Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év elsõ napjának szokásai összefonódtak. Közös céljuk eredendõen az, hogy a következõ évre egészséget, bõséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.
2013. december 27., 15:522013. december 27., 15:52
Az év kezdõ napja hosszú történeti fejlemény eredménye. Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdõ nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. Az évkezdõ újévi szokások nálunk, akárcsak más népeknél, abból a hitbõl fakadnak, hogy amit a kezdõ periódusokban – így az év elején – teszünk vagy cselekszünk, az analógiás alapon késõbb az év során megismétlõdik.
Ami az év elején történik, megismétlődik
Ezért az emberek, hogy egész évre biztosítsák a jó szerencsét, igyekeznek csupa kellemes dolgot cselekedni: vidáman, roskadozó asztal mellett, baráti társaságban lépnek az új évbe, minden jót kívánnak egymásnak.
E szándékos mágikus cselekedetek mellett igyekeznek jósolni a „véletlenbõl\" is. Már a 18. században megjegyzi Bod Péter, hogy újévkor fokhagyma-kalendáriumokat készítenek, melyekbõl az év tizenkét hónapjának idõjárására jósolnak. Például tizenkét gerezd fokhagymára sót tesznek, minden gerezd egy hónapnak felel meg. Amelyik gerezden reggelre vizet ereszt a só, az a hónap nedves lesz, sok esõ vagy hó esik majd.
Lárma, kolompolás
Közismert szokás az is, hogy az óévtõl hatalmas lárma, zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés õsi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév kiűzése vagy csak az általános ünnepi féktelenség. Az évkezdõ hiedelmek között elterjedtek a táplálkozáshoz kapcsolódó babonák. Például az, hogy disznót kell enni, mert az a házba túrja a szerencsét, tilos viszont tyúkot enni, mert a tyúk hátrafelé kapar, vagyis elkaparja a szerencsét.
Mágikus erejűnek tartják a jókívánságokat, köszöntõénekeket is, melyekkel házról házra jártak az üdvözlõk. Ilyen jókívánságokat minden télközépi ünnepen, karácsony elõestéjétõl egészen vízkeresztig mondhatnak. Néhány ma is használatos újévi népi ének már a 16. századi énekeskönyvekben is szerepelt.
Tilos kivinni a szemetet
Általánosan elfogadott hiedelem, hogy újév napján tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobjuk vele együtt jövõ évi szerencsénket is. Továbbá tilos mosni, de fõleg teregetni (az a kiterítésre, vagyis halálozásra utal), és nem jó bármit is kölcsönadni ilyenkor, mert nehezen kerül majd vissza a házba, ráadásul egész éven át minden kifelé megy majd onnan.
Január elsején nem mindegy, hogy kit engedünk elõször a lakásba: a férfiak szerencsét hoznak, a nõk épp ellenkezõleg. Székelyföldön például nõ nem mondhat jókívánságot – még telefonon sem – a ház népének. Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk elõször újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgét vonják magukra.
Jöjjön sok pénz a házhoz!
Az év elsõ napján lencsét volt szokás enni, hogy sok pénz érkezzen a házhoz. Ugyanezt a célt szolgálta, hogy az éjfél elkongatása után néhány szem lencsét tettek zsebre. Aki halra áhítozott, annak a farkánál kellett elkezdenie a fogyasztást, hogy nehogy elússzon a szerencséje, egyes vidékeken pedig a halpikkely sok pénz érkezését jelentette. A lencse és a malachús mellett érdemes sokféle rétessel „nyújtani\" a gazdagságot. Ugyanakkor azt is tartják, hogy nem szenvedünk hiányt az új évben, ha nem falunk fel minden szilveszterre készített ételt.
Ólomöntés, gombócfőzés
Az év végi szokások közül egyik legismertebb az ólomöntés volt, amikor a frissen öntött ólom formájából jósoltak a lányok a jövendõbelire vonatkozóan. Eladósorban lévõ lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfõzés. 13 gombócból tizenkettõbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcsíkot tettek a szóba jöhetõk nevével, és amelyik gombóc elõször feljött a víz tetejére, az rejtette a leendõ férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérõre.
Tilalmak
Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak.
Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, mert az hosszú távú egészséget ígért. Aki reggel a kútról elsõnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet\", és egész évben szerencsés volt.
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel küszködünk a következõ évben.
Szerencsehozó étkek: malac, lencse
Disznóhúsról már szóltunk, hogy a néphit szerint a disznó elõretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac amúgy is minden szempontból ígéretes esztendõt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek, elõkerül a rendkívül népszerű kocsonya.
A szerencsehozó szimbolika jellegzetes étele a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, elsõ étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. A patkó és a lóhere kultusza régi idõkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják õket a betegségektõl. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték a szerencsehozó tárgyat. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Szeretnéd, ha betörnének az otthonodba? Segítünk! Íme, tíz tipp, miként érheted el, hogy éppen a te ingatlanodra essen a választás – foglalja össze humorosan a magyar rendőrség honlapja, a Police.hu sok ember figyelmetlenségét és nemtörődömségét.
Egy erdei kamera rögzítette a nappal ritkán látható hiúzok szép példányát Suceava megyében. Az európai hiúzállomány legtöbb példánya ma Románia területén él.
Országos kampány keretében népszerűsítik Magyarországon a dinnyefogyasztást. Szakemberek szerint az egyre gyakoribb nyári kánikulai napok idején a görögdinnye a legjobb gyümölcs az elvesztett folyadék mellett az ásványi anyagok pótlására is.
Új kutatást végeztek Dániában, az eredmények szerint a szabadidős képernyőhasználat heti mindössze 3 órára való, drasztikus csökkentése jelentős mértékben javítja a gyermekek közérzetét, mentális egészségét, szociális képességeit.
A Civitas Alapítvány által működtetett Helyénvaló helyi bolt öt éve színesíti térségünk közösségének mindennapjait, hiszen a munkásságuknak köszönhetően rövid ellátási láncokból érkező, egészséges és minőségi alapanyag kerülhetnek családjaink asztalára.
Magas vérnyomást, ízületi fájdalmakat, asztmás betegeknél nehéz légzést, depresszióban szenvedőknél pedig visszaesést okozhat a gyors időjárás-változás. A Krónika által megkérdezett háziorvos szerint kiegészítő kezeléssel a tünetek megszűnnek.
szóljon hozzá!