A brassói Fekete templom

A tervekben ugyan még két torony szerepelt, de végül csak egyet építettek fel, amelynek magassága 65 méter. 1421-ben azonban, amikor a munkálatok már a végéhez közeledtek, törökök özönlötték el a települést, és jelentõs károkat okoztak a templomban is. A veszély múltán a munkálatok folytatódtak, és végül 1477-ben felszentelték a templomot, 1514-ben pedig a tornyot. 1542-ben, amikor a szász város elfogadta Honterus reformját, és áttért a luteránus vallásra, az addigi katolikus templomból evangélikus lett. Valaha a templom falára jegyezték fel az erdélyi történéseket 1143–1571 között, de Orbán Balázs könyve szerint ott volt a templomépítésre adományozók listája is. Sajnos a feljegyzések megsemmisültek az 1689-es hatalmas tûzvészben, amely után az épület Fekete templom néven vált egyre ismertebbé. Azt mondják, a hatalmas tûz elõtt az aranyozott ezüstszobrokkal díszített fõoltár mellett még 22 oltár létezett. A gyakori földrengések nehezítette felújítási munkálatok közel 100 évig tartottak, és barokkos belteret eredményeztek. A karzat szobrait a két világháború között másolatokra cserélték, de az eredetiek is a templomban vannak. Itt látható Délkelet-Európa legnagyobb és egyetlen ilyen jó állapotban fennmaradt, 3993 sípot számláló, 76 regiszteres Buchholz mechanikus orgonája, amely koncertek sokaságával ajándékozza meg a zenekedvelõket. A templomban megcsodálható továbbá Európa legnagyobb, 16–18. századi anatóliai szõnyeggyûjteménye, 15. századi falfestményrészletek, egy keresztelõmedence 1472-bõl és több régi egyházi kellék. A templomban berendezett kiállításokon bemutatják a templom és a restaurálások történetét, valamint a nagy reformátor, Johannes Honterus (1498–1549) életét és munkásságát.