Rácsúszott a domb a somosdi templomra

A Maros megyei település presbitere, Ferenczi György, aki egyben Nyárádkarácsony polgármestere is, szomorúan vette tudomásul, hogy a közösség eddigi munkájának jelentős része szinte teljesen kárba veszett. „Tavaly két nap alatt több mint száz, egyenként 16-16 tonnás kamion földet hordattunk el. Az idén kezdhetünk mindent elölről. Próbáltunk valami támogatást szerezni, de hamarosan kiderült: ezúttal is csak önmagunkra számíthatunk” – nyilatkozta a presbiter.
A somosdi református templomot tavalyi, kétszáz éves évfordulója alkalmából restaurálták, többnyire a hívek és a holland testvérgyülekezet támogatásával. Az első földcsuszamlások az 1970-es árvíz után sújtották a templomot, melynek falai megrepedtek. Akkor a torony mellett hat méterrel emelkedett meg a föld szintje. A lerakódott sarat a falubeliek hetekig lapátolták. Azóta több ízben is megismétlődött a sárlavina áradása. „Az idősebb presbiterek szinte már gyerekkoruk óta hozzászoktak a sár ellapátolásához. A napokban is mintegy harmincan jöttek, s bár sajnálták veszendőbe ment tavalyi munkájukat, szó nélkül dolgoztak” – mondta el Botos Csaba, a gyülekezet lelkipásztora. Az idei sárlavinát már előre jelezték a domboldalban az ősszel megjelenő repedések. Az előzetes felmérések szerint az évtizedek során mintegy húsz centimétert csúszó templom ezúttal viszont nem mozdult el.
A Fehérítős-hegy többnyire keserű emlékek révén került a helyi közösség tudatába. Már az első írásos feljegyzés tragédiát említ. Eszerint a törökök 1602-es támadásakor egy fiatal somosdi legény, Székely Balázs a domboldalra kapaszkodva fújta meg kürtjét, figyelmeztetve a falut a fenyegető veszélyre. Az ellenség azonban utolérte, és megölte. Amikor a falubeliek az élettelen legényre találtak, pirospozsgás arca teljesen kifehéredve tekintett a semmibe. Innen kapta nevét a Fehérítős, amit egyesek Nagy-hegyként is emlegetnek.
A Fehérítős által okozott gondok megoldását viszont nem a tetemes mennyiségű föld örökös ellapátolása jelenti, ebben valamenynyi somosdi megállapodott. Támfalat kellene építeni, a gyümölcsfákkal beültetett és teraszolt hegyet pedig erdősíteni kellene. „Egyelőre azonban ott tartunk, hogy lapátolunk, és arra kérjük az Istent, hogy óvjon meg az esős nyártól” – fejtette ki Botos Csaba.