Új lap a közösségi hagyomány nagy könyvében – unitárius tervek az emlékkonferenciával ünnepelt jubileumi évben

„Minden bizonnyal mérföldkő lesz 2018. március 9-e a Magyar Unitárius Egyház történelmében, ezen a napon ugyanis Magyarország Országházában vehetett részt közel 500 ember azon az ünnepi konferencián, amellyel az erdélyi országgyűlés által 1568-ban kihirdetett vallásszabadság törvényének 450. évfordulóját ünnepeltük” – mondta el a Krónika megkeresésére Rácz Norbert Zsolt, a kolozsvár-belvárosi unitárius egyházközség lelkésze.

A jubileumi év kommunikációs koordinátorát annak kapcsán kérdeztük, hogy múlt pénteken a Magyar Unitárius Egyház az Országgyűlés hivatalával ünnepi konferenciát szervezett Budapesten az Országháza felsőházi üléstermében.

Vallásszabadság: a 450 éves tordai „ajándékról” és a türelem határairól az Országházban tartott konferencián

A másokkal, más kultúrákkal és vallásokkal szembeni türelem csak addig tarthat, amíg gyakorlása közben megőrizhetjük saját magunkat, közösségünket, kultúránkat és életformánkat – mondta Lázár János a vallásszabadságot kimondó 1568. évi tordai országgyűlés 450. évfordulója alkalmáb&am

Az eseményre, amely újabb kiemelkedő állomása volt az egész éven át zajló jubileumi rendezvénysorozatnak, 340-en érkeztek különböző erdélyi unitárius egyházközségekből, akik a magyarországi unitárius egyházkerület képviselőivel és rangos politikai-közéleti meghívottakkal közösen hallgatták meg az előadásokat.

– fogalmazott Rácz Norbert. Hozzátette, ezt bizonyára mindenki érezte, aki ott lehetett Budapesten Erdély és Magyarország unitárius közösségeinek képviseletében. „Én magam is – szervezőként, előadóként és résztvevőként egyaránt – tapasztaltam azt a hátborzongató érzést, amikor az idő sodrása méltóságteljessé lassul azért, hogy az ember átérezze súlyát” – mondta a koordinátor.

Az idei év kezdetén Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította, ami által az unitárius egyház az 1568. évi erdélyi országgyűlés vallásügyi törvényalkotását kívánja méltatni. A világon először ugyanis Tordán nyilvánította ki az országgyűlés a gyülekezetek szabad lelkészválasztásának jogát. A vallásszabadság évének mostani konferenciája tudatosítani kívánta Magyarország Országgyűlésének február 20-án elfogadott ünnepi törvényét: a parlament ugyanis méltatta erdélyi jogelődje 450 éves döntését, kinyilvánítva, hogy a vallásszabadság kihirdetése kiemelt nemzeti érték, január 13-a pedig a vallásszabadság napja.

A vallásszabadság napjává nyilvánította január 13-át az Országgyűlés

A vallásszabadság napjává nyilvánította kedden az Országgyűlés január 13-át, annak évfordulóját, amikor az erdélyi országgyűlés 1568-ban elfogadta a tordai vallásügyi törvényt.

A múlt heti budapesti rendezvényen Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója köszöntőbeszédében elmondta, hogy a február 20-án Torda szellemisége költözött be az Országházba. A tordai szellemi kincs 450 év után méltó helyére került, s fokozatosan közkinccsé válik. Horn Ildikó, az ELTE középkori és kora újkori magyar történeti tanszékének tanszékvezetője Az 1568. évi tordai országgyűlés vallásügyi határozatának jelentősége, eszmeisége és történelmi korviszonyai címmel tartott előadást. Kifejtette,

a vallási türelem elve az erdélyi fejedelmek hűségesküjének visszatérő mozzanata volt, s ezáltal bizonyítható, hogy ez eszme a korabeli erdélyi gondolkodás meghatározó, szerves részét képezte.

Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara egyháztörténelem tanszékének oktatója Az Unitárius Egyház a magyar nemzet, a művelődés és az oktatás szolgálatában címmel értekezett. Olyan személyiségek élettörténetén keresztül emelte ki az unitárius egyház közszolgálati szerepét, akiket méltatlanul feledett el az utókor, de akik közösségmegtartó és -építő szolgálatukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek.

Rácz Norbert Zsolt A vallásszabadság a tordai vallásügyi törvénytől a 21. századig című előadásában kifejtette, a szabad vallásválasztás eszméje hosszú történelmi fejlődésen ment át. Ebben a fejlődési folyamatban viszont minden kétséget kizáró módon az 1568-as tordai törvény korát megelőző mérföldkő. Czire Szabolcs, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Unitárius Kara bibliai tanszékének oktatója A magyar unitárius hitelvek sajátosságai című előadásában négy témát vázolva mutatta be az unitárius vallás alapvető hitelveit. Az egyetemi oktató szerint az unitáriusok viszonya a kereszténységhez olyan, mint a székelyek viszonya a magyarsághoz: azonosak, de mégis másak.

„A budapesti rendezvényhez hasonló fajsúlyos események jellemzik az egész jubileumi évet: a január 13-i, tordai hálaadó ünnepséget a magyarországi törvény február 20-ai ötpárti konszenzussal történő elfogadása követte, majd a március 9-i ünnepi konferencia. A következő időszakban is számos gyülekezeti és egyházköri, regionális program és rendezvény várja a résztvevőket” – mondta a kommunikációs koordinátor.

„Mert a hit Istennek ajándéka” – a vallásszabadságot ünnepelték Tordán az erdélyi felekezetek

Az egymás iránti szeretet és tolerancia szükségességét, illetve a keresztény értékek melletti kiállást hangsúlyozták a meghívott egyházi és világi elöljárók a 1568-as országgyűlés egykori helyszínén, Tordán, a főtéri római katolikus templomban.

Kifejtette, teljes gőzzel zajlik a Freedom Run nevű kezdeményezés, amely 450 vagy 1568 kilométeres futásra hívja az érdeklődőket. Készül az a kiállításmegnyitóval és kötetbemutatóval összekapcsolt bukaresti rendezvény is, mely révén az ottani magyarsághoz és az érdeklődő románsághoz is szeretnék eljuttatni e jubileumi év üzenetét.

A nyár folyamán is megannyi rendezvénnyel várjuk az érdeklődőket, amelyek közül kiemelkedik a szejkefürdői unitárius találkozó” – sorolta Rácz Norbert. Azt is elmondta, novemberben Dévára zarándokolnak, ahol – ahogy azt immár évtizedek óta teszik – leróják tiszteletüket az egyházalapító, az első unitárius püspök, Dávid Ferenc előtt, ott, ahol hitéért mártírhalált halt. A jubileumi év központi rendezvényei decemberben érnek véget a Kolozsváron megtartott ünnepi zsinati üléssel, amelynek keretében felavatják Dávid Ferenc egész alakos szobrát.