Ima a nemzetért a Mária Rádióban

A nemzeti imába a rádiókészülékek előtt minden család bekapcsolódhat, égő mécsessel az ablakukban jelezvén, hogy csatlakoztak a mozgalomhoz. A közös imát minden nap a Kárpát-medence más-más Mária-kegyhelyéről közvetítik, többek között Csíksomlyóról, Bodollóról, Celldömölkről, Doroszlóról, Máriapócsról, Mátraverebély-Szentkútról.

„Ma, amikor nem »trendi« családosnak, hivőnek, magyarnak lenni, ha imádkozunk családjainkért, hitünkért, miért ne imádkozhatnánk nemzetünkért is? Kereszténységünk lelkünk magva, magyarságunk ennek kifejezője” – mondta a nemzeti ima kapcsán Pázmán Attila, az erdélyi Háló közösség alelnöke. Kifejtette, mint ahogy az egyházban is sokféle lelkiségi mozgalom van, és ki ehhez vagy ahhoz csatlakozik, úgy a világon is több nemzet van, és mindenki nemzetiségén keresztül fejezi ki hitét. „Mi magyarok vagyunk, magyarul szeretjük és imádjuk Istenünket. Most Mennyei Atyánkhoz fordulunk, és nemzetünkért imádkozunk. Kérem, ha időtök engedi, és érdemesnek találjátok a kezdeményezést, csatlakozzatok!” – jelentette ki Pázmán Attila annak kapcsán, hogy Gyergyószentmiklóson is csatlakoztak a nemzeti imamozgalomhoz.

Egyébként a Szentírás is beszámol arról, hogy ha egy ember vagy egy közösség nagy bajban van, akkor teljes erejéből az Úrhoz kell kiáltania. A czestochowai pálos szerzetesek a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben elindítottak egy esti imádságot, amelyet „apelnek” (szólításnak, sorakozónak) neveztek. Ez az imádság Wyszyński bíborosért, de az egész népért is szólt. Az imádság egyre terjedt, a rendszerváltozás után a televízió is közvetíteni kezdte. Sok otthonban bekapcsolódtak esténként a tévékészülék segítségével a czestochowai imádságba, és az egész család együtt szólította Istent. 

Gergely Imre