Világ ég és föld között

„A templomnak, ahol a Krisztus misztikus testét alkotó gyülekezet úrvacsorát vesz, ég és föld között átalakult világnak kell lennie – szent mellkasnak –, amelyben olyan szív dobog, ami képes megváltani minket nyomorúságainktól, és a Megváltó által hozott egyetemes kereszténység szintjére emel” – hívta fel a figyelmet az épület szerepére a vasárnapi hálaadó istentiszteleten a tervezõ.

A 2350 lelkes gyülekezetben a kilencvenes évek elején fogant meg a templomépítés gondolata, mesélte lapunknak Bibza István lelkipásztor. 1993-ban sikerült megvásárolniuk a Donát út végén, a közszolgálati rádió épületével átellenben található 5340 négyzetméteres telket, amelybõl 2400 négyzetméter volt beépíthetõ. „Erre a területre álmodta meg Makovecz Imre a templomot, Müller Csaba kolozsvári építész pedig megrajzolta azt” – idézte fel a lelkipásztor, rámutatva, hogy a terv korántsem került akkora összegbe, mint ahogy azt sokan feltételezik. Mint mondta, 6 ezer dollárt fizettek érte, ami egy ilyen jellegû létesítmény esetében „elhanyagolható” összeg. A terv megvalósításához azonban évekig várniuk kellett, ugyanis – bár 1993 óta folyamatosan kérték – csupán 1998-ban kapták meg az építési engedélyt. A közel 500 ezer euróra becsült templomépítési költségekre hollandiai és németországi testvérgyülekezetek, alapítványok, illetve a helyi tanács és a kormány támogatásával szereztek pénzt. Bibza István szerint ez nehéz folyamat volt, hisz a külföldi támogatások idõvel elapadtak, így a helyi és állami költségvetésbõl kiutalt tételeknek köszönhetik, hogy befejezhették a templomot. Az utolsó simítások még hátravannak, a templombelsõben is van még tennivaló, és a térrendezés, a tûzcsapok, riasztóberendezés felszerelése, a különbözõ engedélyek beszerzése is ezután következik. A templom amúgy jó akusztikája révén hangversenyek tartására is alkalmas, míg a tanácsterem kiállításoknak, egyházi rendezvényeknek adhat helyet.

Az istenházán a világhírû építész más alkotásaihoz hasonlóan a magyarországi organikus építészet fõ jegyei fedezhetõk fel. Müller Csaba építész az épület jellegzetességeirõl lapunknak  kifejtette, a 300 férõhelyes templom sajátossága a centrális tér, amelyet a négy torony fog közre, és amelynek középpontjában a szószék áll. A természetes anyagokból, fõleg fenyõfából készült épület elemei élõ szervezetre emlékeztetnek, a tornyok például szemöldökszerû nyílásaikkal szellemi lényekhez hasonlítanak. Az épületbe négy egymás után következõ, egyre nagyobbodó székely kapun lép be az érkezõ, ezzel is mintegy alátámasztva azt a drámai pillanatot, hogy egy másik világba érkezünk. Makovecz Imre amúgy már tervezett egyházi épületeket Erdélyben: az õ alkotása a vargyasi református templom, a sepsiszentgyörgyi református ravatalozó és a csíkszeredai milleniumi római katolikus templom.