Összefognak a reformátusok

Május 22-én, Debrecenben tartja alkotmányozó zsinatát az egységes Magyar Református Egyház (MRE). A minden Kárpát-medencei református egyházkerületet magában foglaló zsinat 120 fős lesz, magyarországi tagjait szerdán, Budapesten választották meg, 60 lelkészt és presbitert delegáltak.

A közös zsinat tagja lett hivatalból az MRE nyolcfős elnöksége, azaz négy-négy püspök és egyházkerületi főgondnok, míg a Tiszántúli Református Egyházkerület 18, a Dunamelléki 14, a Dunántúli és a Tiszáninneni 10-10 tagot delegál.

A Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatába a két romániai református egyházkerület 32, a szlovákiai református egyház 10, a kárpátaljai 8, a szerbiai 6, a horvátországi és a szlovéniai két-két tagot küld majd.

A KREK 10, az EREK 18 tagot delegál

A romániai református zsinat döntése értelmében a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet (KREK) és az Erdélyi Református Egyházkerületet (EREK) a zsinat jelenlegi tagjai képviselik a debreceni tanácskozáson – közölte lapunkkal Csűry István, a KREK megbízott püspöke. Mint mondta, mivel választott személyekről van szó, úgy vélték, nincs értelme újabb választást szervezni.

Az EREK esetében mind a 18 zsinati tag részt vesz, míg a KREK-et az első öt lelkész, illetve presbiter képviseli. Emellett mindkét egyházkerület elnöksége – a püspök és a főgondnok – is jelen lesz.

Csűry István szerint az egységes magyar református egyház ötletével azt követően állt elő a négy magyarországi egyházkerület, hogy látta, hogy a különböző zsinatok nem tudják összefogni a különböző országokban élő reformátusokat. Ezért elfogadták a Magyar Református Egyház tagságának törvényét, amely szerint minden református a református anyaszentegyház tagja. Legfőbb szerveként létrehozták az egységes magyar református zsinatot, részletezte Csűry.

Kinyilvánítják a magyar reformátusok egységét

„Május 22-én, a megalakuló egyetemes zsinaton kinyilvánítjuk a Kárpát-medencei magyar reformátusok egységét. A történelem folyamán a Kárpát-medencei magyar reformátusok egyetlen egyházban, a Magyar Református Egyházban éltek. Ennek az egységnek a trianoni békeszerződés vetett véget, amikor egyik napról a másikra több ország állampolgárai lettünk, és a politikai állapotok szerint korlátozták a kapcsolatainkat is.

Lelkileg azonban mindig is egyetlen egyházhoz tartozónak éreztük magunkat” – fejtette ki lapunknak Papp Géza erdélyi református püspök. Mint hangsúlyozta, a II. világháború után újból átrendeződött a magyar reformátusság, és a 80-as évek végén bekövetkezett átalakulás 8 államban talált magyar reformátusokat a Kárpát-medencében.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás új helyzetet teremtett. Noha az országhatárok megmaradtak, az átjárhatóság könnyebbé vált, és bár a Délvidék és Kárpátalja uniós tagsága még várat magára, a magyar reformátusok újra egységben gondolkodhatnak, vélte a püspök.
A májusi zsinat célja, hogy helyreállítsa „az egykor erőszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egységét” – áll az alkotmánytervezetben.

A református egyházi alaptörvény tervezete szerint ugyanis az egység helyreállítása megvalósítható, mivel „a magyar reformátusság Isten igéje, a hitvallások, a Heidelbergi Káté, a II. Helvét Hitvallás alapján folyamatosan megőrizte hitbeli és teológiai egységét”.

A dokumentum szerint „az egyházfegyelem gyakorlásának alapelvei az egységet és az összetartozást soha nem vonták kétségbe, mint ahogy a nem magyar anyanyelvű reformátusokkal való egységet sem”.

Csűry István szerint sikerült jó alkotmányt kidolgozniuk, amely kiküszöböli az eddigi hiányosságokat, és le tudja fedni, illetve képviselni tudja az összes magyar reformátust.

Ötéves terv

Az egységes magyar református egyház gondolata öt éve érlelődik. „Az egyesült református egyház létrehozására már korábban megmutatkozott az igény, de technikailag nem tudtuk megvalósítani éppen a magyarországiak hozzáállása miatt, akik nem segítettek annyira, mint mi, határon túliak elvártuk” – részletezte Csűry.

Mint mondta, a különböző országokban működő magyar református egyházak legnagyobb problémája, hogy különböznek a törvényeik, és egyelőre a jövő titka, hogy ezeket az akadályokat hogy tudják leküzdeni. Azonban úgy vélte, az a tény, hogy a Kárpát-medencei református egyházak zöme uniós tagországban működik, elsimíthatja az eddigi különbségeket.

A május 22-i alkotmányozó zsinat összehívásáról tavaly döntött a Kárpát-medencei református egyházak elnökségeinek tanácskozó szervezete, a Generális Konvent. A döntés szerint mind a 64 egyházmegye, illetve a 9 egyházkerület tagja a Magyar Református Egyháznak.

„Az egyetemes zsinat javaslatokkal él majd, melyeket a helyi zsinatoknak ratifikálniuk kell. Tehát az új közösség nem diktál az egyes egyháztesteknek, így az erdélyi reformátusoknak sem, nem határozza meg az egyes országokban élő magyar reformátusok törvényeit, szabályzatait, hanem például liturgiai vagy tanbeli kérdésekben adhat ajánlásokat a tagegyházak számára” – tette hozzá Papp Géza.