Esővízgyűjtés – takarékoskodás a kertben

Manapság nagyon sokat fizetünk a víz- és csatornahasználatért. A vízdíj azért olyan magas, mert a természetes vizeket bonyolult eljárásokkal tisztítják és szállítják a fogyasztókhoz. Ezek az eljárások pedig nemcsak bonyolultak, hanem erőforrás-igényesek, így környezetterhelők is. Tehát ha az esővíz begyűjtése révén ingyenvízhez jutunk, akkor a környezetünket tehermentesíthetjük. Egy modern háztartás akár napi 150 liter ivóvizet is elhasznál a legdrágább vezetékes vízből mosogatásra, főzésre, fürdésre, öntözésre, mosásra, WC-öblítésre.

Víz a tetőről és az ereszcsatorna alól

Európa egyes országaiban támogatják is az esővízgyűjtést, ezzel ösztönzik a lakosságot, hogy öntözésre, autómosásra, esetleg vécéöblítésre a takarékos, helyben nyert vízforrást használja. A kertépítésben egyre inkább bevett gyakorlat, hogy öntözőrendszerek telepítésekor föld alatti esővízgyűjtő tartályokat is beásnak a kert talajába. Az így raktározott vízzel öntözhető a pázsit és az úgynevezett mészérzékeny dísznövények is.

Az esővízgyűjtés legegyszerűbb módja a tetőről lefolyó víz elvezetése a megfelelő nagyságú tartályokba. Az így nyerhető vízmennyiség kiszámításához vegyük figyelembe, hogy 30–40 négyzetméternyi tetőfelületről átlagosan 1 köbméter víz gyűjthető össze havonta. A legegyszerűbb megoldás, ha egy hordót állítunk az ereszcsatorna alá. Ezzel az a baj, hogy nehéz a vizet kimerni belőle, nincs az öntözéshez szükséges víznyomás, ráadásul hamar elpiszkolódik, bealgásodik a víz. Ennél szakszerűbb módja az esővíz felfogásának, mikor acéltartályokat vagy a helyszínen kivitelezett vasbeton tartályokat építenek. Ezek hátránya, hogy gyakran idő előtt korrodálódnak, vagy nem zárnak kellőképpen.

Víztárolásra gyártott tartályok

A legmodernebb megoldás az edzett műanyagból, speciálisan víztárolásra gyártott tartályok földbe süllyesztése. A talajfelszín alá helyezett tartályok ugyan a mechanikai hatásoknak kevésbé állnak ellen, de kis odafigyeléssel akár életünk végéig kiszolgálhatnak bennünket. A műanyag tartály előnye, hogy könnyen telepíthető, mert kicsi a súlya, és jól szerelhető. Telepítéskor a kiásott gödör aljára homokágy kerül, majd a tartály köré vízelvezető réteg, és már rá is kapcsolható az esővízcsatornák gyűjtővezetéke. A tartályok összekapcsolhatók, ezért a nagy felhasználók igényeit is képesek kielégíteni. Vigyázni csak talajvizes területeken kell, ahol könnyű súlyának következtében előfordulhat, hogy felúszik a tartály.

Az esővízgyűjtésnek természetesen hátránya is van. Elég, ha megnézzük, hogy eső után néha milyen piszkosak lesznek az autók: ugyanis az esővíz sem mindig tiszta. A városi levegő szennyezettsége is könnyen átvándorol az esőcseppekbe, így gyakran a nitrogén- és kénvegyületek miatt savas kémhatású vagy éppen koromtartalmú az esővíz. A másik problémát a háztetőkön felhalmozódó szennyeződések (madárürülék, ereszbe hulló falevelek) okozzák. Érdemes tehát odafigyelni az esővíz használatára, profi technikát alkalmazni, esetleg szakértő véleményét kérni. A megtakarítás és a környezet tehermentesítése mindenképpen megéri az utánajárást.