Ezen a hétvégén lezárul a karácsonyi ünnepkör.
Szombaton ünnepli a nyugati kereszténység Vízkereszt napját, január 6-a egyben a három királyok (napkeleti bölcsek) ünnepe. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög-latin Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt a víz megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia legjellegzetesebb és legszínesebb jelentése a három királyok (a napkeleti bölcsek) érkezése. Õk Máté evangéliuma szerint a betlehemi csillagtól vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának.
Először Jeruzsálemben keresték, majd Heródes király Betlehembe utasította őket; itt meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. Régi hagyomány szerint a mágusok hárman voltak, a VIII. században élt Beda (Venerabilis) nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – vagyis Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A vízkereszt második evangéliumi története szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz. Ott Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkereszteltetésének emlékére keleten ezen a napon megáldották a vizeket, főleg a Jordánt és a Nílust. Az ünnep harmadik evangéliumi jelenete: Jézus a kánai menyegzőn elfogyott bor pótlására, édesanyja kérésére, első csodatételként a vizet borrá változtatta. A házszentelés szertartása arra emlékeztet, hogy Jézus a jelenlétével megszentelte a kánai házat. Krisztus keresztségének emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel, innen az ünnep elnevezése. Vízkereszt környékén keresik fel a katolikus papok a hívek otthonát, hogy megszenteljék azokat: a szentelést vízzel végzik, majd a pap az ajtófélfára írja a három király nevének kezdőbetűjét – G. M. B. – és az évszámot. A nyugati keresztény egyházi évben vízkereszt napjától a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdáig tart a farsangi időszak.
KERET
Az ortodox püspök keresztet dob a vízbe
A román ortodox egyház hagyományai szerint vízkeresztkor megszentelik a folyókat és a tengert is, jelentősebb szertartásra a tomisi és al-dunai egyházmegyékben kerül sor: előbbiben a Fekete-tenger vizét, utóbbiban a Dunát szentelik meg. Az ünnepi szertartás része, hogy a püspök több keresztet dob a vízbe, amelyekért vállalkozó szellemű fiatalok – ma már leginkább profi búvárok – beúsznak a tengerbe vagy a folyóba, és kihozzák őket. A fiatalokat az alacsony hőmérséklet sem riasztja vissza – igaz, a helyszínen orvos vizsgálja meg a jelentkezők fizikai alkalmasságát, mielőtt beúsznának a vízben zajló jégtáblák közé. Egy Prahova megyei faluban a lovaikat is megkereszteltetik az emberek vízkeresztkor, az ortodox mise után. Pietroºani falu lakói szerint az állatok egészségesek maradnak, ha a pópa szenteltvízzel megáldja őket.
Látogatottsági adatok