Az öngyilkosság mint szövődmény

Minden kísérletet komolyan kell venni

Biró István szerint minden öngyilkossági kísérlet 50 százalékkal növeli egy következő próbálkozás valószínűségét, és mindegyik további növeli annak veszélyét, hogy a kísérlet halállal végződjön. Nincs válasz arra, hogy az öngyilkosságra való hajlamot a genetika vagy a környezeti tényezők okozzák, viszont jellemző a családi halmozódás, előfordul öt-hat befejezett öngyilkosság is egy családban. Minden öngyilkossági kísérletet nagyon komolyan kell venni, mert még akkor is bekövetkezhet a halál,  ha eredetileg nem az volt az elkövető szándéka, figyelmeztet a szakorvos.

Az öngyilkossági kísérlet balesetszerűen is végzetessé válhat, még akkor is, ha valaki csak figyelemfelkeltésnek szánta. Az öngyilkossági kísérletek mintegy 80–90 százaléka az intenzív terápiás osztályra, majd onnan az elmegyógyászatra kerül. Azt próbálják kideríteni, hogy a van-e pszichiátriai betegség az öngyilkossági kísérlet hátterében. Ha betegséget diagnosztizálnak, akkor gyógyszeres kezelést állítanak be, de minden esetben pszichológus is végzi az utógondozást, magyarázta a pszichiáter. Az öngyilkosságot elkövetők többsége elkeseredett tette előtt egy-két héttel céloz rá, hogy véget vetne az életének, nincs miért élnie, de ezt általában nem veszik komolyan. Nehéz megítélni, mikor valós a fenyegetettség, hiszen életében mindenki, gyakran csak mérgében vagy bánatában eljátszik az öngyilkosság gondolatával.

Az alkoholizmus is lehet kiváltó ok

Az öngyilkosság 60–70 százalékának a hátterében valamilyen pszichiátriai betegség áll. A súlyos depressziós betegek 15 százaléka meghal öngyilkosságban, még akkor is, ha már kezelés alatt áll. Valójában az öngyilkosság a depresszió visszafordíthatatlan szövődménye. Biró István szerint ezt nagyon fontos tudatosítani, mert az öngyilkosságot általában más halálnak tekintik, másként ítélik meg, mint egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatt bekövetkezett halált. Még a pszichiáter is nehezen tudja elfogadni, hogy az öngyilkosság valójában egy betegség szövődménye.

Mindig rá kell kérdezni a depressziós betegnél, hogy vannak-e öngyilkossági gondolatai, ha már kész terve van az elkövetésre, kiválasztotta a helyszínt, vagy beszerezte az eszközt, fokozott a veszély. A skizofrén betegek 10 százaléka vet véget életének, általában akkor, amikor átesett egy hallucinációs-téveszmés szakaszon, a tudata kitisztul, rájön, mi történt vele, és az alapbetegségére rátevődik egy következményes depreszszió. A harmadik leggyakoribb kiváltó ok az alkoholizmus. Az alkohol nemcsak az idegrendszerre van romboló hatással, hanem a beteg társadalmi helyzetére is, ha az alkoholista elveszíti a munkahelyét, a családját, alkoholos mámorban megteheti a végzetes lépést.

A férfiak befejezik, a nők inkább megpróbálják

Biró István elmondta, a befejezett öngyilkosságok az idősebb, vidéki, egyedülálló férfiak körében gyakoribbak, míg az öngyilkossági kísérletek a fiatal, valamilyen veszteséget, például szerelmi bánatot megélt nők körében. A befejezett öngyilkosságot elkövetők között háromszor több a férfi, míg az öngyilkossági kísérletet elkövetők körében háromszor több a nő. A módszerek is ugyanígy elkülöníthetők, a befejezett öngyilkosságok esetében gyakoribbak a drasztikus módszerek, az elkövető leugrik az emeletről, vonat elé veti vagy felakasztja magát, felvágja az ereit, erős vegyszert vesz be, vagy a lőfegyvert választja. A kísérletek többségét viszont gyógyszerrel követik el. Gyakori kiváltó ok a válás, a házastárs halála, a munkanélküliség, az anyagi gondok.

Magyarok az élen

Magyarország évekig  élen járt az öngyilkossági statisztikában, viszont az elmúlt években a komoly megelőző programoknak köszönhetően az öngyilkosságok száma csökkent. Ez viszont nem mondható el a romániai magyarlakta megyékről. Kovászna megyében évi 30–35 százezrelék az öngyilkossági ráta, vagyis százezer lakosra jut 30–35 öngyilkos, míg az országos átlag 15 százezerelék körül van. A környezeti hatások szerepét bizonyítja, hogy a Kovászna megyei románok körében is magasabb az öngyilkosságot elkövetők száma, mint az ország más megyéiben, a háromszéki románság öngyilkossági mutatója is eléri az évi 20 százezreléket, hívta fel a figyelmet a pszichiáter. A magyarok körében gyakrabban elkövetett öngyilkosságra több magyarázata van.

„Egyik lehetséges ok a magyarság ázsiai eredete, hiszen a Távol-Keleten ma is más  az öngyilkosság megítélése, kultúrája, elég ha csak a japán harakirire vagy a kamikázékra gondolunk. A magyarok indulatosabbak is, mint más európai nemzetek, viszont az agressziót a szigorú társadalmi szabályok és következmények miatt az egyén inkább önmaga ellen fordítja. Azonkívül nagy szerepe lehet a mintának is, a tudatalattiba beivódik az öngyilkosság, mint egyik lehetséges megoldás” – fejtette ki a pszichiáter.