket szívják, és a reklámok megerősítik a szokásokat. Egy, a középiskolások körében végzett tanulmány szerint a dohányosok 38 százaléka és a nem dohányzók 56 százaléka úgy gondolja, hogy a cigarettareklámok meglehetősen befolyásolják az embereket a cigarettázás elkezdésében. A reklámok azt a benyomást keltik, hogy a dohányzás társadalmilag elfogadott norma. A dohányipari cégek által támogatott sportok televíziós közvetítése ugyancsak fokozza a márkák ismertségét. Egy 1996-os felmérés kimutatta, hogy a 11–16 évesek kétharmada legalább egy cigarettareklámmal kapcsolatos sportot tud azonosítani.

Örökletes a káros szenvedély

A dohányzó gyerekek hajlamosabbak a köhögésre, mint a felnőttek, és nagyobb valószínűséggel kapnak mellkasi betegségeket, mint nem dohányzó társaik. Minél korábban kezdenek el cigarettázni a gyerekek, és minél inkább ragaszkodnak ehhez a szokáshoz, annál nagyobb a kockázata az idő előtti elhalálozásnak. A tinédzserkori dohányzás genetikai változásokat eredményez a tüdőkben, és mindörökre megnöveli a tüdőrák kockázatát, még akkor is, ha a dohányzó később leszokik. A gyerekek sokkal érzékenyebben reagálnak a passzív dohányzás hatásaira, és a dohányzó szülők gyermekeinek nyálában talált nikotinszint arra utal, hogy azokban a háztartásokban, ahol mindkét szülő dohányzik, a gyerekek annyi nikotint kapnak, mintha évente 80 cigarettát szívnának el. A légúti megbetegedések feltűnően gyakoribbak azoknál a csecsemőknél és gyerekeknél, akiknek egyik vagy mindkét szülője dohányzik. Azok a gyerekek, akiknek anyja a terhesség negyedik hónapját követően tíz vagy több cigarettát szív el naponta, szerényebb haladást érnek el az iskolában legalább 16 éves korukig.

Sokan unaloműzésből füstölnek

Dr. Ábrám Zoltán marosvásárhelyi orvos elmondta, hogy a dohányzás olyan függőséget okozhat, amely elvonási tüneteket okoz, ha a szervezet hosszabb ideig nem jut nikotinhoz. „A dohányzók többsége szeretne leszokni a cigarettáról, de nem tud. Sokszor megpróbálta, de feladta, mert úgy érezte, nem sikerül” – mondta az orvos, aki szerint sokan unaloműzésből dohányoznak. Az orvosi segítségén kívül alternatív megoldásokat is kell keresni. Aki szeretné abbahagyni a dohányzást, találjon olyan elfoglaltságot, amely pótolja azokat a mozdulatokat, amelyek a cigarettázással járnak. „Érdemes megpróbálni, mert ha apró lépésekkel is, de lehet eredményt elérni” – vélekedik az orvos.

Albert Ildikó csíkszeredai pszichológus szerint a cigarettásdobozokon feltüntetett elriasztó szándékú szövegek ellenére senki nem hagyja abba a dohányzást. A fekete betűs szöveg inkább tájékoztat, ezáltal „teljesíti a kötelességét”, de kevésbé riasztja el a dohányost. A cigarettázó tudja, hogy kárt okoz saját szervezetének. „A leszokás szoros összefüggésben áll a személyiségvonásokkal” – véli a pszichológus. Ezzel magyarázható, hogy egyes emberek képesek egyik napról a másikra abbahagyni a dohányzást, a többség viszont csak hosszabb-rövidebb ideig bírja nikotin nélkül, és annak ellenére, hogy több alkalommal is a leszokás mellett döntött, mégsem tudja ezt megvalósítani. „Aki egyik pillanatról a másikra lemond a cigarettáról, fegyelmezett, céltudatos, következetes az élet más területein is. Aki viszont csak próbálkozik, határidőket szab magának, fogadalmakat tesz, majd újra és újra visszaesik, az élet többi területén is ezt teszi. Ez jellemző a többségre” – állapította meg a szakember.

A. E.

Bevált a dohányzás korlátozása az Európai Unióban

Egyre kedveltebbek Európában a dohányzásmentes övezetek, még a dohányosok körében is. Az Európai Unió lakosainak 88 százaléka helyesli a dohányzási tilalmat a munkahelyen, a pályaudvarokon és a repülőtereken, az üzletekben és más nyilvános helyeken – derült ki az Unió országaiban legutóbb elvégzett felmérésből. „A legtöbb dohányos is egyetért dohányzásmentes éttermek, irodák létesítésével” – jelentette ki Strasbourgban Markos Kyprianou, az EU egészségügyi biztosa. A részleges dohányzási tilalmat támogatók száma egy év alatt két százalékkal nőtt az Unióban. Kyprianou szerint az arány még tovább nő majd, ha az emberek megismerik a dohányzásmentes helyek előnyeit. Írországban, amely az uniós országok közül elsőnek vezette be a dohányzási tilalmat a kocsmákban és az éttermekben, ma már az állampolgárok 95 százaléka helyesli a tiltást. Olaszországban, ahol sok helyen szintén tilos dohányozni, a megkérdezettek 90 százaléka támogatja a dohányzás betiltását éttermekben. Németországban ez az arány csak 74 százalék. Az EU egészségügyi biztosa segíteni akar a dohányosoknak abban, hogy leszokjanak szenvedélyükről. A tervek szerint e-mailen kapnak majd további ösztönző tanácsokat a május 31-i dohányzásellenes világnapon. Az elmúlt 12 hónapban majdnem minden harmadik dohányos megpróbált leszokni a dohányzásról. Közülük azonban csak minden ötödik próbált szakértői segítséget igénybe venni, minden negyedik nikotinszűrőt, vagy ahhoz hasonló „segítséget” vett igénybe. Tíz dohányosból azonban hét nem bírta két hónapnál tovább – derült ki a mintegy 25 ezer uniós állampolgár bevonásával elvégzett felmérésből. Sokak előtt még hosszú út áll: a görög dohányosok 12 százaléka naponta kettőnél több doboz, a német dohányosok 22, az osztrák dohányosok 36 százaléka naponta húsznál több cigarettát szív el. Ausztriában nagyon kevesen értenek egyet a dohányzási tilalmakkal. Az Európai Unió egészségügyi biztosságának adatai szerint évente 650 ezer emberéletet a dohányfogyasztás, 80 ezret pedig a passzív dohányzás követel az uniós országokban.